Ideggyógyászati Szemle

Fáradásvizsgálatokra szerkesztett reflexometriás készülék

LIPÁK János1

1961. OKTÓBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1961;14(10)

Egyszerű és olcsó készüléket szerkesztettünk a reflexidő pontos regisztrálására, amely a különböző jellegű fáradásvizsgálatokra (munka, sport, oktatás, neurosis) nagymértékben alkalmas.

AFFILIÁCIÓK

  1. Debreceni Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Vasomotoros functiók vizsgálata sclerosis multiplexben

HUSZÁK István, SZILÁRD János, BOGDÁN Ernő

1. A keringési systemára ható biogen aminok : a noradrenalin, a histamin, s az acetylcholin hatásuk első phasisában a controllokhoz viszonyítva nem okoznak nagyobb, ill. csökkentebb vérnyomás változásokat. 2. A fenti anyagok hatására bekövetkező ellenregulatios működések a Sm-nél a controllokhoz viszonyítva túlzottak és tartósabbak. 3. A homeostasis bekövetkezése különösen az Sm ,,Schub”-phasisában késik. 4. Histaminnal szemben Sm-nél több esetben ellentétes reactio észlelhető.

Ideggyógyászati Szemle

Temporális epilepsia-műtétek eredményei mélyen fekvő gócok eseteiben

FÉNYES István, ZOLTÁN László, FÉNYES György

34 temporális epilepsiás beteg műtéti eredményeit értékeltük ki, akiknél temporális lobektómia történt a mély anatómiai strukturák eltávolításával együtt. Traumás etiológiájú, jól körülírt macro- vagy értékesíthető micro-anatómiai eltávozással járó eseteket kizártuk anyagunkból. EEG vizsgálatok az esetek túlnyomó többségében mélyen fekvő temporális epileptogén gócokat tüntettek fel. A műtét utáni idő katamnesztikus feldolgozása azt mutatta, hogy eseteink műtéti eredményei 56%-ban "jó"-nak, 44%-ban pedig "csekély"-nek voltak mondhatók. A "változatlan" esetek száma nem haladta meg a 20%-ot. A preoperativ EEG nem megbízható jel a műtéti prognózist illetően: számos, kedvezőtlennek tekinthető EEG-elváltozással bíró betegünk nagy mértékben javult a műtét következtében és megfordítva. Az eseteinkben elért jó műtéti eredményeket a postoperativ EEG-görbék sem tükrözik vissza minden esetben híven; ugyanezt mondhatjuk rossz műtéti eredményeinkről is. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a rossz prognózist jelentő EEG-görbe nem jelent feltétlenül ellenjavallatot a temporális epilepsia-műtét elvégzése szempontjából. Ilyen esetek tekintélyes százalékában jó, sőt, kitűnő eredményt is sikerült elérnünk. Azonban, véleményünk szerint, még csekély eredmény esetén is érdemes volt a műtétet elvégezni, mert az epilepsia az a betegség, amely a betegre és környezetére általában igen nagy megterhelést ró, továbbá, mert mortalitása oly csekély, hogy a beteget nem tesszük ki komolyabb veszélynek. Az EEG-felvételek nagy részét prof. Dr, Obál Ferenc leletezte, kisebb része és azok tudományos feldolgozása egyikünk (F. I. ) munkája. A közölt fotogramokat Horváth Marianne készítette.

Ideggyógyászati Szemle

Glutaminsav-oxálecetsav transaminase meghatározások csecsemő- és gyermekkori ideggyógyászati megbetegedésekben

SZÁSZ Gábor

Glutaminsav-oxálecetsav transaminase (GOT) aktivitás meghatározásokat végeztünk 12 akut meningitis és 2 pathologiás idegrendszeri tünetek visszamaradásával gyógyult meningitis ill. encephalitises esetünknél, összesen 42 alkalommal. Minden esetben emelkedett aktivitást észleltünk a liquorban az akut periódus kezdetén. A kezelés hatására az esetek egyrészénél az enzymaktivitás rohamosan csökkent. Huzamos ideig fennálló cerebrális gyulladásoknál az LGOT érték sem mutatott egyértelműen csökkenő tendenciát, sőt 2 idegrendszeri károsodással gyógyult esetünknél a későbbiekben is találtunk emelkedett enzymaktivitást.

Ideggyógyászati Szemle

Beszámoló a II. csehszlovák psychiatriai kongresszusról

FARAGÓ István, KARDOS György, SIMKÓ Alfréd

A szerző beszámol a II. csehszlovák psychiatriai kongresszusról.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hivatásunk

Sokan érdeklődnek a múlt tudósai iránt

BRÓDI Emília

Előadásait élvezettel hallgatja a közönség, hiszen minden szaván érződik, hogy egész életét a tudománytörténeti ismeretek átadásának szenteli. Dr. Gazda István tudománytörténész, a MATI igazgatója szakkönyvet rendezett sajtó alá a Rákóczi szabadságharc egészségügyéről, a régi magyar egészségügyi jogszabályokról, sokat tett Semmelweis Ignác életművének feltárásáért, önálló kötetet jelentetett meg Széchenyi Istvánról, és írt betegségéről is, tanulmány gyűj teményt állított össze az 1848/49-es szabadságharc honvéd orvosairól. Több kötetet szerkesztett az I. világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc egészségügyéről, a Felvidék orvostörténetéről, a múlt magyar orvostörténészeiről. A tudományos tevékenység mellett ismeretterjesztő munkája is figyelemreméltó, több rádiós és televíziós műsor is nevéhez fűződik. A MESZK rendezvényén idén a tudós nőkről beszél. Augusztus 20-a alkalmából prof. dr Kásler Miklós miniszter dr. Gazda István tudománytörténész kutatói és kutatásszervezői munkásságát állami kitüntetéssel ismerte el.

Lege Artis Medicinae

Klinikai reumatológia Szerkesztette: dr. Gömör Béla

KESZTHELYI Péter

A magyar reumatológiai szakirodalom könyv formájában megjelent művei közül a legújabb a 2005-ben Gömör Béla által szerkesztett Klinikai reumatológia.

Lege Artis Medicinae

Hosszú távú CPAP-compliance a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Alváslaboratóriumában gondozott, alvási apnoéban szenvedő betegek körében

DOMBOVÁRI Magdolna, BERNÁT István, TERRAY-HORVÁTH Attila, CSATLÓS Dalma, HARGITTAY Csenge, TORZSA Péter

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) a leggyakoribb alvás alatti légzés­zavar, a teljes népességben gyakorisága 2-4%. Szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője, valamint nappali tünetek révén jelentősen rontja az életminőséget, növeli a munkahelyi és a közlekedési balesetek kockázatát. Első vonalbeli kezelése CPAP- (folyamatos pozitív felső légúti nyomás) készülékkel történik, amelynek hatásfokát jelentősen meghatározza a be­teg együttműködése (compliance). Bár az ilyen kezeléskor a compliance kérdése igen jelentős, hosszú távú, nagy betegszámú vizsgálatok mostanáig nem jelentek meg, magyarországi adatok nem ismertek. CÉLKITŰZÉS - Az alvási apnoe szindrómás betegek hosszú távú, CPAP-használattal kapcsolatos compliance-ének vizsgálata alváslaborban, Magyarországon. MÓDSZER - 3403, alváslaborban gondozott, alvási apnoe szindrómás beteget választottunk be vizsgálatunkba 2007. január 1. és 2017. szeptember 30. között. A diagnózist és az effektív CPAP-nyomás titrálását poliszomnográfiás vizsgálat alapján állítottuk fel. A betegeket a terápia beállítását követően két hónappal, majd 6, illetve 12 havonta kontrolláltuk. A gondozás során készülékük memóriakártyájából letöltött adatok alapján határoztuk meg a compliance-értéküket. EREDMÉNYEK - A betegek átlagos életkora (± SD) 59,0 (± 10,5) év volt, nagyobb részük férfi, 2676 fő (78,6%), átlagos testtömegindexük (BMI) 32,6 (± 5,25) kg/m2, átlagos Epworth-skála-pontszámuk 11,4 (± 5,0), átlagos apnoe-hypopnoe indexük 51,0 (± 19,5) esemény/óra. A CPAP-készülék átlagos használati ideje 5,0 (± 1,9) óra volt. Négy óra felett a betegek 72,3%-a használta a készüléket, 27,7%-uk volt négy óra alatt. A betegek 34,7%-a több mint hat órát használta a készüléket. Az Epworth Aluszékonysági Skálán elért pontszám jelentős és dózisfüggő javulást mutatott a CPAP-kezelés mellett, a magasabb óraszámban használók között nagyobb mér­tékű javulás volt tapasztalható. A legnagyobb pontszámbeli javulást a CPAP-ké­szüléket naponta 6-7 óra közötti időtartamban használók érték el, átlagosan 7,3 (± 3,2) pontot (p < 0,001). KÖVETKEZTETÉSEK - A jelen vizsgálatunkból látható, hogy megfelelően beállított és gondozott betegek körében magas átlagos compliance érhető el.

Ideggyógyászati Szemle

A mintaváltás-ingerléssel kiváltott elektroretinogram és a látókérgi kiváltott válasz együttes használata a neurooftalmológiai gyakorlatban

BENEDEK Krisztina, PÁLFFY Andrea, BENCSIK Krisztina, FEJES Imre, RAJDA Cecília, TUBOLY Gábor, LISZLI Péter

Célkitűzés - A szerzők áttekintik a mintázott elektroretinogram (PERG) és a mintázott látókérgi kiváltott válasz (VEP) vizsgálatok alkalmazásának hatékonyságát a neurooftalmológiai diagnosztikában. Mondanivalójuk illusztrálására elemzik az elektrofiziológiai laboratóriumukba egy naptári év alatt látóideg károsodásának gyanújával küldött 231 esetüket. Módszerek - Roland készülék (Wiesbaden, Németország) RETIport programját használták a PERG- és VEP-vizsgálatokra. Eljárásukban az International Society for Clinical Electrophysiology of Vision ajánlásaihoz tartották magukat. Eredmények - A betegek elektrofiziológiai regisztrátumaiban nyert adatok, különös hangsúllyal a PERG és VEP összehasonlításából megbecsülhető retinocorticalis időre és a PERG-regisztrátumok N35/P50 és P50/N90 amplitúdóinak összehasonlítására, nagymértékben elősegítették a diagnózis, illetve prognózis megállapítását. Következtetések - Irodalmi és saját adataik alapján a szerzők ajánlják a PERG- és VEP-vizsgálatok kombinált alkalmazását a neurooftalmológiai betegek látóidegfunkciójának felmérésére.

Nővér

STOP CRC - A lakosság kolorektális rákszűrésen történő részvételét befolyásoló tényezők vizsgálata

HORVÁTHNÉ KÁNTOR Döniz Vivien

A vizsgálat célja: A kutatás célja a lakossági részvételt befolyásoló tényezők feltárása, és ennek ismeretében a szűrési részvétel emelkedését segítő javaslatok megfogalmazása. Anyag és módszer: A vizsgálat retrospektív, nem véletlenszerű mintavételi technikával, önkitöltős szerkesztett kérdőív segítségével történt, a kiválasztott győri háziorvosi rendelőkben megjelenő egyének körében (n=210). A statisztikai elemzésre SPSS program segítségével került sor, mely során leíró- és matematikai statisztikai módszerek kerültek alkalmazásra. Eredmények: A vizsgálatban résztvevők 30 %-a férfi, 70 %-a nő volt. A válaszadók 50 %-a nem ismerte a kolorektális szűrőmódszereket, és összesen 30 %-a vett részt benne. A rákszűrésen történő részvétel elutasításának legfőbb okaként a panaszok hiányát, illetve a vizsgálattól való félelmet jelölték. A minta 94 %-a szerint önmaga, és a környezetében élő, hasonló korú személyek motiválhatóak a szűrésen történő részvételre. A felkínált szűrésre motiváló tényezők közül a leghasznosabbnak a háziorvosi adekvát tájékoztatást tartották. Következtetések: A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a lakosok nem rendelkeznek elegendő információval a kolorektális karcinómáról, valamint a szűrővizsgálati módszerekről, illetve sok esetben téves információkkal vannak ellátva, amely oka az alacsony szűrővizsgálati látogatottságnak.