Magyarországon újabb lépés történt a betegjogok érvényesülése érdekében. Ezt a lépést megint a jogalkotó tette, mi fog azonban történni 2001 februárjától? Az egészségügyi közvetítői eljárásról mint újabb mediációs lehetőségről, a törvény megszületése körüli „bonyodalmakról” és a várható hatásairól próbálunk most áttekintést adni, egyben összefoglalva más mediációs érdekérvényesítési területek tapasztalatait.

A fibromyalgia krónikus, nem gyulladásos fájdalomszindróma, amelyet főleg diffúz izomfájdalom, bizonyos tenderpontok fokozott nyomásérzékenysége jellemez. A betegség pontos oka, patomechanizmusa nem ismert. Hátterében a nociceptio és a központi idegrendszer fájdalomfeldolgozó zavarát feltételezik. Elsősorban a középkorú nők megbetegedése. A fibromyalgia prevalenciája 1-4% közé esik, de a reumatológiai rendelésen akár 20%-os arányban is előfordulhat. A prevalenciaadatokat figyelembe véve a fibromyalgia kezelési költsége Kanadában 1993-ban 350 millió dollár volt, magyar adat sajnos nem áll rendelkezésünkre. A kórképet gyakran vegetatív és funkcionális tünetek kísérik. Jellemző tünet az alvászavar, emiatt már reggel fáradtan kelnek a betegek. Kezelése nem megoldott, eredmény elsősorban csapatmunkától várható, amelyben a gyógyszeres (elsősorban amitriptilin-) kezelés, a pszichoterápia, a mozgásterápia (aerobik), az ezt segítő elektro- és hidroterápia játszik szerepet. A beteg tanítása, a kezelésbe bevonása szintén alapvető fontosságú a jó terápiás eredményhez, a munkaképesség mielőbbi visszanyeréséhez.

A morbiditási és mortalitási statisztikában a kóroki tényezők között vitathatatlanul első helyezett a koszorúerek atherosclerosisa. A betegség klinikai megnyilvánulásának széles spektruma a stabil anginától a heveny myocardialis infarctusig terjed. A második évezred utolsó évei több jelentős felismerést, néhány valódi „áttörést” hoztak az általánosan akut coronariaszindrómának nevezett állapotok patogenezisének szemléletében, a diagnosztikában és a klinikai ellátásban is.

Csodálatos év, annus mirabilis volt 1999, mert különös jelentőséget tulajdonítanak az 1-est követő három 9-esnek. 1999-ben ünnepeltük Henrik Sjögren (1899-1973) születésének 100. évfordulóját, továbbá annak századik évfordulóját is, hogy az acetilszalicilsavat bevezették az orvosi gyakorlatba.