Ideggyógyászati Szemle

Beszámoló

HORÁNYI Béla1

1959. DECEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1959;12(12)

Szerző beszámol az 1959. október 17. és 19. között tartott symposiumán, melyet a demokratikus Németország Elektroencephalographia Társaság Jenában rendezett.

AFFILIÁCIÓK

  1. Egyetemi Tanár

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

[Hiperkinézis és motilitáspszichózis]

KARL Leonhard

[A hiperkinézis, azaz a tisztán pszichomotoros izgalom nem utal katatóniára. Ha ez a reaktív és expresszív mozgások egyszerű növekedése, akkor éppen ellenkezőleg, gyógyítható motilitáspszichózis feltételezhető. Csak akkor kell a diagnózist és a prognózist a katatóniával kapcsolatban felállítani, ha a mozgásfolyamatok torzulásai nyilvánvalóvá válnak. Az akinetikus állapotokban a testtartás torzulásai vagy negativitikus vonások azt jelzik, hogy nem gyógyítható akinetikus motilitáspszichózis, hanem akinetikus katatónia áll fenn. A katatónia szisztematikus formáit jellegzetes képükkel és fokozatos lefolyásukkal el kell különíteni a periodikus katatóniától.]

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a poiloencephalitis haemorrhagica superior klinikumához és kórbonctanához

JUHÁSZ Pál, SÉRA Ibolya

43 éves betegünknél hiánybetegségre, toxicus ártalomra visszavezethető két jól ismert kórforma, spinalis demyelinisatio és polioencephalitis haemorrhagica superior zajlott le. A kettő együttes előfordulása az irodalomban ismeretlen. A klinikai kép alapján úgy tűnik, hogy a polioencephalopáthiás reactio a spinalis demyelinisatiónak egy viszonylag késői szövődménye.

Ideggyógyászati Szemle

Agyi venásnyomás vizsgálata embereken

SOLTI Ferenc, SIMONYI Gusztáv, RÉV Judit, HERMANN Róbert, PÉTER Ágnes, ISKUM Miklós

Rendszeresen vizsgáltuk a véna jugularis interna punctiója segítségével az agyi venásnyomást. 1. Az agyi venásnyomás tág határok között változik (19—164 vízmm.) Átlagát tekintve kissé alacsonyabb volt a véna cubitalis nyomásánál. 2. Az agyi venásnyomás és a véna cubitalis nyomása között nem volt párhuzam, belégzésre is rendszerint másképp viselkedett a két vénás rendszer. 3. A liquornyomás nagysága és az agyi venásnyomás nagysága között sem tudtunk összefüggést kimutatni. Hasonlóképpen nem volt összefüggés a liquornyomás és a véna cubitalis nyomása között. 4. Kísérleteink szerint az agyi venásnyomás meghatározása az agykeringés kísérletes vizsgálatainál szükségesnek látszik.

Ideggyógyászati Szemle

Rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedések idegrendszeri szövődményei

AMBRÓZY György, ECKHARDT Sándor, GALLAI Margit

1. 306 rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedés 6,2%-ban (19 esetben) észleltünk idegrendszeri szövődményt, 11 betegünknél radiculomedullaris tünetcsoport, 3 betegünknél tudatzavar, 5-nél az agyidegek, egynél a sympathicus idegrendszer sérülése jelentkezett. 2. Hét esetben idegrendszeri tünetek képezték a beteg első panaszát. A kórisme korai felállítása céljából a nyirokcsomók szövettani, csontrendszer röntgenológiai, serum- és liquor elektrophoresises, peripheriás vérkép, szükség esetén csontvelőkenet vizsgálatára hívjuk fel a figyelmet. 3. Localis idegrendszeri sérülés esetén sugárkezelés ; generálisait daganatos betegségben, vagy leukémiák előrehaladott stádiumában cytostaticus és sugár kombinált kezelés ; súlyos gerincvelői compressió esetén műtéti megoldás javasolt.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok az agykérgi görcs-potenciálok keletkezési mechanizmusához

FEHÉR Ottó, HALÁSZ Péter, MECHLER Ferenc

Szerzők strychnin, d-tubocurarin, továbbá ezen szerek egyikének és eserines acetilkolin oldat együttes alkalmazásával görcs-potenciálokat váltottak ki macska agykérgen. Makroelektródás felszíni és mély, továbbá mikroelektródás elvezetéssel tanulmányozták e görcs-potenciálok neuronális substratumát. Megállapították, hogy a strychnin- és d-tubocurarin-potenciálok alvó kérgen is létrejönnek s ilyenkor nem kíséri őket egyes-sejt aktivitás. Utóbbi csak éber kérgen társul e potenciálok főként első, pozitív fázisához. Eserines acetilkolin hatására az előbbi két szerrel kezelt kérgen ritmikus utókisülés jelenik meg, amely már nem lokalizálódik a kéreg felső 5—600 Y vastagságára, hanem a kéreg teljes mélységében észlelhető. Egyes-sejt kisülések ilyenkor minden felszíni hullámmal pontos korrelációban megfigyelhetők. Ritmikus utókisülés egyes-sejt aktivitás nélkül nincs. Szerzők arra következtetnek, hogy az epilepsziás elektrogrammhoz igen hasonló ritmikus utókisülés neuronális substratuma egy kérgen belüli vertikális ingerületi kör, melyben az ingerület a felszínről a mély felé halad, majd ott átkapcsolódva visszafut a felszínre. Ezt az ingerületi kört, mely más agyi területek és a test periféria felé is küld impulzusokat, atropin és diphedan alkalmazásával meg lehet szakítani. A fentiekben jellemzett kisülés-típust szerzők az epilepsziás roham alatti kisülés modelljének tekintik, mely alkalmasnak látszik antiepileptikus hatás vizsgálatára is.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

„Olykor úgy éreztem, én jobban értem még, mit akar a beteg mondani” Orvosi antropológia - orvostanhallgatók terepmunkatapasztalatai

ZANA Ágnes, ZSINKÓ-SZABÓ Zoltán

A tanulmány a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán futó orvosi antropológia tantárgy oktatásában szerzett tapasztalatokról számol be. Az orvosi antropológiát sokan a „Dr. Csont-féle” fizikai antropológiával azonosítják, holott e tudományterület a kulturális antropológia egyik, alkalmazott antropológiával foglalkozó ága. A gyakorlatok során a preklinikai éveiket töltő - tehát már nem laikus, még nem gyógyító - hallgatók többek között antropológiai terepmunkát, részt vevő megfigyelést végeznek az általuk választott egészségügyi intézményben: kórházi osztályon, családorvosi rendelőben vagy alternatív gyógyászati központban/rendelőben. A terepmunka célja a különböző gyógyító rendszerek, és az orvos-beteg viszony vizsgálata, értelmezése. Az utóbbi kilenc év alatt közel ötszáz terepmunka-beszámoló született, ezek alapján a tanulmány kísérletet tesz arra, hogy összegezve a tapasztalatokat, képet alkosson a hazai orvoslás pluralizmusáról, a különböző gyógyítási rendszerek használhatóságáról és esetleges hibáiról, és végső soron az orvosi antropológia tantárgy hatékonyságáról.

Klinikai Onkológia

A CDK 4/6 gátlók emlőrákban: a jelen ellentmondásai és a jövő irányai

SPRING M. Laura, WANDER A. Seth, ZANGARDI Mark, BARDIA Aditya

A beszámoló célja leírni és összefoglalni a CDK 4/6 gátlók szerepét hormonreceptor-pozitív (HR+) áttétes emlőrákban (HR+MBC), valamint rávilágítani a jelen ellentmondásaira és a kutatás kibontakozó új területeire. Jelenlegi leletek: A palbociclib, a ribociclib és az abemaciclib egyaránt befogadást nyertek HR+MBC kezelésére egy aromatázgátlóval vagy a fulvestranttal való kombinációban. Az abemaciclib előzetesen kezelt esetekben monoterápiában is alkalmazható. A téma megválaszolatlan alapkérdései a következők: Minden HR+MCB-ben szenvedő betegnél az első vonalban vagy csak egy későbbi vonalban kell alkalmazni a CDK 4/6 gátlókat? Kérdéses a teljes túlélésre gyakorolt hatás, kérdéses a folyamatos CDK 4/6 gátlás szerepe, kérdéses a klinikai rezisztencia kialakulásának mechanizmusa és a kezelések sorrendje is. Összefoglalás: A CDK 4/6 gátlók kifejlesztése megváltoztatta a HR+MBC-s betegek kezelését. További kutatások szükségesek az optimális kezelési sorrend meghatározásához, a rezisztenciát vezérlő mechanizmusok megértéséhez és a rezisztencia megelőzését és legyőzését célzó, valamint az áttétes emlőrákos betegség kimenetelének javításához szükséges új terápiás stratégiák kialakításához.

Hypertonia és Nephrologia

Beszámoló az ERA/EDTA 57. (virtuális) kongresszusának néhány meghatározó előadásáról

KOVÁCS Tibor

A koronavírus-járványra tekintettel az idei évben az Európai Vesetársaság (ERA-EDTA) évenkénti grandiózus konferenciáját online módon rendezte meg 2020. június 6–9. között. Jelen közleményben a számomra érdekesnek tartott szekciókból készítettem egy összefoglalást, azzal a céllal, hogy bemutassam a nefrológia számos területén az elmúlt évben történt fejlődést, illetve az egyes témákban részletesebb elmélyülést szándékozók számára, néhány friss irodalmi utalást, hogy segítséget nyújtsak a részletek további tanulmányozásához.

Ideggyógyászati Szemle

Az idegtudományi kutatások új eredményeinek tanulságai – a mentális zavarok tünettani és etiológiai heterogenitásának háttértényezői

OSVÁTH Péter

Napjainkban a genetikai, neurobiológiai, neuropszichológiai és pszichoszociális kutatások középpontjában a pszichiátriai betegségek etiológiájának pontosabb felderítése áll, különös tekintettel az egyes rizikófaktorok szerepére és komplex interakcióira. Azonban egyre nagyobb kihívást jelent az eltérő szempontú és módszerű kutatások eredményeinek koherens elméleti keretben való értelmezése, pedig csak ez vezet­het a pszichiátriai betegségek komplexitásának és ki­alakulásuk mechanizmusának pontosabb megérté­sé­hez. A közlemény célja a mentális zavarok etioló­giai hátteré­vel kapcsolatos új kutatási irányvonalak áttekintése, valamint az ezek integrálása érdekében kidolgozott Research Domain Criteria (RDoC) rendszer bemutatása. A legrangosabb pszichiátriai szaklapokban az elmúlt öt évben megjelent nagy esetszámú kutatások­ról beszámoló közlemények áttekintése, melyek a mentális zavarok etiológiájával kapcsolatos új eredményeket foglalták össze. Bár a jelenlegi osztályozás szerint a mentális zavarok szigorúan elkülönített diagnosztikus kategó­riákat alkotnak, az új eredmények arra utalnak, hogy ezek a markáns különbségek a tünettani, genetikai és neurobiológiai háttér vonatkozásában nem észlelhetők, hiszen kiderült, hogy számos mentális zavar hátterében közös molekuláris genetikai rizikófaktorok vannak, melyek közös neurobiológiai patomechanizmusokra utalhatnak. A kutatási eredmények a pszichiátriai nozológia etiológiai alapokon történő újragondolásának szükségességét támasztják alá, és fontos előrelépést je­lentenek a mentális zavarok neurobiológiai háttérténye­zőinek pontosabb felderítésében és így a célzottabb terápiás módszerek kifejlesztésében is. Ebben komoly segítséget jelenthet az RDoC szempontrendszerének kidolgozása, hiszen ez a dimenzionális megközelítés annak esélyét nyújtja, hogy a – napjainkban még sokszor diffúz vagy akár ellentmondásos – idegtudományi kutatási eredményeket egy­séges elméleti keretbe integrálva a mentális zavarok etiológiájának, nozológiájának és terápiájának új aspektusai is megismerhetőek legyenek.

Nővér

Pályaválasztás 2020 - beszámoló az egészségügyi hivatást népszerűsítő kamarai kampányról

BALOGH Zoltán, BABONITS Tamásné

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az elmúlt évben megkezdett egészségügyi hivatást népszerűsítő országos kampányt 2019-ben tovább folytatta. Újabb, az egészségügyi hivatást népszerűsítő kampányfilmek készültek el, melynek bemutatását ismét az iskolai tanév kezdetére időzítette azzal a céllal, hogy a 2019/2020-as tanévben a most még iskolapadban ülő, a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, a következő generációnak megmutassák a szakdolgozói, kiemelten az ápolói munka érdekes és izgalmas világát.