Ideggyógyászati Szemle

"Az észak-afrikai kulturális milieu tünetformáló szerepe a phasikus psychosisokban"

DR. PISZTORA Ferenc1

1970. AUGUSZTUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1970;23(8)

Szerző bevezetőben a „kulturális" ,,cross" és „transzkulturális" psychiatria kutatási programmját és módszereit, a szociálpsychiátriától való különbözőségét, s segédtudományaival, a kulturális anthropologiával, ethnopsychológiával és a „népek lélektanával" való kapcsolatait ismerteti. A továbbiakban Algériában való működése során észlelt 3 phasikus psychosist elemez, melyek kapcsán a vonatkozó északafrikai kulturális milieu tünetformáló szerepét vizsgálja. Az endogen psychosisok Leonhardi klasszifikációját más kultúrkörben is alkalmasnak tartja e kórformák finomabb nosologiai differentiálására, felhíva azonban a figyelmet a beható milieu-analysisre, s a páciensek premorbid személyiségének előzetes kulturális anthropologiai és ethnopsychológiai vizsgálatának fontosságára, tekintve, hogy a környezetre specifikus kulturális formációk a psychosisok alapdynamizmusát sokszor elfedhetik, diagnostikai tévedések forrásait teremtve meg ezáltal. A két maniás betegnél - melyek közül az egyik a ritkán észlelhető „Reine Euphorie" kórképének felelt meg - a környezet, vagyis az Izlám vallásos előírásai, és tradicionális atmoszférája az Istennel való viszony szokatlanul bensőségessé válásához, az euphoria isteni jelenlétként való értelmezéséhez, prófétai hivatástudat kialakulásához, továbbá a felfokozott mániás tevékenység hatására a Korán verseinek szakadatlan recitálásához, mértéken felüli imák és rituális mosdások, purifikátori tevékenység, stb. végzéséhez vezettek. A 3., az ,,Argwöhnische Depression" képének megfelelő esetnél az északafrikai mentál-pathologiában oly gyakori mágikus, befolyásoltatásos hiedelmek mint a depressio alaptünteit magyarázó, de a kórképet egyben elfedő, másodlagos interpretációk nyilvánultak meg. E maniaco-depressiv kórképek religiózus-megalomán, illetve befolyásoltatásos-babonás tartalmaiban a kollektív néplélek vallásos és nemzeti érzületeinek, vágyainak koncentrált, sűrített formában való jelentkezése volt felfedezhető, anélkül azonban, hogy - szemben sok paranoid, paraphrén stb. psychosissal - az Izlám authentikus tanítása torzulást szenvedett volna. A maniaco-depressiv psychózis tehát csupán merít a hagyományos forrásokból, de nem teremt új, szokatlan és kóros produktumokat a vallási megélés terén.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, II. Neurologiai és Psychicitriai Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet százéves története

DR. MÁRIA Béla

Amikor arra vállalkoztam, hogy a százéves Ideg- és Elmegyógyintézet történetéről beszéljek, egy pillanatig sem gondolhattam arra, hogy a rendelkezésemre álló rövid idő alatt 100 év részletes krónikáját ismertessem. Erre nincs is szükség, mert a centenárium alkalmával megjelent kiadványban, mely az összes jelenlevők rendelkezésére áll, több szerző részletesen és folyamatosan foglalkozik ezzel a témával. Az én feladatom csak az lehet, hogy az intézet történetét és fejlődését beágyazzam a magyar és az európai psychiatria folyamába és jelezzem azokat a társadalmi, politikai és szellemi áramlatokat, melyek a különböző korokban meghatározták az intézet keletkezését és fejlődését.

Ideggyógyászati Szemle

A visualis EEG-elemzés és a leletezés szubjektív tényezői

DR. MOUSSONG-KOVÁCS Erzsébet, KLEIN Sándor

Az EEG-hullámok complex psychikus tevékenységek közreműködésével (mint pl. érzékelés, optikus emlékezet, problémamegoldó gondolkodás, döntés, verbalizáció, kommunikáció) és különféle személyiségtényezők befolyása alatt (mint pl. motivációk, irányultság, perceptiv typus, intuíció, rigiditas vagy flexibilitas) nyerik el kórjelző értéküket. A szubjektiv tényezők kísérletes, quantitativ vizsgálatára az elektroence-phalographus és a klinikus információ-cseréjének eszközét, a verbális leletet választottuk. A kísérlet első szakaszában 8 EEG-szakember ismeretlen, más-más véletlenszerű eloszlásban mutatott regisztrátumokat határozott meg leletminták és pontozóskála segítségével. A válaszok matematikai statisztikai értékeléséből kiderült: 1) Megbízhatóan - p=0,05 szinten - különítették el a kórfolyamatok különböző súlyosságú stádiumait; 2) a differentiálás során a lelet quantitativ jellemzőit részesítették előnyben; 3) az anomália mértékének verbális és pontskálán megadott értékei között nagyfokú (r = 0,87) pozitív korreláció mutatkozott. A második fázisban 10 klinikus a felhasznált leletminták pathologiás jelentőségére vonatkozó szubjektív valószínűségét fejezte ki verbalisan és százalékosan. Becsléseikből kiderült: 4) a választott leletminták valóban megfeleltek egy növekvő súlyosságú sorrendnek; 5) a „bit"-egységekben kifejezett magas információ-tartalmú leletek szóródása igen csekély volt, szemben az alacsony információ-tartalmúak jelentékeny szórásával - közöttük ugyanis r= 0,80 negativ korrelációt találtunk.

Ideggyógyászati Szemle

A psychologiai tesztek alkalmazása az elmeszakértői vélemény kialakításában

DR. PETHŐ Bertalan

1. A tesztek használata megengedhető és adott esetben célszerű az elmeszakértői tevékenység során, de szükséges, hogy a vizsgálat kezdeményezése és a lelet értékesítése mindig a psychiatriai összképbe építve, a kettős kérdés-feltevés - kettős fordítás elve alapján történjen. 2. Általában véve kiemelkedő fontosságúak és megbízhatóbbak a teljesítménytesztek, viszont fokozott óvatosság szükséges a személyisegtesztek adatainak értékesítésekor. A psychiatriai kérdésfeltevés oldaláról ez a helyzet úgy jelentkezik, hogy az intellektus és az organikus károsodás felbecsülésénél gyakrabban érdemes tesztekhez fordulni az elmeszakértői tevékenység során, mint egyébként.

Ideggyógyászati Szemle

Diabeteses neurogen arthropathia

DR. SZÁNTÓ Dezső, DR. KAPUI Márton

A szerzők 55 éves férfibeteg jobb oldali, I. metatarso-phalangealis ízületében kialakult arthropathia diabetica esetét ismertetik. Fekély kialakulás a csontízüli elváltozásokat jóval megelőzte. Felvetik a regulatio és ellen-regulatio jelentőségét a diabetikus szövődmények kialakulásában.

Ideggyógyászati Szemle

Csoportmunka a psychiatriai betegek ellátásában

DR. JUHÁSZ Pál

A konferencia munkarendje inkább szemináriumszerű megbeszélés volt. A reggeli előadások és rövid megbeszélések angol, francia és orosz nyelvű szimultán tolmácsolás mellett folytak, és ezt követően 2-4 órán keresztül 6-8-as csoportokban közvetlen beszélgetésre került sor. A csoportokat nyelvi adottságoknak megfelelően úgy állították össze, hogy minden csoportban a különböző szakképzettségű dolgozók találkozhattak. A konferencia példás szervezése és értékes munkája az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodájának érdeme. A társadalmi összejövetelekért és felejthetetlen kirándulásokért a török egészségügyi minisztériumnak, a török kollegák vendégszeretetének és barátságának kell - ezúton is - köszönetünket kifejezni.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Nővér

Területi gyakorlatok értékelése főiskolai ápolóhallgatók körében

NAGY-GÁL Anetta

A főiskolai ápolóhallgatók képzésében alapvető az elméleti és a gyakorlati képzés egyensúlyának kialakítása. A célkiűzés annak felmérése volt, hogy milyenek a hallgatók területi gyakorlatokon szerzett tapasztalatai, milyen problémákat jeleznek a képzés szakmai kompetenciákra felkészítésében lényeges szerepet játszó komponensben. A vizsgálati mintát a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának ápolóképzésében részt vevő 3. és 4. évfolyamos hallgatói alkották (N=96 fő). Az adatgyűjtés módszere kvantitatív jellegű, online kérdőív kitöltésére épült, amelyben három nyitott kérdés formájában kvalitatív jellegű elemek is szerepeltek. A Likert-skálán mért állítások között az elmélet-gyakorlat egyensúlya, az oktatásban résztvevők szerepe, a gyakorlati feladatok elvégzésére fordított idő kapta mindkét évfolyamtól az alacsonyabb átlagos rangszámokat. A logisztikus regresszió alkalmas a gyakorlatról kialakított pozitív/negatív benyomás bekövetkezési valószínűségének becslésére, több magyarázó változó együttes hatásaként. A területi gyakorlati képzésre vonatkozó problémák – egy előző (2009) vizsgálat eredményeihez képest – továbbra is megoldatlanok.

Nővér

Gyermekek temperamentumának és szüleik fogászati félelmének hatása a saját fogászati félelmük kialakulására és mértékére

APRÓ Zoltán, NÉMETH Anikó

Vizsgálat célja volt felmérni a 7-9 éves gyermekek fogászati félelmének mértékét, annak összefüggését a szájápolási szokásaikkal, a temperamentumukkal. Emellett vizsgálni kívántuk azt is, hogy a szülők fogászati félelme milyen összefüggésben van a gyermekük fogászati félelmével. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű kérdőívvel történt 2017. december és 2018. január között. 70 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, kétmintás T- és Mann-Whitney próbával, variancianalízissel (ANOVA), és korrelációszámítással (p<0,05). A válaszadó gyermekek 30%-a magas fogászati félelemmel küzd. A szülő fogászati félelme nem függ össze a gyermeke fogászati félelmével. A fogászati félelem nincs jelentős hatással a napi fogmosás gyakoriságára. A fájdalmas élmény a fogorvosnál, illetve a gyermek temperamentuma nincs összefüggésben a fogászati félelmével. A fogászati félelem jelen lévő probléma a gyermekek körében, melynek leküzdésében a család mellett a dentálhigiénikusnak is szerepe van.

Ideggyógyászati Szemle

[Tiktok és ticek: a közösségi média lehetséges szerepe a ticek exacerbációjában a Covid-járvány alatt]

NAGY Péter , CSERHÁTI Helga , ROSDY Beáta , BODÓ Tímea, HEGYI Márta , SZAMOSÚJVÁRI Judit , FOGARASI Joseph Dominic , FOGARASI András

[z elmúlt év során világszerte többször jelentek meg újonnan kialakult vagy jelentősen súlyosbodott tictüneteket mutató esetek, amelyeknél a klinikai kép vagy a tünetek bizonyos aspektusai nem feleltek meg a ticzavarok hivatalos kritériumainak. Célunk a saját gyakorlatunkban előforduló atípusos esetek leírása és a felmerülő diagnosztikai problémák felvetése. Az egymás után megjelenő atípusos tic­eseteket dokumentáltuk. Öt atípusos ticesettel találkoztunk. Az ese­tek néhány közös jellegzetességgel rendelkeztek, kiemelten azzal, hogy az anamnézisben a ticek de novo kialakulását vagy exacerbációját megelőzően a betegek tictüneteket néztek közösségi médiafelületeken. Habár az események sorrendje oksági kapcsolatra, ebből következően funkcionális ticzavar diagnózisára utal, a funkcionális tünet diagnózisához nem állnak rendelkezésre egyértelműen alkalmazható kritériu­mok. A neurodevelopmentális és funkcionális ticek elkülö­nítése gyermekkorban sok problémát vet fel. A differenciáldiagnosztikai hiányosságok miatt a beavatkozás nélküli betegkövetés és viselkedés­terápiás eszközök alkalmazása javasolt a szükségtelen gyógyszeres kezelés elkerülése érdekében. ]

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Általános elvek

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.