Lege Artis Medicinae

Az egészségügyi tudományos tanács története (1868-1990) I. rész

GÁL György

1994. FEBRUÁR 28.

Lege Artis Medicinae - 1994;4(02)

História

A magyar orvosok és természetvizsgálók 1863 ban Pesten tartott nagy gyűlésén Bihar megye főorvosa Csatáry Lajos javaslatot tett az ország „közegészségi és orvosi ügyeinek rendezésére”. A javaslatot elfogadták és bizottságot szerveztek annak kidolgozására. A bizottság által készített tervet az egyesület marosvásárhelyi, pozsonyi, rimaszombati nagygyűlésein megvitatták, majd 1867-ben átadták javaslataikat a belügyminiszternek. A miniszter belátta az ügy fontosságát és 1868.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Derékfájás

ANDREW Frank

Az ismertetésre kerülő tanulmányok szerint a derék fájásos epizódok tartama és súlyossága mérsékelhető, így az ismétlődés veszélye, továbbá a betegállományból és munkakiesésből adódó költségek mértéke is csökkenthető. Frank áttekinti a differenciáldiagnosztikát; az akut, a krónikus és a makacs fájdalmat; a szükséges egészségügyi szolgáltatásokat. A modern kezelési elvek az otthoni önápolást hangsúlyozzák, általában 48 órát meg nem haladó ágynyugalommal. A fizikai kondíció visszanyerésének fontosságát, az egyéb tevékenységek – köztük a munkahelyi aktivitás – folytatását ugyancsak hangsúlyozzák. A gyógyszeres kezelés segíti a fenti célok elérését. Két kérdés kap különös hangsúlyt: a derékfájás kezelésének stratégiája legyen hosszú távú és preventív; a kondíció meg őrzése, a rendszeres testedzés, a lazító gyakorlatok végzése csakúgy, mint a gerincet károsító hatások elkerülése a beteg, és nem az orvosok felelőssége.

Lege Artis Medicinae

Holland Ibopamin multicentrikus vizsgálat

MATOS Lajos

A perosis hatásos dopaminagonista ibopamin hatékonyságának és biztonságosságának vizsgálata enyhe-középsúlyos keringési elégtelenségben szenvedőkön digoxin és placebo kezeléssel összehasonlítva.

Lege Artis Medicinae

Az inhibitoros haemophilia A és a szerzett, gátlótest-haemophilia kezelése

PFLIEGLER György, RÁK Kálmán, KRÁLL Géza, SAS Géza, HAYNAL Imre

A VIII. faktor (antihaemophiliás globulin) ellenes antitest haemophiliásokban (alloantitest) és nem haemophiliásokban (autoantitest) való előfordulásának, a reakciókinetikai és klinikai különbségeknek, valamint az antitesttiter meghatározásának áttekintése után a szerzők részletesen ismertetik a korszerű kezelés lehetőségeit. Útmutatót igyekeznek adni a vérzés meg előzése, a heveny vérzés ellátása és a VIII. faktor-ellenes antitest termelésének gátlását, az immuntolerancia kialakítását illetően mind inhibitoros haemophilia A-ban, mind szerzett (gátlótest-) haemophiliában.

Lege Artis Medicinae

Táplálkozási attitűdök és evészavarok tánctagozatos középiskolások között

TÚRY Ferenc, WILDMANN Márta, LÁSZLÓ Zsuzsa, JOÓ Mária Nóra

A szerzők két középiskolás populációban vizsgálták az anorexia és bulimia nervosa morbiditását és a patológiás táplálkozási attitűdök gyakoriságát, kétlépcsős vizsgálatban. Az egyik csoport két tánc tagozatos osztályból (n=54), a kontrollcsoport általános tantervű két társosztályból állt (n=61). Mindkét csoportban 1-1 diáklány teljesítette a bulimia nervosa kritériumait, s ez az összpopuláció 2%-a. Anorexia nervosában szenvedő diák nem volt, míg a patológiás táplálkozási attitűdök a fokozott karcsúságideállal jellemezhető tánctagozatosok között szignifikánsan gyakoribbak voltak. A vizsgálat alapján e speciális populációban az evészavarok kockázata nagyobb. Ez a különbség azonban nem a klinikailag súlyos szindrómák, hanem a szubklinikus, attitűdbeli zavarok gyakoriságában mutatható ki.

Lege Artis Medicinae

Szívroham elsődleges megelőzése magas vérnyomás vizsgálatban

MATOS Lajos

Enyhe-középsúlyos hypertoniaban szenvedő férfiakon a diuretikus-, illetve béta-blokkoló antihipertenzív kezelés összehasonlítása a nem halálos infarctus, a coronaria mortalitás és az összmortalitás szempontjából.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma - A hyperurikaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról

Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.

Lege Artis Medicinae

Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

VASAS Lívia, GEGES József

Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.

Lege Artis Medicinae

Második játszma 37. lépés és negyedik játszma 78. lépés

VOKÓ Zoltán

Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív dön­téshozatal hibáinak elkerülésére, ugyan­akkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tu­dásalapúak, szabályrendszerekre, problé­ma­­specifikus algoritmusokra épülnek. Szá­mos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A nap­jainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a va­dászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az em­berek. Fej­lesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai át­törést jelentenek, ami megállíthatatlan és át­alakítja világunkat. Alkal­mazásuk és fej­lesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezek­ben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult há­rom évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiá­ba lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Ne­künk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együtt­mű­ködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.