Lege Artis Medicinae - 2019;29(11)

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Neuropathiás fájdalom: fókuszban az amitriptylin

FEHÉR Gergely, POHL Marietta, KAPUS Krisztián, GOMBOS Katalin, PUSCH Gabriella, MÁK Kornél, KOLTAI Katalin, BANK Gyula, KÓSA Gábor, VARJASI Gábor, TIBOLD Antal

A neuropathiás fájdalom kezelése nagy kihívás elé állítja mind a gyógyítót, mind a beteget. A kórkép kezelésében új szemléletmód szükséges az utóbbi évek neurobiológiai kutatási eredményei alapján. Min­denképpen többszakmás konszenzusokra, munkacsoportokra van szükség (multidisciplinary team) a kórképek sokszínűsége és a konkomittáns pszichopatológia okán.

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Az időskor és az alsó végtagi verőérszűkület közötti kapcsolat

KOLOSSVÁRY Endre, FARKAS Katalin

Magyarországon végzik az Európai Unió országai közül a legtöbb alsóvégtag-amputációt perifériás verőérbetegség miatt. Igen fontos ezért, hogy a betegséggel kapcsolatos korszerű ismeretek minél szélesebb körben ismertek legyenek. A LAM szerkesztőségéhez egymástól függetlenül egyszerre három szerző is kéziratot nyújtott be a perifériás verőérbetegségről. A kór diagnosztizálásáról, gyógyszeres kezeléséről előző számainkban olvashattak az érdeklődők, a mostaniban pedig az időskor és az alsó végtagi verőérszűkület közötti kapcsolat kerül a fókuszba. Fontos megjegyeznünk, hogy a közlemények különböző szerzők, szerzőcsoportok művei, ezért elkerülhetetlen az esetleges átfedés, de a véleménykülönbség is, amelyeket nem kívántunk a szerkesztés során befolyásolni. A szerkesztőség

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Beharangozó a Szekszárdi Hypertonia Napokon elhangzó előadásokból válogatott közleményekhez

BENCZÚR Béla

A 2017 óta hagyományosan megrendezett Szekszárdi Hypertonia Napok konferencia egyre nagyobb rangot vív ki a hazai regionális hypertonia-rendezvények sorában. Egyrészt a szervezők olyan országosan elismert előadókat hívnak meg évről évre, akik nemcsak a négy hazai orvosegyetemet, hanem a vidéki „hy­pertonia-fellegvárakat” is képviselik. Más­részt a tematikájában igen széles palettájú rendezvény méltán tarthat számot az orvos szakmák széles körű érdeklődésére, hiszen mindenkinek van hypertoniás betege, a hazánkban közel 3,5 millió felnőtt embert érintő hypertonia egyáltalán nem csak a belgyógyászok, a kardiológusok vagy éppen a háziorvosok belügye.

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Hipertenzív, nem diabeteses nephropathia

LÉGRÁDY Péter

A hypertoniás betegek számának növekedésével a hipertenzív nephropathia prevalenciája is növekedni fog. A Magyar Hypertonia Regiszter Program 2015. évi adatai alapján a krónikus veseelégtelenséggel élők között a hypertonia gyakorisága férfiaknál 12,3%, nőknél 39,1%.

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

A fehérköpeny- és a maszkírozott hypertonia jelentősége

ALFÖLDI Sándor

A fehérköpeny-hypertonia heterogén klinikai entitás, amelyben kisebb és nagyobb cardiovascularis kockázatú betegek egy­aránt előfordulnak. Prognózisa szerint relatíve jóindulatú, amennyiben nem társul egyéb cardiovascularis kockázati tényezőkkel.

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Az időskori hypertonia

BARNA István

Az életkor előrehaladtával az emelkedett izolált szisztolés nyomás a leggyakoribb és a legnagyobb szív- és érrendszeri kockázati té­nyező. A hypertonia prevalenciája az életkorral nö­vekszik, és 70 év felett meghaladja a 60%-ot. Az időskori hypertonia megfelelő kezelése még nagyon idős korban (>80 év) is növeli a várható élettartamot és csökkenti a cardiovascularis események kockázatát.

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Hypertoniás sürgősségi állapotok a háziorvosi gyakorlatban

TORZSA Péter

A családorvosoknak fontos szerepe van a magas vérnyomással járó sürgősségi állapotok kezelésében. Ezeknek két formáját különböztetjük meg: a hypertoniás, életveszéllyel nem járó sürgősségi állapotokat (urgency), illetve az életveszélyes, szövődménnyel járó hypertoniás krízist (emergency).

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Vascularis biomarkerek

BENCZÚR Béla

Annak ellenére, hogy a kockázatbecslési kalkulátorok nélkülözhetetlenek a prevenciós stratégiák megvalósításában, jelentős különbségeket tapasztalhatunk az előre jelzett és a valóban bekövetkező események számában. Emiatt van szükség egy adott egyén individuális kockázatbecslésének további finomítására, erre szolgálnak a biomarkerek.

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Szakorvosi vélemények a vastagbélrákszűrés bevezetésével kapcsolatban

MAGDA Lilla, TEREBESSY András

BEVEZETÉS - Magyarországon az új vastag- és végbélrákos esetek száma évente átlagosan 10000, az ezzel összefüggő ha­lálesetek száma évente átlagosan 5000. A ked­vezőtlen helyzet javítására 2018-ban országos lefedettségű vastagbélrákszűrési program indult.

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Ezetimib és statin kombinációja

REINHARDT István

Emelkedett koleszterinszint és általában az atherosclerosisos cardiovascularis betegség nagyobb kockázata esetén a statinok jelentik a farmakológiai prevenció első lépését. Ha a statinkezelés nem elegendő, további lehetőségként több mint egy évtizede elérhető a kolesz­terin felszívódását szelektíven gátló ezetimib. A sta­tin-ezetimib kombináció előnyeit és hátrányait kutató, a monoterápiában adott statinéhoz ha­son­lító vizsgálatok eleinte elsősorban a helyettesítő markerekre, főleg az LDL-C csökkentésére koncentráltak. A kombináció koleszterinszint-mérséklő hatása be is bizonyosodott, azonban az nem volt világos, hogy a lipidprofil változása és a cardiovascularis kockázat csökkenése között van-e oki kapcsolat.

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Magyar Orvostudományi Napok - 2019 - A jelen és a jövő kihívásai a diabetológiában

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) idén hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Or­vostudományi Napokat, amelyre ezúttal a Ma­gyar Diabetes Társasággal együttműködésben „A jelen és a jövő kihívásai a diabetológiában” címmel került sor 2019. október 29-30-án a Magyar Tudományos Akadémián. A kétnapos, rendkívül gazdag szakmai program kiemelkedő eseménye volt az a kerekasztal-beszélgetés, amely az egészségügyi szereplők stratégiaváltásának fontosságát taglalta a cukorbetegek gondozásában.

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Fekete mágia, avagy a halott anya feltámasztása

GEREVICH József

Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pyg ma - lion, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor a világ legszebb nőalakja került ki a kezei közül. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. A nőszobor, Galatea, a szerelmes festő érzelmeinek hatására megelevenedett.

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

„ Ilyen hely nincs még egy a világon” - Tárgyak élete az MTA Művészeti Gyűjteményében

CZIGLÉNYI Boglárka

A Magyar Tudományos Akadémiához az alapítása óta műtárgyak sokasága tartozik. Ezeknek a festményeknek, szobroknak és más tárgyaknak megvan a maguk kalandos sorsa, de meglepően pontosan mesélik el a magyar tudományosság és a mindenkori nemzeti kánon történetét is. Aki meghallgat egy tárlatvezetést az Akadémia ma látogatható termeiben, nem csupán tudósportrékat fog látni, hanem a máig tartó történelmünkre is rápillanthat. A „történelem” szó 19. századi megalkotójának, Döbrentei Gábornak az arcképét nézve például rögtön megelevenedik az 1950-es évek eleje is, amikor a Döbrenteit tévesen Döbröginek vélő fegyveresek „bosszúból” feldarabolták a festményt. De az efféle erőszakos beavatkozások mellett láthatatlan erők is formálták az Akadémia tárgyi emlékezetét, a kiemelésektől az elsüllyesztésig. A ma az Akadémián megtekinthető képmásokon kívül számtalan műtárgy rejtőzik még a székházban és a nemrégiben lecsatolt kutatóhálózatban, és velük együtt megannyi történet vár felfedezésre. Bicskei Éva művészettörténésszel, az MTA Művészeti Gyűjteményének vezetőjével beszélgettünk az Akadémia ismeretlen arcairól, múltjáról és jövőjéről.