Klinikai Onkológia - 2020;7(3)

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság 2020. évi kongresszusának legfontosabb újdonságai

ANDRÁS Csilla

A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) az idei évben az Update ’20 rendezvényét virtuális formában tartotta, amelyen felkért szerzőink áttekintést adtak az ASCO-kongresszuson elhangzott legfontosabb kutatási eredményekről.

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

Az emlőrák hormonkezelése

VÉGH Éva

A fejlett országokban a nők 12%-ának lesz emlőrákja az élete folyamán. Ez az áttekintés az emlőrák szisztémás endokrin kezelésének jelenlegi lehetőségeivel foglalkozik. Az emlőrákokat három nagy alcsoportba lehet osztani a szövettani vizsgálat során értékelt három marker (ER, PR, HER2-receptorok) jelenléte és hiánya alapján. A nem áttétes betegeknél a kezelés célja a lokoregionális és a távoli kiújulás megelőzése. Az adjuváns hormonterápia alkalmazásának időtartama fontos kérdés a mindennapi... tovább »

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

A fej-nyaki daganatok komplex kezelése – áttekintés

DÁNOS Kornél, TAMÁS László

A fej-nyaki laphámsejtes daganatok (head and neck squamous cell carcinoma – HNSCC) kezelése rendkívül komplex feladat, amely megkívánja a fej-nyak sebész, sugárterápiás szakember és klinikai onkológus szoros együttműködését. Elsődleges célnak a jó tumorkontrollt kell tekintenünk, de a terápia megválasztásánál szem előtt kell tartanunk az onkológiai radikalitás mellett az elfogadható életminőséget, ismervén, hogy a legtöbb lokális terápia nagyban befolyásolja a betegek légzés-, nyelés- és/vagy... tovább »

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

ESMO Klinikai Kutatások Obszervatóriuma (ECRO): a klinikai kutatások hatásosságának javítása a bürokrácia észszerűsítése által

PEREZ-GRACIA Luis Jose, AWADA Ahmad, CALVO Emiliano, AMARAL Teresa, ARKENAU Hendrik-Tobias, VIKTOR Gruenwald, BODOKY Gyorgy, LOLKEMA P Martijn, NICOLA Di Massimo, PENEL Nicolas, VERA Ruth, SANMAMED F Miguel, DOUILLARD Jean-Yves

Az utóbbi években drámai módon megszaporodtak a klinikai vizsgálatokkal járó adminisztratív és bürokratikus tennivalók, amelyek egyértelműen befolyásolták a kutatások hatékonyságát és a kutatócsoportokban részt vevő klinikusok aktivitását. A legfontosabb ellenőrizni azt, hogy a klinikai kutatók betartsák a Good Clinical Practice (GCP) irányelveit és ragaszkodjanak a törvényi előírásokhoz. Míg viszont ezek a szabályozások az utóbbi években lényegében változatlanok maradtak, közben a bonyolult... tovább »

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

A hypoxia jelentősége a rosszindulatú daganatok progressziójában: terápiás lehetőségek, út a Nobel-díjhoz

KOPPER László, SEBESTYÉN Anna, TÍMÁR József

Az elmúlt évtizedek kutatásai világossá tették, hogy a malignus daganatok egyik meghatározó jellemzője hypoxiás állapotuk és az ennek következtében aktiválódó genetikai, biokémiai és biológiai programok. A felismerés jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2019-ben az orvosi Nobel- díjat ezért ítélték oda a terület meghatározó tudósainak. A daganatszövetben keletkező hypoxia fő oka a proliferációval lépést nem tartó ereződés, de másik fontos oka a daganatos beteg szisztémás hypoxiája... tovább »

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

A vitaminok és nyomelemek onkológiai alkalmazása

RÉPÁSI Eszter

A táplálkozás és a daganatos megbetegedések kialakulása, valamint a daganatkontroll összefüggéseit már hosszú ideje tanulmányozzák, mivel a táplálkozásnak alapvető szerepe van a daganatos betegek kezelésében. A vitaminok és nyomelemek megfelelő onkológiai alkalmazásához több szakmát átölelő multidiszciplináris munkacsoportot javasolt felállítani, hogy a felméréstől a gyakorlati kivitelezésig biztosított legyen a több tudományterületen dolgozó szakember (mint például onkológus, dietetikus,... tovább »

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

A másodlagos májáttét eltávolításának indikációja – új terápiás megközelítések

LUKOVICH Péter, PŐCZE Balázs

A májsebészetben jelentős fejlődés volt megfi gyelhető az utóbbi évtizedekben: a műtét mortalitása rendkívüli mértékben csökkent, és az új technikák alkalmazásával a korábban technikailag nem műthető esetek váltak operálhatóvá. A máj a daganatok áttéteinek leggyakoribb helye, így a modernizáció a metasztázisok sebészetében is változásokat hozott. A műtéti mortalitás jelentős csökkenésével olyan szervek esetében is felmerült a májáttétek eltávolításának lehetősége, amelyeknél korábban nem... tovább »