Lege Artis Medicinae - 2019;29(11)

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Neuropathiás fájdalom: fókuszban az amitriptylin

FEHÉR Gergely, POHL Marietta, KAPUS Krisztián, GOMBOS Katalin, PUSCH Gabriella, MÁK Kornél, KOLTAI Katalin, BANK Gyula, KÓSA Gábor, VARJASI Gábor, TIBOLD Antal

A neuropathiás fájdalom kezelése nagy kihívás elé állítja mind a gyógyítót, mind a beteget. A kórkép kezelésében új szemléletmód szükséges az utóbbi évek neurobiológiai kutatási eredményei alapján. Min­denképpen többszakmás konszenzusokra, munkacsoportokra van szükség (multidisciplinary team) a kórképek sokszínűsége és a konkomittáns pszichopatológia okán. Az eddigi szemléletmód megváltoztatásra szorul, elkerülvén a felesleges diagnosztikus és műtéti beavatkozásokat, melyek a beteg ál­lapotát... tovább »

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Az időskor és az alsó végtagi verőérszűkület közötti kapcsolat

KOLOSSVÁRY Endre, FARKAS Katalin

A gazdaságilag fejlett országok sajátja a lakosság öregedése (demográfiai átmenet), valamint a populációban felismerhető betegségek mintázatának változása (epidemiológiai átmenet). Ebben az értelemben a cardiovascularis megbetegedések közül az elmúlt néhány évtizedben az akut, fatális kimenetelhez vezető kórállapotok (stroke, szívinfarktus) halálozásának jelentős csökkenése figyelhető meg. Ezek a tényezők mind a perifériás verőérbetegség és az azzal kapcsolatos kérdések előtérbe kerüléséhez... tovább »

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Beharangozó a Szekszárdi Hypertonia Napokon elhangzó előadásokból válogatott közleményekhez

BENCZÚR Béla

A 2017 óta hagyományosan megrendezett Szekszárdi Hypertonia Napok konferencia egyre nagyobb rangot vív ki a hazai regionális hypertonia-rendezvények sorában. Egyrészt a szervezők olyan országosan elismert előadókat hívnak meg évről évre, akik nemcsak a négy hazai orvosegyetemet, hanem a vidéki „hy­pertonia-fellegvárakat” is képviselik. Más­részt a tematikájában igen széles palettájú rendezvény méltán tarthat számot az orvos szakmák széles körű érdeklődésére, hiszen mindenkinek van hypertoniás... tovább »

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Hipertenzív, nem diabeteses nephropathia

LÉGRÁDY Péter

A hypertoniás betegek számának növekedésével a hipertenzív nephropathia prevalenciája is növekedni fog. A Magyar Hypertonia Regiszter Program 2015. évi adatai alapján a krónikus veseelégtelenséggel élők között a hypertonia gyakorisága férfiaknál 12,3%, nőknél 39,1%. Hyper­to­niások körében a nephropathia gyakorisága 26,1% volt. 2010-ben és 2015-ben a hipertenzív nephropathia volt (21% és 22%) a 2. leggyakoribb dialízist indokló alapbetegség Magyarországon. A Magyar Hy­per­tonia Társaság 2018.... tovább »

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

A fehérköpeny- és a maszkírozott hypertonia jelentősége

ALFÖLDI Sándor

A fehérköpeny-hypertonia heterogén klinikai entitás, amelyben kisebb és nagyobb cardiovascularis kockázatú betegek egy­aránt előfordulnak. Prognózisa szerint relatíve jóindulatú, amennyiben nem társul egyéb cardiovascularis kockázati tényezőkkel. Ezért fehérköpeny-hypertonia esetén különösen fontos a megfelelő cardiovascularis rizikóbecslés és ennek függvényében dönthető el a terápia. Ezzel szemben a maszkírozott hypertonia bizonyítottan nem benignus fenotípus. Korai felismerése, rendszeres... tovább »

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Az időskori hypertonia

BARNA István

Az életkor előrehaladtával az emelkedett izolált szisztolés nyomás a leggyakoribb és a legnagyobb szív- és érrendszeri kockázati té­nyező. A hypertonia prevalenciája az életkorral nö­vekszik, és 70 év felett meghaladja a 60%-ot. Az időskori hypertonia megfelelő kezelése még nagyon idős korban (>80 év) is növeli a várható élettartamot és csökkenti a cardiovascularis események kockázatát. A 65 évnél idő­sebbekben a kezelés során a vérnyomás cél­tartománya 130-139/70-80 Hgmm, ha a beteg a... tovább »

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Hypertoniás sürgősségi állapotok a háziorvosi gyakorlatban

TORZSA Péter

A családorvosoknak fontos szerepe van a magas vérnyomással járó sürgősségi állapotok kezelésében. Ezeknek két formáját különböztetjük meg: a hypertoniás, életveszéllyel nem járó sürgősségi állapotokat (urgency), illetve az életveszélyes, szövődménnyel járó hypertoniás krízist (emergency). A két állapotforma közötti határ nem éles, az életveszéllyel nem járó sürgősségi állapot átmehet krízishelyzetbe. Hypertoniás krízis esetében a vérnyomás hevenyen kialakuló emelkedése mellett akut,... tovább »

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Vascularis biomarkerek

BENCZÚR Béla

Annak ellenére, hogy a kockázatbecslési kalkulátorok nélkülözhetetlenek a prevenciós stratégiák megvalósításában, jelentős különbségeket tapasztalhatunk az előre jelzett és a valóban bekövetkező események számában. Emiatt van szükség egy adott egyén individuális kockázatbecslésének további finomítására, erre szolgálnak a biomarkerek. A biomarkerek köztes (surrogate) végpontként szolgálnak, melyek megelőzik, helyettesítik a valódi, keményvégpontú klinikai végpontokat. Ahhoz, hogy egy biomarker a... tovább »

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Szakorvosi vélemények a vastagbélrákszűrés bevezetésével kapcsolatban

MAGDA Lilla, TEREBESSY András

BEVEZETÉS - Magyarországon az új vastag- és végbélrákos esetek száma évente átlagosan 10000, az ezzel összefüggő ha­lálesetek száma évente átlagosan 5000. A ked­vezőtlen helyzet javítására 2018-ban országos lefedettségű vastagbélrákszűrési program indult. CÉLKITŰZÉS - Célunk volt megismerni a vastagbélrák szűrésével, kezelésével kapcsolatba hozható orvosszakmák (háziorvostan, gasztroenterológia, sebészet, onkológia, patológia) egyes budapesti és vidéki képviselőinek véleményét, attitűdjét és... tovább »

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Ezetimib és statin kombinációja

REINHARDT István

Emelkedett koleszterinszint és általában az atherosclerosisos cardiovascularis betegség nagyobb kockázata esetén a statinok jelentik a farmakológiai prevenció első lépését. Ha a statinkezelés nem elegendő, további lehetőségként több mint egy évtizede elérhető a kolesz­terin felszívódását szelektíven gátló ezetimib. A sta­tin-ezetimib kombináció előnyeit és hátrányait kutató, a monoterápiában adott statinéhoz ha­son­lító vizsgálatok eleinte elsősorban a helyettesítő markerekre, főleg az LDL-C... tovább »

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Magyar Orvostudományi Napok - 2019 - A jelen és a jövő kihívásai a diabetológiában

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) idén hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Or­vostudományi Napokat, amelyre ezúttal a Ma­gyar Diabetes Társasággal együttműködésben „A jelen és a jövő kihívásai a diabetológiában” címmel került sor 2019. október 29-30-án a Magyar Tudományos Akadémián. A kétnapos, rendkívül gazdag szakmai program kiemelkedő eseménye volt az a kerekasztal-beszélgetés, amely az egészségügyi szereplők stratégiaváltásának fontosságát taglalta a... tovább »

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Fekete mágia, avagy a halott anya feltámasztása

GEREVICH József

Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pyg ma - lion, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor a világ legszebb nőalakja került ki a kezei közül. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. A nőszobor, Galatea, a szerelmes festő érzelmeinek hatására megelevenedett.

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

„ Ilyen hely nincs még egy a világon” - Tárgyak élete az MTA Művészeti Gyűjteményében

CZIGLÉNYI Boglárka

A Magyar Tudományos Akadémiához az alapítása óta műtárgyak sokasága tartozik. Ezeknek a festményeknek, szobroknak és más tárgyaknak megvan a maguk kalandos sorsa, de meglepően pontosan mesélik el a magyar tudományosság és a mindenkori nemzeti kánon történetét is. Aki meghallgat egy tárlatvezetést az Akadémia ma látogatható termeiben, nem csupán tudósportrékat fog látni, hanem a máig tartó történelmünkre is rápillanthat. A „történelem” szó 19. századi megalkotójának, Döbrentei Gábornak az... tovább »