Lege Artis Medicinae - 2001;11(02)

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

A szteroidhormonok szerepe az oxidatív stressz elleni védekezésben

BÉKÉSI Gábor, FEHÉR János

Posztmenopauzában lévő nőknél halmozódnak az érrendszeri megbetegedések. E negatív tendencia hormonpótlással megfékezhetőnek látszik. A szerzők saját és mások adatai alapján az atherogenesis szabad gyökös mechanizmusából kiindulva próbálják megtalálni a jelenség okait. A hormonpótlás vasoprotectiv hatásának egyik lényegi elemét abban látják, hogy bizonyos, még nem tisztázott szteroidstruktúrarészletek fokozzák a neutrophyl granulocyták mieloperoxidáz enzimjének aktivitását és mennyiségét, ami a... tovább »

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

PIAF

MATOS Lajos

Abban a vizsgálati csoportban, ahol csak a szívfrekvencia normalizálását tűzték ki célul (A csoport), napi 2-3×90 mg diltiazemet alkalmaztak bevezetõ kezelésként; ha ez nem bizonyult elégségesnek, a további gyógyszerelést a kezelõorvos szabta meg. A B csoportban a szinuszritmus helyreállítására három hétig napi 600 mg amiodaront adtak, s ha ezen idõ alatt a gyógyszeres cardioversio nem sikerült, elektromos cardioversiót végeztek. A szinuszritmus fenntartása végett napi 200 mg amiodaront... tovább »

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

A vitrectomia szerepe a retinopathia diabetica kezelésében

BERECZKI Árpád

A vitrectomia olyan mikrosebészeti technika, amelynek segítségével a pars plana területén ejtett sclerotomiás sebeken keresztül az üvegtest anyagát, az üvegtesti térbe törő vért, többletszövetet, idegen testet távolíthatunk el az intraocularis térből egy szívó-vágó (vitrectom) eszköz segítségével, normális vagy kissé emelkedett szemnyomás mellett. A műtéti technika a vitrectomon kívül sok más műszert is igényel (operációs mikroszkóp, száloptikás endofény, intraocularis kézi műszerek,... tovább »

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

A colorectalis carcinoma multidiszciplináris szemléletű belgyógyászati-onkológiai kezelése

LÁNG István

A colorectalis carcinoma belgyógyászationkológiai kezelését a III. és részben a II. stádiumú betegek adjuváns kemoterápiája, a IV. stádiumú betegek palliatív kemoterápiája, valamint a szupportív kezelés képezi. A III. stádiumban és a nagy kockázatú, II. stádiumban lévő betegek adjuváns 5-fluorouracilfolinsav boluskezelésben részesülnek. Végbélrákban a szokásos kezelés a radiokemoterápia, szükség szerint neoadjuváns formában is, lehetőleg tartós infúzióban adva. A IV. stádiumban lévő betegeknél... tovább »

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

Gastrointestinalis stroma tumor

GONDA Gábor

A leiomyoma-leiomyosarcoma csoportból elkülönült gastrointestinalis stroma tumorok (GIST) sok vitát váltottak ki az elmúlt évtizedekben. Morfológiai képük változatos, több irányban (a simaizom, illetve az idegrost felé) is képesek differenciálódni, ezt elektronmikroszkópos és immunhisztokémiai vizsgálatok bizonyítják. E daganatok relatíve jó prognózisúak, körülbelül 10-30%-uk malignus. A tumorok viselkedése egyes esetekben nehezen jósolható meg. A malignitásra utaló legfontosabb... tovább »

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

A HER2-status klinikai jelentősége emlőrákban

KAHÁN Zsuzsanna

A HER2 (HER2/neu, c-erbB-2) az EGF-receptorcsalád olyan tagja, amely (akár hozzákötődő, „aktiváló” ligand nélkül is) daganatos átalakuláshoz és daganatprogresszióhoz vezet. A humán emlőrákok hozzávetőleg egynegyedében a HER2 fokozott kifejeződése figyelhető meg. A HER2-expresszió, a HER2-status meghatározására a gyakorlatban az immunhisztokémiai és a fluoreszcens in situ hibridizációs (FISH) módszerek tűnnek a legalkalmasabbnak. A „HER2-pozitivitás” kedvezőtlen prognosztikus tényezőnek... tovább »

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

A Fekete Angyal

FRENKL Róbert

Ahogy mondani szokták, amikor e sorokat írom, még messze a végkifejlet. Nem lehet tudni, hogyan végződik a történet, mi lesz Faludi Tímea - mert azt már tudjuk, hogy így hívják - sorsa. De eddig is töprengésre okot adó, sokféle az esemény és a tanulság. Magunkról, a betegekről, a nővérekről, az orvosokról, az egészségügyről, a társadalomról, a médiáról, a politikáról, az etikáról, a jogról, az igazságról, a bizalomról, a kollegialitásról, a hatóságokról… szól egyfajta sajátos sűrítéssel a... tovább »

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

Miniszteri bemutatkozás

NAGY András László

Mikola István elmondta, konkrét programmal még nem tud előállni, de készül a tárca „kríziskezelő, de más oldalról megalapozó, egy hosszabb távú ciklusokon átívelő programja is”. Beszámolt arról, hogy megbízatása elnyerése előtt elmondhatta a miniszterelnöknek, melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeknek megoldása lehetőséget teremtene arra, hogy az egészségügyben is megvalósuljon a kormányprogram, amelyet jó, vállalható programnak minősített.

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

„Kellene, aki megfogná a haldokló kezét!”

BOGNÁR Tamás, KOLOSAI Nedda, HEGEDÛS Katalin, PILLING János

Az orvoslás mostoha területe a haldoklógondozás. Elsősorban a gyakorlatban az, de Magyarországon szisztematikus kutatások sem foglalkoztak ezzel a területtel. Ezt a hiányt szeretnénk részben betölteni másfél éve folyó munkánkkal, amelynek fontos állomásaként mélyinterjúkat készítettünk orvosokkal arról, hogyan látják gyakorlati munkájuk során a haldoklógondozást, milyennek ítélik azt ma Magyarországon.

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

Nem, non és variációik…

GRÉTSY Zsombor

A nem tagadó előtag használatával összefüggő, szörnyű rendetlenség nemcsak a szakszövegek íróinak (akik az adott kifejezéshez érvén idegesen törik a fejüket), hanem az olvasóknak is bizonyára feltűnő: az irodalomban minden próbálkozásféleséggel találkozhatunk.

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

Jobst Ágnes: Gyógyító csillagok

MAGYAR László András

Az asztrológia manapság reneszánszát éli. Hazánkban is garmadával jelennek meg a különféle csillagjóstani kézikönyvek, horoszkopológiai útmutatók, gyakorlati és elméleti tanácsadók. Sokan hajlamosak mind a jelenséget, mind pedig az említett munkákat egyetlen kézlegyintéssel elintézni, pedig az asztrológia, részint a művelődés-, sőt tudománytörténetben játszott kiemelkedő szerepe, részint nyelvünket, kultúránkat mindmáig átható szimbolikája miatt valóban megérdemli figyelmünket.

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

Egy orvos, akire emlékezni fognak Gustav Rau

NÉMETH István

Nem tudom, mennyire ismert a német származású orvos, dr. Gustav Rau szakmai körökben, a művészettörténészek és a művészetek rajongói mindenesetre valószínűleg igen hamar meg fogják jegyezni a nevét. A nyolcvanadik évéhez közeledő stuttgarti orvos ugyanis a világ egyik legjelentősebbnek mondható magángyűjteményével rendelkezik.

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

Expedíció az õshaza tájaira

MOHOS Márta

Írásunk a Zichy-expedíció egészségügyi vonatkozásait tárja fel Szádeczky-Kardoss Lajos útinaplója alapján, amely 1895-ben íródott a Kaukázust, Közép-Ázsiát járva. Az expedíció megtervezője, szervezője, vezetője és finanszírozója gróf Zichy Jenő (1837-1906), aki Németországban végzett jogász, jómódú földbirtokos, majd Fejér vármegyében főszolgabíró volt.

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

Egy rejtélyes élet Johannes Brahms

MALINA János

Az ifjú Brahms itt következõ lelkendezõ jellemzése nem akárkitõl származik. Clara Schumann írta a következõ mondatokat naplójába, az ifjú komponista elsõ düsseldorfi látogatásakor. „Ez a hónap (1853 szeptembere) csodálatos jelenséget hozott el nekünk a húszéves hamburgi komponista, Brahms személyében. Megint valaki, aki úgy jön, mint Isten küldöttje!"