Lege Artis Medicinae - 2001;11(01)

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

Az MR szerepe a daganatok diagnosztikájában

GŐDÉNY Mária

A képalkotó vizsgálómódszerek fontos szerepet játszanak abban, hogy a daganatot megtaláljuk, diagnosztizáljuk, meghatározzuk a stádiumát, a kezelés hatékonyságát, majd kövessük a beteget és kimutassuk a korai recidívát. A digitális képalkotó módszerek (CT, ultrahang, MR) forradalmasították a daganatok diagnosztikáját. Az MR a központi idegrendszer optimális vizsgálómódszere. A fej-nyak régió, ízületek, végtagok csont- és lágyrész-daganatainak ábrázolására az MR-t alkalmasabb eljárásnak tartjuk, mint a CT-t. A mellkasi szerveknél az MR-t kiegészítésként, differenciáldiagnosztikai célból alkalmazzuk. A has elsődleges vizsgálómódszere az ultrahang és a CT, az MR problémamegoldó szerepet játszik. Primer és szekunder májgócok vizsgálatára számos tanulmány szerint az MR hatékonyabb, mint a CT vagy az ultrahang. Az MR alkalmazása egyre nagyobb jelentőségű a kismedence vizsgálatában. A hagyományos mammográfiás képalkotás mellett az emlő-MR-vizsgálatot egyre gyakrabban vesszük igénybe. A technika fejlődésével az MR szerepe megváltozott, jelentősége nőtt, ezáltal a tumor kimutatásának és karakterizálásának gyakran elsődleges eszköze.

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

A csípőarthrosis műtéti kezelésének korszerű szemlélete

SZENDRŐI Miklós, SÓLYOM László

A szerzők áttekintik a csípőarthrosis műtéti kezelésének fejlődését, az enyhe esetekben biomechanikai rekonstrukciót ígérő ízületmegtartó, a súlyos esetekben ízületmegszüntető, illetve ízületpótló beavatkozásokat. Az indikációk, kontraindikációk és a lehetséges szövődmények rávilágítanak a sebész felelősségére és az idők folyamán bekövetkezett szemléletváltozásra. A külföldi és a hazai gyakorlatot is tükröző irodalmi hivatkozásokkal a csípőarthrosis műtéti kezelésének „state of the art” ismertetését nyújtják.

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

A csípőízület érintettsége rheumatoid arthritisben

LAKATOS Tamás, KORÁNYI Ágnes, GUNTHER Tibor, RÁCZ Dénes, UDVARHELYI Iván

A szerzők a rheumatoid arthritis által érintett csípőízület ortopéd sebészi kezelési lehetőségeit elemzik. Ismertetik a kórkép egy lehetséges patológiai magyarázatát, felhívják a figyelmet a reumás csípőízület jellemzőire. Ennek függvényében tárgyalják a sebészi lehetőségeket és eljárásokat. Kitérnek a beavatkozások legfontosabb korai és késői szövődményeire. A rheumatoid arthritis sokízületi jellegéből adódóan az e betegségben szenvedőknél sorozatműtétek végzésére kerülhet sor. A kezelési terv felállításával kapcsolatban a sebész és a reumatológus szoros együttműködése szükséges, amelybe a beteg bevonása elengedhetetlen. A kezelési sémák és ajánlások figyelembevétele mellett fontos az egyedi elbírálás. Napjainkban a reumás csípőízület kezelésének egyik leghatásosabb hosszú távú sebészi eszköze a teljes csípőízületi arthroplastica.

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

Az epilepsziás rohamokat bevezető tünetek klinikai jelentősége

RAJNA Péter, VERES Judit, CSIBRI Éva

Az epilepsziás rohamokat bevezető tünetek elemzése és a roham kifejlődését gátló módszerek kialakulása példát ad a lokalizációs és a holisztikus megközelítés összekapcsolásának eredményes voltára. Az epilepsziás rohamokat bevezető tünetek megjelenése gyakori, kiemelt helyet foglalnak el az epilepsziás roham szerveződésében, ennélfogva terápiás lehetőséget sugallnak. Ezekre épülnek a bevezető tünetek megszakításán alapuló rohamgátló módszerek. Hatékonyságukat a klinikai tapasztalat mellett neurofiziológiailag az epilepsziás neuronhálózat experimentális modellje, és a corticalis aktivitás szabályozásának kondicionálható volta támasztja alá. A rohamokat bevezető tünetekre alapozott aktív rohamgátlás pszichés hatása is kedvező, ezáltal a betegséggel való megküzdés, a szociális funkciók megőrzése sikeresebb. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az epilepsziás betegek jelentős részénél az előjelző tünetek lehetőséget nyújtanak a terápia kiegészítésére: rohamelkerülő vagy rohamgátló aktivitás kifejlesztésére.

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

A fibromyalgia kóreredete, előfordulása, tünettana, kórismézése és kezelése

KELEMEN Judit

A fibromyalgia krónikus, nem gyulladásos fájdalomszindróma, amelyet főleg diffúz izomfájdalom, bizonyos tenderpontok fokozott nyomásérzékenysége jellemez. A betegség pontos oka, patomechanizmusa nem ismert. Hátterében a nociceptio és a központi idegrendszer fájdalomfeldolgozó zavarát feltételezik. Elsősorban a középkorú nők megbetegedése. A fibromyalgia prevalenciája 1-4% közé esik, de a reumatológiai rendelésen akár 20%-os arányban is előfordulhat. A prevalenciaadatokat figyelembe véve a fibromyalgia kezelési költsége Kanadában 1993-ban 350 millió dollár volt, magyar adat sajnos nem áll rendelkezésünkre. A kórképet gyakran vegetatív és funkcionális tünetek kísérik. Jellemző tünet az alvászavar, emiatt már reggel fáradtan kelnek a betegek. Kezelése nem megoldott, eredmény elsősorban csapatmunkától várható, amelyben a gyógyszeres (elsősorban amitriptilin-) kezelés, a pszichoterápia, a mozgásterápia (aerobik), az ezt segítő elektro- és hidroterápia játszik szerepet. A beteg tanítása, a kezelésbe bevonása szintén alapvető fontosságú a jó terápiás eredményhez, a munkaképesség mielőbbi visszanyeréséhez.

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

A szalicilátok és az acetilszalicilsav - Felfedezésük és alkalmazásuk a reumás betegségek kezelésében

BÁLINT Péter, WALTER F. Kean, BÁLINT Géza, SZEBENYI Béla, KEMENDY Gábor, BUCHANAN W. Watson

Csodálatos év, annus mirabilis volt 1999, mert különös jelentőséget tulajdonítanak az 1-est követő három 9-esnek. 1999-ben ünnepeltük Henrik Sjögren (1899-1973) születésének 100. évfordulóját, továbbá annak századik évfordulóját is, hogy az acetilszalicilsavat bevezették az orvosi gyakorlatba.

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

A thrombolysis mai helye az akut coronariaszindrómák kezelésében - Gondolatok egy figyelemkeltő LAM-közlemény nyomán

RÁK Kálmán

A morbiditási és mortalitási statisztikában a kóroki tényezők között vitathatatlanul első helyezett a koszorúerek atherosclerosisa. A betegség klinikai megnyilvánulásának széles spektruma a stabil anginától a heveny myocardialis infarctusig terjed. A második évezred utolsó évei több jelentős felismerést, néhány valódi „áttörést” hoztak az általánosan akut coronariaszindrómának nevezett állapotok patogenezisének szemléletében, a diagnosztikában és a klinikai ellátásban is.

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

Orvosi etika a mindennapi gyakorlatban

BODA Domokos

Az etika ügye hazánkban különösen aktuális, mert az egészségügy szűnni nem akaró vajúdással végbemenő átalakításának egyik alapvető feltétele az orvosi munka etikájának érvényesítése a gyakorlatban. Másképpen úgy is mondhatjuk, hogy a vajúdás azért tart olyan sokáig, mert ez a feltétel eddig nem valósult meg.

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

A gyógyszerügy előzményeiről

NAGY András László

Gógl Árpád egészségügyi miniszter hivatalba lépése után elsőként Szabó Sándort, a Gyógyszerészkamara volt elnökét, örökös tiszteletbeli elnökét bízta meg azzal, hogy a gyógyszergyártás és -forgalmazás, a gyógyszerár-támogatások rendszerét tanulmányozza, értékelje, majd a megoldásukra javaslatot tegyen, továbbá, hogy a miniszter képviseletében közvetlenül részt vegyen a gyártókkal és az érdekképviseletekkel folyó tárgyalásokon.

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

Konfliktuskezelés a betegjogi sérelmeknél

HEUER Orsolya

Magyarországon újabb lépés történt a betegjogok érvényesülése érdekében. Ezt a lépést megint a jogalkotó tette, mi fog azonban történni 2001 februárjától? Az egészségügyi közvetítői eljárásról mint újabb mediációs lehetőségről, a törvény megszületése körüli „bonyodalmakról” és a várható hatásairól próbálunk most áttekintést adni, egyben összefoglalva más mediációs érdekérvényesítési területek tapasztalatait.

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

Gyógyítók az ókori Egyiptomban

GYŐRY Hedvig

Ha megnézzük, hogy kikhez fordultak a hajdani egyiptomi emberek egészségügyi panaszaikkal - a fennmaradt források tükrében -, első pillanatban meglepő kép tárul elénk.

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

Orvos-egészségügyi igazgatás a két világháború között

KAPRONCZAY Károly

Az első világháború után - az összeomlott pénzügyi rendszer szanálásának idején - hazánkban is előtérbe került a kérdés: hogyan lehet a közigazgatást modernizálni és racionalizálni. A XX. század követelményei megváltoztak. Az állami adminisztrációban addig a jogszerűség, a vezető hatalom kiemelése volt a lényeg, a közigazgatási apparátus annyira felduzzadt, hogy méretei meghaladták a törvényhozás és az igazságszolgáltatás méreteit és jelentőségét.

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

A költő és hedonista - Franz Schubert

MALINA János

Franz Schubert (1797-1828) az európai kultúra igazán nagy alkotói közül az egyik legellentmondásosabb, legmegfejthetetlenebb személyiség; a zene világában talán csak nagy példaképét, Beethovent feszítették az övéhez hasonló szélsőséges ellentmondások. Alakját - igen korai halála miatt is - mindig titokzatos, enyhén hátborzongató idegenség övezte.