Lege Artis Medicinae - 2019;29(10)

Lege Artis Medicinae

2019. OKTÓBER 20.

Szexuális úton terjedő fertőzések: kinek a problémája?

TAMÁSI Béla, SÁRDY Miklós

Kétféle ember létezik: akinek már volt szexuális úton terjedő fertőzése (sexually transmitted infection, STI), és akinek még nem, de bárhogy is van, mindketten rettegnek tőlük. Igaz ez a laikusokra, és az egészségügyben dolgozókra is.

Lege Artis Medicinae

2019. OKTÓBER 20.

A perifériás érbetegség gyógyszeres kezelése

BENCZÚR Béla

Magyarországon végzik az Európai Unió országai közül a legtöbb alsóvégtag-amputációt perifériás verőérbetegség miatt. Igen fontos ezért, hogy a betegséggel kapcsolatos korszerű ismeretek minél szélesebb körben ismertek legyenek. A LAM szerkesztőségéhez egymástól függetlenül egyszerre három szerző is kéziratot nyújtott be a perifériás verőérbetegségről. A kór diagnosztizálásáról előző számunkban olvashattak az érdeklődők, a mostaniban a gyógyszeres kezelés kerül a fókuszba, a következőben pedig az alsó végtagi revascularisatio új lehetőségei. Fontos megjegyeznünk, hogy a közlemények különböző szerzők, szerzőcsoportok művei, ezért elkerülhetetlen az esetleges átfedés, de a véleménykülönbség is, amelyeket nem kívántunk a szerkesztés során befolyásolni. A szerkesztőség

Lege Artis Medicinae

2019. OKTÓBER 20.

Mi volt Donizetti baja: lues, kedélyzavar, vagy Barbaja?

JANKA Zoltán, SZAKÁCS Réka

Eminens kreatív személyek körében a bipoláris hangulatzavar különféle formáinak előfordulása szignifikánsan magasabb, tehát a tehetség és alkotókészség valamiféle kapcsolódást vagy közös gyökereket mutat a kedélyingadozással. Ez a jelenség zeneszerzők körében is megfigyelhető. A közleményben Gaetano Donizetti (1797-1848) életének néhány mozzanatát és alkotásainak egynémely jellegzetességeit taglaljuk.

Lege Artis Medicinae

2019. OKTÓBER 20.

Tiazid vagy tiazidszerű diuretikumot adjunk-e a magas vérnyomásban szenvedő emberek kezelésekor? A magyarországi helyzet sajátosságai

VÁLYI Péter

A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető an­ti­hipertenzív gyógyszerek maradtak. A ma­gas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógy­szer­cso­por­tokat vélet­len­szerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a forgalomban lévő, engedélyezett fix anti­hipertenzív gyógyszer-kombinációknak.

Lege Artis Medicinae

2019. OKTÓBER 20.

A Szexuális Rizikó-magatartásra vonatkozó Hiedelmek és Énhatékonyság Kérdőív hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok

EÖRSI Dániel, CZEGLÉDI Edit

BEVEZETÉS - Az iskolai egészségnevelés egyik kiemelten fontos területe a szexuális biztonság. A kockázat csökkentése szempontjából meghatározók a serdülők szexuá­lis biztonságra vonatkozó hiedelmei és énhatékonyság-érzése. A vizsgálat célja a Sexual Risk Behavior Beliefs and Self-efficacy Scales (SRBBS) kérdőív magyar nyelvre adaptálása, a nemi különbségek feltérképezése, és az óvszerhasználat előrejelzőinek felmérése középiskolások körében.

Lege Artis Medicinae

2019. OKTÓBER 20.

Magyarországon becsült életminőséggel korrigált életévnyereség lehetősége a negatív tünetes szkizofréniában kariprazin alkalmazása esetén

BENDES Rita, NÉMETH Bertalan, PITTER János György, KÓCZIÁN Kristóf, GÖTZE Árpád, KALÓ Zoltán

BEVEZETÉS - A kóros mentális állapotok jelentette életminőség-veszteség a fejlett országokban egyre jelentősebb mértéket ölt. A jelen tanulmány célja a Magyar­or­szá­gon negatív tünetes szkizofréniával élők körében előnyökkel járó kariprazin alkalmazása révén elérhető életminőség-többlet számszerűsítése. A komparátorterápiát a je­lenleg alkalmazott második generációs orális antipszichotikumok jelentik.

Lege Artis Medicinae

2019. OKTÓBER 20.

Az Európai Reumaellenes Liga (European League Against Rheumatism, EULAR) megújított ajánlásai a kéz arthrosisának kezelésére

HODINKA László

Az ajánlás célkitűzése és a fejlesztés módszere. Az EULAR-ajánlás megújított változatát a saját ki­adású, vezető reumatológiai folyóirata, az Annals of Rheumatic Diseases 2018 májusában fogadta el, és 2019 januárjában jelent meg. A tíz európai országból összehívott, tizenkilenc szerző által alkotott fejlesztő munkacsoportban a magyar tudományos egyesületet Szekanecz Zoltán professzor képviselte, aki ez évtől az EULAR főtitkári tisztét tölti be.

Lege Artis Medicinae

2019. OKTÓBER 20.

Az egészségügyi korszakváltás peremfeltételei Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása a 21. századi egészségügyi kihívásokról

KOSZTOLÁNYI György, ÁDÁM Veronika, CSIBA László, DEMETROVICS Zsolt, FALUS ANDRÁS, HARRACH Balázs, HOHMANN Judit, KARÁDI István, KINCSES Gyula, MIHÁLYI Péter, OBERFRANK Ferenc, POÓR Gyula, SINKÓ Eszter, TULASSAY Tivadar, VOKÓ Zoltán

A MOTESZ és a Magyar Tudományos Aka­dé­mia Orvosi Tudományok Osztálya év­­ti­ze­dek óta szorosan együttműködik. Az együttműködés fontos kérdése az orvoslás, az egészségügy előtt álló kihívásokkal való szembenézés. Ez a célja az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért (EBE) testületének is, amelyet a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László hozott létre 2017-ben azzal a céllal, hogy tudományos igényű elemzésekkel mutasson rá az egészségügy problémáira, és adjon róluk tájékoztatást a szolgáltatást igénybe vevők, a szolgáltatók, az egészségügyet irányító szakemberek és a döntéshozók számára. A Bizottság tagja Karádi István és Poór Gyula akadémikus, a MOTESZ két korábbi, és Oberfrank Ferenc, a szövetség jelenlegi elnöke is.

Lege Artis Medicinae

2019. OKTÓBER 20.

A közkórházak kialakulása, története Szent János Kórház

LUGOSI Lugo László, ZÖLDI Anna

Sorozatunk a Budapest nagyvárossá válásával párhuzamosan kiépülő közegészségügy intézményei közül a legfontosabbnak, a közkórházak kialakulásának ered a nyomába, elsősorban kultúrtörténeti szempontból. Aktualitását az adja, hogy a 21. század követelményeinek megfelelő egészségügyi hálózat tervezett kialakítása során ezek a jórészt a 19. század végén, illetve a 20. század első évtizedeiben emelt épületek részben eltűnnek, részben alapvetően átalakulnak. Telepítésük idején az angol eredetű pavilonos rendszer számított korszerűnek, akkor elsősorban gyógyászati megfontolásból. Az, hogy a parkos, barátságos környezet sokat javít a betegek közérzetén, és így alapvetően befolyásolja a gyógyulás folyamatát, a következő évszázad felismerése volt, és bár ma az orvosi gyakorlat a centralizált intézmények működtetését követeli meg, az ezeket tervező építészek tisztában vannak azzal, hogy „gyógyító gyárak” helyett humán emberi környezet kialakítása a feladat. A 20. század a mindent megújítani akaró modernitás jegyében telt, és jogos volt a törekvés a gyorsan átalakuló életformának megfelelő környezet kialakítására. A 21. század egyre erősödő vonzódása a történeti kultúra és építészet hagyatéka felé jelzi, hogy felismertük, nem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Igyekszünk a múlt értékeit átmenteni, szellemi és anyagi mivoltukban egyaránt. A két évszázaddal ezelőtt alapított kórházaink történetét bemutató sorozat Lugosi Lugo László fotóművész képei és Zöldi Anna építész-újságíró szövegei révén ennek a „virtuális értékmentésnek” a darabjai.

Lege Artis Medicinae

2019. OKTÓBER 20.

A tékozló fiú megtérése, avagy a végső összekapaszkodás

GEREVICH József

Két fekvő alak, egy lány és egy férfi kétségbeesett összefonódása látható egy halotti ágyon „A halál és a lányka” című Egon Schielefestményen (1915-1916). A sötét ruhát viselő férfialak a lány fölé hajol. A lány szenvedélyesen átkarolja őt. Mozdulata kiszolgáltatottságra utal.