Ideggyógyászati Szemle

A cycloid psychosisok diagnostikai kategóriájának fejlődéstörténetéről és jelenlegi helyzetéről

DR PETHŐ Bertalan1

1972. JÚNIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1972;25(06)

A cycloid psychosisok fogalmának a kialakítása több irányú kutatás eredménye. Az egyes irányzatok szerinti, ill. az egyes aspectusokban folytatott kutatások eredményei ma sem alkotnak szerves egységet, hanem részben elszigetelten és reflektálatlanul állanak egymás mellett és külön utakon fejlődnek tovább.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Neurológiai és Psychiatriai Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A nem domináns félteke szerepe az aphasiás betegek beszédének restitutiójában

DR CZOPF János

Közel másfél évszázaddal ezelőtt, 1836-ban Marc Dax közölte vizsgálatainak eredményét, mely szerint a bal félteke károsodása beszédzavart okoz. Már a kérdés első vizsgálói is úgy vélték, hogy mindkét félteke szerepel a beszédben, bár a bonyolultabb, ismeretközlő teljesítményt a bal félteke számára tartották fenn.

Ideggyógyászati Szemle

Aquaeductus-elzáródás és subarachnoidalis liquorblock együttes előfordulása

DR PARAICZ Ervin, DR KATONA Ferenc, DR KOCSÁR László, DR SIMKOVICS Miklós, DR SZÉNÁSY József

Az ún. congenitalis aquaeductus-elzáródás következtében az iskoláskorban kifejlődő hypertensiv hydrocephalus megoldása az esetek túlnyomó többségében maradéktalanul és tartósan biztosítható ventriculocisternostomia segítségével.

Ideggyógyászati Szemle

Az epilepsia néhány psychopathologiai problémája különös tekintettel az ún. epilepsiás személyiségváltozás prophylaxisára

DR HUSZÁR Ilona

Az epilepsiások társadalmi beilleszkedésének és rehabilitatiójának problémái világszerte az érdeklődés előterébe kerültek. Ennek oka nemcsak az epilepsia előfordulási arányszámában keresendő, nemcsak az epilepsiások rehabilitatiójának objektív nehézségeiben, hanem abban is, hogy kevés olyan kórforma létezik, melynél a külső behatások, de elsősorban a társadalom beállása annyira gátolná a gyógyítást, ill. a betegek társadalmi státusának fenntartását, mint az epilepsiánál.

Ideggyógyászati Szemle

A delirium tremens Andaxin-therapiájáról

DR SCHWABIK József, DR KOVÁCS Ilona, DR BAK Zsuzsa

Hazánkban a szeszes ital fogyasztása évről évre nagyobb mérvű [3]. Ennek a sajnálatos ténynek egyik vetülete, hogy egyre nő a kórházi kezelést igénylő alkoholisták száma. Egyidejűleg azonban - mint Tariskától [18] tudjuk - az alkoholizmussal kapcsolatos klinikai és kórszövettani syndromák mind komplikáltabbakká válnak, és nöYekszik a kórházban kezelt alkohol-psychosi-sok és azok halálozási aránya is.

Ideggyógyászati Szemle

A centrális pontin myelinolysisről

DR SORSZEGI Pál, DR MARTINI Edit

A pons centrális részének körülírt symmetriás elvelőtlenedését Adams és mtsai [2] írták le 1959-ben „Central pontine myelinolysis” néven (továbbiakban cpml.). Két chronikus alkoholista és egy nem alkoholista, de nem kielégítően táplált egyén szövettani leletét ismertették. Az elmúlt években számos tanulmány számolt be hasonló megfigyelésekről.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-kardiológiáról – 2020 tavaszán

VÁLYI Péter

A 2019 decemberében kitört, a SARS-CoV-2 (Se­vere Acute Respiratory Syndrome Co­ro­navirus-2) vírus okozta világjárványban 2020. áp­rilis 30-ig 3 247 648 ember betegedett meg, akik közül 230 615 halt meg (1). Ma­gyar­or­szágon az igazoltan új koronavírussal fertőzöttek száma 2775, az új koronavírus okozta betegségben (Co­ronavirus Disease 2019 – Covid-19) 312 személy halt meg (2). A Covid-19 kardiológiai vonatkozásairól egyre nagyobb számban jelennek meg közlemények. Pél­dául a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a Covid-19-nek az összefüggéseit Kékes és szerzőtársai tárgyalják (3). A LAM jelenlegi számában pedig Hepp és szerzőtársai foglalják össze azokat az ismereteket a Covid-19 kapcsán, amelyekről nemcsak a kardiológusoknak kell tudniuk (4).

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. A személyre szabott cardiovascularis prevenció

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

Az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology, ESC) 2021 augusztusában adta ki a cardiovascularis prevenció gyakorlati irányelveit. Közleményünk 1. ré­szében a cardiovascularis kockázati té­nye­zőket, a kockázatértékelést, a feltételezhetően egészséges, különböző életkorú személyek, a bizonyítottan atherosclerosisos car­diovascularis betegségben, a diabetes mel­litusban szenvedők cardiovascularis kockázatának a felmérését, a kockázatot be­folyásoló tényezőket tárgyaltuk. A 2. rész­­­ben a cardiovascularis kockázatot be­fo­lyásoló állapotokat részleteztük. Köz­le­mé­nyünk jelenlegi, 3. részében a személyre szabott cardiovascularis prevenciót, az egyes kockázati tényezők nem gyógyszeres és gyógyszeres individualizált kezelését, az újabban felvetődő kezelési lehetőségeket, a cardiovascularis rehabilitációs és prevenciós programokban történő részvételt te­kintjük át az ESC irányelvei alapján.

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-fertőzés neuropszichiátriai szövődményei

FRECSKA Ede, BALLA Petra

A Covid-19-fertőzés vizsgálata kezdetben – amely leginkább az akut és viszonylag behatárolható időtartamú szomatikus tüneteket jelentette – a pandémia terjedése folyamán kiterjedt az elhúzódó, szövődményként értelmezhető tünetekre is. Gyűlnek az adatok a keringést, légzést, véralvadást érintő, valamint a reumatológiai, a bőrgyógyászati, a szemészeti következményekre vonatkoztatva csakúgy, mint a központi idegrendszeri elváltozások okozta akut és elhúzódó tünetekkel kapcsolatban. Eleinte szórványos esetközlések, majd populációs vizsgálatok, állatmodellek eredményei voltak olvashatók, a közlemény írásakor pedig már rendszerezést ígérő, áttekintő írások is megjelentek. A központi idegrendszerben okozott elváltozások megnyilvánulhatnak neurológiai tünetekben, megbetegedésekben, és pszichiátriai panaszokban, szindrómákban egyaránt. A tüneti skála széles, a patomechanizmust még nem térképezték fel tökéletesen; ebből fakadóan a terápiás próbálkozások még gyerekcipőben járnak. A neu­ropszichiátriai szövődmények epidemiológiai adatai egyelőre hiányosak, de gyors ütemben pontosodnak. Mértéktartó becslések szerint is több tízmillió személy érintettségét feltételezik világszerte. Az elhúzódó tünetek gyógyulásának vagy perzisztálásának megítéléséhez még nem telt el elég idő. Mindezek miatt jelenleg a legfontosabb feladat a vírusterjedés minél hatékonyabb megakadályozásán túl a vírus okozta központi idegrendszeri kórfolyamatok mind pontosabb megismerése és hatékony terápiájuk kidolgozása. Jelenlegi ismereteink szerint a neuropszichiátriai szö­vődmények patomechanizmusa multifaktoriális. A vírus közvetlen neuron- és gliaműködést károsító hatásán túlmenően sokkal inkább számolnunk kell az agyi keringészavar, a hiányos oxigenizáció ká­ros következményeivel, valamint kiterjedt szisztémás, elhúzódó immunfolyamatokkal, amelyek kimutatható módon károsítják az agyszövetet, beleértve a neuronokat, axonokat, szinapszisokat és a gliasejteket is. Az említett mechanizmusokat részletezi a cikk nem szisztematikus irodalmi áttekintés formájában, ugyanakkor kitér a terápiás lehetőségekre is.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Lakossági szintű és betegségspecifikus cardiovascularis prevenció

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

Négyrészes közleményünkben a cardiovascularis prevenció jelenlegi helyzetét tekintjük át az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelve alapján. Az 1. részben a kockázati tényezőket, a kockázatfelmérést, az életkori sajátosságokat, a befolyásoló tényezőket, beleértve a diabetes mellitust és a krónikus vesebetegséget tárgyaltuk. A 2. részben a cardiovascularis koc­kázatot befolyásoló társbetegségeket, a 3. részben a személyre szabott cardiovascularis prevenciót, az egyes kockázati tényezők kezelését tekintettük át, beleértve az életmódi tényezők optimalizálását, a lipidszintek, a magas vérnyomás kezelését és az antithromboticus terápiát. A 4. részben a lakossági szintű prevenciós beavatkozásokkal (fizikai tevékenység, étrend, dohányzás, alkoholfogyasztás), a kormányzati és nem kormányzati szintű beavatkozások jelentőségével foglalkozunk. Röviden is­mer­tetjük a cardiovascularis prevenció el­veit coronariabetegségben, szívelégtelenségben, cerebrovascularis be­teg­ségekben, kró­nikus vesebetegségben, pit­varfibrilláció­ban, valamint multimorbiditás esetén.

Ideggyógyászati Szemle

Gyakorlati neurológia és neuroanatómia Komoly Sámuel, Palkovits Miklós

DIÓSZEGHY Péter

Az elmúlt évben e folyóirat hasábjain elgondol kodtató írások jelentek meg szakmánk helyzetéről. Összességében elszomorító képet festettek a jelenről és a jövendő kilátásokról. Az oktatás helyzetéről sem mutattak hízelgő képet: „Az egyetemi stáb sok tagja számára az oktatás valóban púp a háton a számos egyéb teendő mellett.”