Ideggyógyászati Szemle

Guillain-Barré syndrómát okozó epehólyagcarcinoma

SZŐKE Tamás1, HAFFNER Zsolt1, KOMÁR József1

1963. NOVEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1963;16(11)

Szerzők olyan epehólyagcarcinoma esetet ismertetnek, amelynek első klinikai tünete Guillain-Barré syndroma volt, s az alapbetegség csak a boncolásnál tisztázódott. Adalékot szolgáltatnak a metastasisok polyneuropathiát okozó hatásához. Állást foglalnak a carcinomás polyneuropathia pathomechanizmusának polyaetiológiás felfogása mellett. Epehólyagcarcinoma okozta Guillain-Barré syndromát az irodalomban nem találtak, minthogy Dodgson és Hoffmann egy oesophagus carcinoma esetén kívül csak bronchus carcinoma okozta polyneuropathiát közöltek.

AFFILIÁCIÓK

  1. Fővárosi István Kórház Idegosztálya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Adatok az időskori intracranialis térszűkítő folyamatok diagnosztikájához és differencial diagnosztikájához

GÁTAI György

1. Az időskori intracranialis térszűkítő folyamatok mind localisatiójukat, mind fajlagosságukat tekintve különböznek az átlagtól, a fiatalabbkorúaktól. A különbség annyira kifejezett, hogy az idős kor alapján a folyamat elhelyezkedésére és milyenségére vonatkozó diagnosztikus következtetéseket vonhatunk le. 2. A többgócú (multiplex) daganatok idősebb korban jóval gyakoribbak. Ezt a tényt az időskori többgócú tünetegyüttes diagnosisa alkalmával számításba kell vennünk. 3. A soliter intracranialis térszűkítő folyamatok idősebb betegekben elsősorban supratentorialisan várhatók. Ezek, amennyiben extraparenchymalisak, zömmel nem valódi daganatok, benignusak és műtéttel eredményesen gyógyíthatók; ha intra parenchymalisak, túlnyomórészben mélyen fekvő, malignus, sebészileg nem befolyásolható daganatok. Utóbbiak alól kivételt képeznek a spontán intra cerebralis haematomák. 4. Az axialis térszűkítő folyamatok, különösen az agytörzsben és a kisagyban, igen ritkák idősebb korban. Ilyen localisatióra utaló tünetek mögött feltehetően nem egyes daganat áll. 5. Az átlagosnál lényegesen ritkábbak az infratentorialis térszűkítő folyamatok, első sorban az elsődleges (nem metastaticus) kisagytumorok. Az infratentorialis daganatok többsége pontocerebellaris, benignus. 6. Az időskori intracranialis térszűkítő folyamatok fajlagosság szempontjából polarisálódnak: a malignus, incurabilis daganatok mellett gyakoribbá válnak a műtétet igénylő vascularis eredetű térszűkítő folyamatok, egyidejűleg megritkulnak a fiatalabbkorú esetek zömét kitevő ,,benignusabb" tumorok. 7. A tünetileg 60 év felett kezdődő agydaganatok túlnyomó része (4/5-e) malignus. Az involutiós kor rosszindulatú agydaganat fejlődésére hajlamosít; az idős korban észlelt benignus tumorok általában nem az involutiókor, hanem azt megelőzően indulnak fejlődésnek.

Ideggyógyászati Szemle

Idült schizophrenek esetében végzett Frenolon-Melipramin kombinált kezelés tapasztalatai

ADORJÁNI Csaba, GÁLFI Béla, SCHENKER László

Megállapíthatjuk, hogy a Frenolon + Melipramin kombinációval végzett kísérleteink mind a kóros tünetek kedvező befolyásolása, mind pedig a melléktünetek jelentéktelen volta miatt kedvező eredményt adtak. Bár az esetek kis száma miatt messzemenő következtetést nem vonhatunk le, föltétlenül indokoltnak tartjuk a további vizsgálatok végzését megfelelő javallatok alapján.

Ideggyógyászati Szemle

Az alkoholisták psychotherapiájának néhány vonatkozása

NAGY A. Tibor, KLEININGER Ottó

Szerzők a hazai alkoholizmus elleni küzdelemben bekövetkezett újabb szakasz törekvéseinek előmozdításához egy évtized során nyert tapasztalatokkal kívánnak hozzájárulni. Beteganyaguk csoportosítása során elsődleges feladatként jelölik meg a betegségtudat kialakítását, mely egyben a psyhotherapia irányát is meghatározza. A társadalmi szervek hatékonyabb munkájában látják – a megfelelő előkészítésen keresztül – az orvosi beavatkozás tartalmi előfeltételeit, látszateredmények elkönyvelésének elkerülhetőségét s nem utolsó sorban a rexlapsustgátló tényezők kiküszöbölhetőségét. Érintik az alkoholizmus és psychopathia közötti kapcsolat kérdését, az iszákosság okai között - főként falusi viszonylatban – szerepet tulajdonítanak a kielégítést nem nyert igények hátterében rejtőző mozgatóerőinek. A valódi önkéntességet jelentő betegségbelátás felébresztésén túlmenően - a közösségi érzés magasabb szintre fejlesztése érdekében - optimálisabb kulturális lehetőségek megteremtését ugyancsak alapvető feladatnak tekintik. A kényszerelvonásra kötelezetteknél – a csupán gyógyszeres kezelési forma helyett - célravezetőbbnek látnák megfelelő munkatáborok létesítését, orvosi felügyelet mellett. Az alkoholizmus felszámolására irányuló intézkedések az orvosi és társadalmi tevékenység szétválaszthatatlan egységének még szorosabbá tétele révén biztosíthatnak csak megfelelő eredményességet.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A kolinészteráz-gátlók és a memantin használata Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban]

BALÁZS Nóra , BERECZKI Dániel, KOVÁCS Tibor

[Az öregedő társadalmakban a dementia morbiditása és mortalitása jelentős ütemben növekszik, kifejezett terhet róva így az egészségügyre, a gazdaságra és a társadalom egészére egyaránt. A betegek és gondozóik életminőségét és életkilátásait a mihamarabbi diagnózis és az elérhető kezelések megkezdése nagymértékben meghatározza. A rendelkezésre álló kolinészteráz-gátlók és a memantin megközelítőleg két évtizede az Alzheimer-kór terápiájának alappillérei, de az évek során egyre több tapasztalat gyűlt össze a nem Alzheimer-kór okozta egyéb dementiát okozó kórképekben való alkalmazásról is. Munkánk célja, hogy átfogó összefoglalót adjunk a kolinészteráz-gátlók és a memantin használatáról, jellemzőiről és hatásairól Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban.]

Lege Artis Medicinae

Ibuprofen alkalmazása enyhe lefolyású koronavírus-fertőzés esetén

A koronavírus-járvány lassan egy éve befolyásolja mindennapjainkat hazánkban is. A kórokozó miatt kialakuló ezerarcú betegség a tünetmentes lefolyástól az enyhe formán át a kórházi ellátást igénylő súlyos, akár halált okozó változatig terjed. Szerencsére a legtöbb fertőzött otthonában vészelheti át a megbetegedést. Ilyen esetben a már jól bevált kezelési módszerek alkalmasak a tünetek enyhítésére, amelyek típusos esetben többek között láz, köhögés, izomfájdalom és fejfájás lehetnek. Fontos megemlíteni, hogy enyhe lefolyás esetén a tünetek nem sokban különböznek egy felső légúti huruttól vagy az egyszerű megfázástól, náthától, így sokan esetleg nincsenek is tudatában annak, hogy éppen koronavírus-fertőzésen esnek át.

Ideggyógyászati Szemle

Covid-19-asszociált Guillain–Barré-szindróma első hazai esete

AL-MUHANNA Nadim, BÉRES-MOLNÁR Katalin Anna, JARECSNY Tamás, FOLYOVICH András

A Guillain–Barré-szindróma (GBS) sporadikus, viszonylag ritka betegség. Legsúlyosabb formájában légzési elégtelenséghez és halálhoz vezethet. Jelenleg még nem ismert a Covid-19-betegek GBS-megbetegedési kockázata, pedig a SARS-CoV-2-fertőzés elhúzódó pulmonalis károsító hatása a GBS okozta potenciális légzészavarhoz társulva nagy gyakorlati jelentőséggel bírhat. Az irodalom nem egységes a tekintetben, hogy a GBS a SARS-CoV-2 vírus direkt vagy indirekt következménye-e. A szerzők betegük kórtörténetét ismertetik, akit hazánk első Covid-19- fertőzésen átesett GBS-betegének tartanak. Az irodalomban közölt esetekhez hasonlóan az időbeli egybeesés miatt itt feltételezhető a Covid-fertőzés trigger szerepe. Eddig egyetlen betegben sem sikerült PCR-vizsgálattal liquorból kimutatni a SARS-CoV-2 vírust, így ebben a betegben sem.

Lege Artis Medicinae

A Covid-19 neurológiai szövődményei

LAMBERTUS Iván, DOBRONYI Levente, BERECZKI Dániel, KOVÁCS Tibor

A Covid-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 2021-re a világ valamennyi országában elterjedt, elsősorban légúti tünetekkel járó megbetegedést okozva, amely súlyos esetben légzési elégtelenséggel járó tüdőgyulladás formájában zajlik. A világjárvány kezdete óta jelennek meg esetismertetések, összefoglaló vizsgálatok a fertőzés neurológiai tüneteiről, szövődményekről (például myalgia, anosmia, ageusia, encephalitis, encephalopathia, cerebrovascularis megbetegedések, Guillain–Barré-szindróma, különféle neuropathiák). Ugyanakkor ismeretes, hogy a terápiás próbálkozások kapcsán alkalmazott gyógyszereknek is lehetnek idegrendszeri mellékhatásai. Összefoglalónk a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi irodalmat összegezve igyekszik a gyakorlatban is hasznos áttekintést adni a SARS-CoV-2-fertőzés jelenleg ismert neurológiai szövődményeiről.

Ideggyógyászati Szemle

A Covid-19 betegség, a tápláltsági állapot és a dysphagia összefüggései, kiemelten a stroke-betegek esetében

KOVÁCS Andrea, SZABÓ Pál Tamás, FOLYOVICH András

A Covid-19 betegséget okozó új koronavírus, a SARS-CoV-2, súlyos akut respirációs distressz szindrómához vezethet (ARDS), komoly kihívás elé állítva az egészségügyi ellátórendszert, kiemelten az intenzív terápiás ellátást. Az általában magas életkorú és számtalan társbeteg­ség­gel küzdő neurológiai betegek kiemelten veszélyeztetettek az új koronavírus állapotukra és táplálkozási képességükre gyakorolt hatása révén. A stroke vezető helyen áll a beteg­ség morbiditási és mortalitási adatai alapján, így a Covid-19 betegség és a heveny agyi érkatasztrófa miatt bekövetkezett dysphagiára és annak szövődményeire is kiemelt figyelem irányul. A stroke akut szakaszában a betegek 30–50%-a szenved nyelészavarban, mely 6 hónappal később is még 10%-os prevalenciát mutat. A dysphagia következtében csökkent vagy elégtelen folyadék- és tápanyagfelvétel, kiegészülve az inaktivitással, malnutritióhoz és sarcopeniához vezet, mely rontja az általános állapotot, kimenetelt és a rehabilitáció hatásfokát. A nyelészavar szűrése és korai felismerése az alapja a személyre szabott és időben elkezdett táplálásterápiás stratégia kialakításának. A táplálásterápiának kiemelt szerepe van a Covid-19 betegség következtében gyakori intenzív terápiás ellátásban, növeli a gyógyulási esélyeket és csökkenti az intenzív osztályon tartózkodás hosszát és a mortalitást. Ez különösen igaz a prolongált lélegeztetésre szoruló, kritikus állapotú betegek esetében. Az igazolt Covid-19-betegek esetében a dysphagia szűrésének, az ágy melletti felmérésnek és műszeres vizsgálatnak, majd a nyelés rehabilitációjának kiemelt jelentősége van. A stroke lehet a Covid-19-fertőzés szövődménye is. A cerebrovascularis betegek ellátása is alkal­maz­kodott a pandémiához, a „triázsolás” rendszerszintűvé vált, és új megvilágításba került a stroke-betegek dysphagiaszűrése és az arra adaptált táplálásterápia egyaránt.