Ideggyógyászati Szemle - 1963;16(11)

Ideggyógyászati Szemle

1963. NOVEMBER 01.

Guillain-Barré syndrómát okozó epehólyagcarcinoma

SZŐKE Tamás, HAFFNER Zsolt, KOMÁR József

Szerzők olyan epehólyagcarcinoma esetet ismertetnek, amelynek első klinikai tünete Guillain-Barré syndroma volt, s az alapbetegség csak a boncolásnál tisztázódott. Adalékot szolgáltatnak a metastasisok polyneuropathiát okozó hatásához. Állást foglalnak a carcinomás polyneuropathia pathomechanizmusának polyaetiológiás felfogása mellett. Epehólyagcarcinoma okozta Guillain-Barré syndromát az irodalomban nem találtak, minthogy Dodgson és Hoffmann egy oesophagus carcinoma esetén kívül csak bronchus carcinoma okozta polyneuropathiát közöltek.

HUN 1963;16(11)

Ideggyógyászati Szemle

1963. NOVEMBER 01.

Adatok az időskori intracranialis térszűkítő folyamatok diagnosztikájához és differencial diagnosztikájához

GÁTAI György

1. Az időskori intracranialis térszűkítő folyamatok mind localisatiójukat, mind fajlagosságukat tekintve különböznek az átlagtól, a fiatalabbkorúaktól. A különbség annyira kifejezett, hogy az idős kor alapján a folyamat elhelyezkedésére és milyenségére vonatkozó diagnosztikus következtetéseket vonhatunk le. 2. A többgócú (multiplex) daganatok idősebb korban jóval gyakoribbak. Ezt a tényt az időskori többgócú tünetegyüttes diagnosisa alkalmával számításba kell vennünk. 3. A soliter intracranialis térszűkítő folyamatok idősebb betegekben elsősorban supratentorialisan várhatók. Ezek, amennyiben extraparenchymalisak, zömmel nem valódi daganatok, benignusak és műtéttel eredményesen gyógyíthatók; ha intra parenchymalisak, túlnyomórészben mélyen fekvő, malignus, sebészileg nem befolyásolható daganatok. Utóbbiak alól kivételt képeznek a spontán intra cerebralis haematomák. 4. Az axialis térszűkítő folyamatok, különösen az agytörzsben és a kisagyban, igen ritkák idősebb korban. Ilyen localisatióra utaló tünetek mögött feltehetően nem egyes daganat áll. 5. Az átlagosnál lényegesen ritkábbak az infratentorialis térszűkítő folyamatok, első sorban az elsődleges (nem metastaticus) kisagytumorok. Az infratentorialis daganatok többsége pontocerebellaris, benignus. 6. Az időskori intracranialis térszűkítő folyamatok fajlagosság szempontjából polarisálódnak: a malignus, incurabilis daganatok mellett gyakoribbá válnak a műtétet igénylő vascularis eredetű térszűkítő folyamatok, egyidejűleg megritkulnak a fiatalabbkorú esetek zömét kitevő ,,benignusabb" tumorok. 7. A tünetileg 60 év felett kezdődő agydaganatok túlnyomó része (4/5-e) malignus. Az involutiós kor rosszindulatú agydaganat fejlődésére hajlamosít; az idős korban észlelt benignus tumorok általában nem az involutiókor, hanem azt megelőzően indulnak fejlődésnek.

HUN 1963;16(11)

Ideggyógyászati Szemle

1963. NOVEMBER 01.

Idült schizophrenek esetében végzett Frenolon-Melipramin kombinált kezelés tapasztalatai

ADORJÁNI Csaba, GÁLFI Béla, SCHENKER László

Megállapíthatjuk, hogy a Frenolon + Melipramin kombinációval végzett kísérleteink mind a kóros tünetek kedvező befolyásolása, mind pedig a melléktünetek jelentéktelen volta miatt kedvező eredményt adtak. Bár az esetek kis száma miatt messzemenő következtetést nem vonhatunk le, föltétlenül indokoltnak tartjuk a további vizsgálatok végzését megfelelő javallatok alapján.

HUN 1963;16(11)

Ideggyógyászati Szemle

1963. NOVEMBER 01.

Az alkoholisták psychotherapiájának néhány vonatkozása

NAGY A. Tibor, KLEININGER Ottó

Szerzők a hazai alkoholizmus elleni küzdelemben bekövetkezett újabb szakasz törekvéseinek előmozdításához egy évtized során nyert tapasztalatokkal kívánnak hozzájárulni. Beteganyaguk csoportosítása során elsődleges feladatként jelölik meg a betegségtudat kialakítását, mely egyben a psyhotherapia irányát is meghatározza. A társadalmi szervek hatékonyabb munkájában látják – a megfelelő előkészítésen keresztül – az orvosi beavatkozás tartalmi előfeltételeit, látszateredmények elkönyvelésének elkerülhetőségét s nem utolsó sorban a rexlapsustgátló tényezők kiküszöbölhetőségét. Érintik az alkoholizmus és psychopathia közötti kapcsolat kérdését, az iszákosság okai között - főként falusi viszonylatban – szerepet tulajdonítanak a kielégítést nem nyert igények hátterében rejtőző mozgatóerőinek. A valódi önkéntességet jelentő betegségbelátás felébresztésén túlmenően - a közösségi érzés magasabb szintre fejlesztése érdekében - optimálisabb kulturális lehetőségek megteremtését ugyancsak alapvető feladatnak tekintik. A kényszerelvonásra kötelezetteknél – a csupán gyógyszeres kezelési forma helyett - célravezetőbbnek látnák megfelelő munkatáborok létesítését, orvosi felügyelet mellett. Az alkoholizmus felszámolására irányuló intézkedések az orvosi és társadalmi tevékenység szétválaszthatatlan egységének még szorosabbá tétele révén biztosíthatnak csak megfelelő eredményességet.

HUN 1963;16(11)