Lege Artis Medicinae

Van-e változási kényszer az orvosi tudományos életben?

STUMPF János

1991. AUGUSZTUS 28.

Lege Artis Medicinae - 1991;1(14)

Töprengő

A korábbi államberendezkedés természetes függvényeként az elmúlt 45 év során igyekeztek „megbízható korlátok közé” szorítani az orvosi szakmai életet is. Akárcsak más tudományos vonalon, így nálunk is kialakult a MOTESZ, és – a polgári demokráciákra jellemző társasági törvény hiányában – az egyes tudományos szakmai társaságok működését „védőszárnyai” alá vonta és egyben felügyelte.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Laparoscopos sebészet

ANTAL András, BÁTFAI László, EZER Péter

Az utóbbi néhány évben jelentős fejlődés történt az általános sebészetben. Az új laparoscopos műtéti eljárások mind szélesebb körű elterjedésével a hagyományos sebészettől merőben eltérő irányzat alakult ki. Ezen új módszereknek Magyarországon is vannak követői, azonban néhány cikk kivételével magyar szakirodalma nincs. Klinikánkon múlt év decembere – az első hazai laparoscopos cholecystectomia – óta több mint 200 beavatkozást végeztünk. Köztük az első magyarországi laparoscopos appendectomiát is. A laparoscopos sebészeti megoldások a betegnek kisebb megterhelést jelentenek és kozmetikailag jobb eredményt adnak, a rövidebb hospitalizációból és a munkaképesség korábbi visszanyeréséből származóan gazdaságilag is előnyösek. Kiindulásként ismertetik a műtétek technikai alapfeltételeit, a szükséges célműszereket, azok használatát, leírják a beavatkozások személyi feltételeit, a laparoscopos technika elsajátításának tréningprogramját. Ezután ismertetik a laparoscopos cholecystectomia indikációit, kontraindikációit és műtéti technikáját. Áttekintik a laparoscopia szerepét az appendicitis diagnosztikájában és differenciáldiagnosztikájában, végül ismertetik a laparoscopos appendectomia technikáját is.

Lege Artis Medicinae

Beszámoló az Amerikai Gastrointestinalis Endoscopoc-Sebészek Társaságának postgradualis tanfolyamásól és tudományos üléséről

DUBECZ Sándor

A Society of American Gastrointestinal Endoscopic Surgeons (SAGES) ezévi kongresszusát a californiai Montereyben tartotta. A Dél-Californiai Egyetem Gastroenterologiai Részlegének ösztöndíjasaként a Cedars-Sinai Hospital sebész-professzorának, Berci dr. nak támogatásával vehettem részt a kongresszuson.

Lege Artis Medicinae

Quo vadis chirurgia biliaris?

SÁNDOR József, IHÁSZ Mihály

Az emberiség évezredek óta szenved az epekőbetegség gyötrelmeitől. Gyógyítására a múlt század második feléig gyakorlatilag nem volt lehetőség, a beteg számára legfeljebb a nagy fájdalmak közepette kialakult spontán belső és a külvilágba vezető sipolyok hoztak enyhülést.

Lege Artis Medicinae

Radikális nephrectomiával eltávolított patkóvese-daganat

SZENTGYÖRGYI Ervin, KONDÁS József, KONDÉR Gyula

A patkóvesére általában a szövődmények, vagy ritkán – mint a szerzők betegének esetében is – a benne keletkezett daganat tünetei hívják fel a figyelmet. 68 éves nőbeteg patkóveséjében kialakult tumort kiválasztásos urographia, UH vizsgálat és renovasographia segítségével kórismézték. A tumoros patkóvesefelet radikális nephrectomiával távolították el. A harántirányú hasi metszésből végzett műtét során külön figyelmet igényelt a kettős arteria renalis sebészi ellátása, az isthmus resectioja, valamint a regionális lymphade nectomia elvégzése. A patkóvese diagnózisában korábban a kiválasztásos urographia kizárólagos szerepet játszott. Ma már egyre gyakrabban UH vizsgálattal állítjuk fel a diagnózist. Renovasographia elvégzésére általában a veseresectiot vagy nephrectomiát igénylő esetekben van szükség. A daganatos patkóvese kezelése ép ellenoldali veseműködés esetén a radikális ablasticus tumor-nephrectomia, mely magában foglalja a regionális lympha denectomiát is.

Lege Artis Medicinae

Az epilepszia műtéti megoldása előtti kivizsgálás és a műtéti megoldások ajánlott elvei és stratégiája

HALÁSZ Péter

I. Az epilepszia műtéti megoldása előtti általános elvei; II. A műtéti kivizsgálás folyamata; III. Műtéti indikációk

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma - A hyperurikaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról

Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Lege Artis Medicinae

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek kockázatáról. Fókuszban az aceclofenac

FARSANG Csaba

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gast­ro­intestinalis és a cardiovascularis nem­kí­vá­natos eseményeket tekintve, az ace­clofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.