Ideggyógyászati Szemle - 1972;25(06)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JÚNIUS 01.

A nem domináns félteke szerepe az aphasiás betegek beszédének restitutiójában

DR CZOPF János

22 javuló aphasiás betegen az artéria carotis internába történő natriumamytal injieiálás módszerével vizsgáltuk a nem domináns jobb félteke szerepét. 10-nél a jobb oldali inj. a megmaradt beszédet is kiiktatta, 9-nél súlyosbította az aphasiát, 3-nál nem okozott változást. Tehát a domináns félteke károsodásakor a nem domináns bizonyos fokú helyettesítésre képes. Ez annál kifejezettebb, minél régibb és minél súlyosabb a domináns félteke károsodása, ill. a beszédzavar. 7 b. o.-i inj. közül kettő csupán kisfokban és rövid ideig fokozta a beszédzavart (náluk a j. o. inj. kiiktatta a megmaradt beszédet), négy inj. súlyosbította az aphasiát (a j.o.-i inj.-val közel egyenlő mértékben), egy inj. súlyos aphasiát okozott (ennél a betegnél a j. o.-i inj. hatástalan volt).

Ideggyógyászati Szemle

1972. JÚNIUS 01.

Az epilepsia néhány psychopathologiai problémája különös tekintettel az ún. epilepsiás személyiségváltozás prophylaxisára

DR HUSZÁR Ilona

A szerző kérdésfeltevésének aktualitását azzal indokolja, hogy az epilepsiások rehabilitatiójának objektiv nehézségei mellett számos olyan külső hatás érvényesül, mely a therapiás effectus létrejöttére gátlólag hat és nehezíti az epilepsiások társadalmi beilleszkedését. Foglalkozik a különböző paroxysmusokat és epizódokat kísérő tudatzavarnak az életformára és életvezetésre gyakorolt hatásával, ill. előbbiek által kiváltott „másodlagos” psychogen tényezők szerepével, utalva minden problémával kapcsolatban a negativ hatások megelőzési módjára.

Ideggyógyászati Szemle

1972. JÚNIUS 01.

Aquaeductus-elzáródás és subarachnoidalis liquorblock együttes előfordulása

DR PARAICZ Ervin, DR KATONA Ferenc, DR KOCSÁR László, DR SIMKOVICS Miklós, DR SZÉNÁSY József

Szerzők az ún. congenitalis aquaeductus-elzáródás okozta passage-zavar mellett subarachnoidalis elzáródást is kimutattak a tentorium szintjében -utóbbit 131I-y-globulin segítségével -, miközben a RIHSA-val jó spinalis felszívódást találtak, amely azonban az intracranialis hypertensio compenzálásához elégtelen volt. Javasolják a nem tumoros eredetű aquaedectus-elzáródás megoldására tervezett Torkildsen-műtét előtt izotóp cisternographia elvégzését.

Ideggyógyászati Szemle

1972. JÚNIUS 01.

A delirium tremens Andaxin-therapiájáról

DR SCHWABIK József, DR KOVÁCS Ilona, DR BAK Zsuzsa

Szerzők rámutatnak a delirium tremens-esetek számának állandó növekedésére. Érintve a pathogenesis kérdését, röviden összegezik az eddigi, többnyire jelentős mortalitással járó therapiákat. Irodalmi adatokkal összevetve beszámolnak az Andaxinnal kezelt beteganyagukról. 134 delirium tremens esetükben a mortalitás minimálisra (3%) csökkent. Utalnak az Andaxin hatás-mechanismusára is, majd megállapítják, hogy a fenti kórképek kezelésére kiválóan alkalmazható.

Ideggyógyászati Szemle

1972. JÚNIUS 01.

A cycloid psychosisok diagnostikai kategóriájának fejlődéstörténetéről és jelenlegi helyzetéről

DR PETHŐ Bertalan

A cycloid psychosisok a psychiatria legproblematikusabb nosologiai kategóriái közé tartoznak, mert a kutatások aspectualis és módszertani széttagoltságánál fogva nem nyílt lehetőség arra, hogy a magatartás megfigyelésének aznalapján kialakított kórformák képezzék a további vizsgálatok kiindulópontját és vonatkozási rendszerét. Ilyen egység híján a különféle irányzatok és aspectusok szerint gyakran találó, de elszigetelt részlegességük miatt egymással alig összemérhető leírások, nozológiai kategóriák és felmérések keletkeztek, elsősorban a somatogen és psychogen psychosisok irányába terjesztve ki az endogén kórformák körét. Az agy-pathologiailag orientált psychiatriai irányzat Leonhard által kidolgozott nozológiai rendszerébe foglalt cycloid kórformák egyfelől jól megalapozott hagyományokban gyökereznek, másfelől alkalmasak a további, szélesebb spektrumban és különféle módszerrel végzett vizsgálatok vonatkozási rendszeréül.

Ideggyógyászati Szemle

1972. JÚNIUS 01.

A centrális pontin myelinolysisről

DR SORSZEGI Pál, DR MARTINI Edit

Szerzők a centrális pontin myelinolysis irodalmának rövid áttekintése után ismertetik saját chronikus aggressiv hepatitisszel szövődött esetüket. 7 ábrán bemutatják a cpml. szövettani jellegzetességeit. A pontin góc részletes vizsgálata után felvetik az autoaggressiv folyamat szerepének lehetőségét a cpml. keletkezésében.

Ideggyógyászati Szemle

1972. JÚNIUS 01.

Az agyi arteriovenosus angiomákról

GÁCS Gyula, POÓR gyula Gyula

A szerzők 34 eset alapján az agyi arteriovenosus angiomák tünettanát, kórlefolyását, kórismézését és therapiáját elemzik. A vérzést találták a leggyakoribb kezdeti tünetként. Kiemelik az epilepsiás rosszulléttel kezdődő esetek viszonylag kisebb vérzési hajlamát és általában a vérzésnek a saccularis aneurysmából származónál jobb prognosisát, az utóvérzés kisebb kockázatát. A műtéti következményként jelentkező neurológiai kieséseket jó prognosisuk miatt az indicatio szempontjából kisebb jelentőségűnek tartják. A totalexstirpatiót tartják a választandó megoldásnak.