Ideggyógyászati Szemle

A myelitis necroticans kérdése

JUBA Adolf1, PÉTERFAI János1

1951. MÁRCIUS 05.

Ideggyógyászati Szemle - 1951;4(01)

Szerzők a myelitis necroticans két újabb esetét ismertetve, a pathogenesis és az aetiologia kérdéseit és azt vizsgálták, hogy önálló kórképről van-e szó. Megállapítható, hogy a klinikai tünettan változatos és az újabb esetek az eredeti leírással teljesen csak ritkán egyeznek. Kórszövettanilag a gerincvelő egyes szelvényeinek elhalása minden egyes esetben jelen van, ez azonban - Foix és Alajouanine adataitól eltérve - nemcsak a centralis szakaszra terjed ki és az ágyéki szelvényeken kívül magasabban is megindulhat. Az eredetileg leírt extra- és intraspinalis érfolyamat több esetben hiányzik, vagy jellege módosul, kevésbé kifejezett. A pathogenesisben az érfolyamatnak elsődleges szerepet tulajdonítani nem lehet, ez a gerincvelő-parenchyma pusztulásával párhuzamos jelenség. A kóroktanban a fertőzéses-gyulladásos jelleg - tekintettel arra, hogy valódi szöveti gyulladás még a heveny esetekben is hiányzik - nem igazolható és a gerincvelő beolvadása valószínűen különböző toxicus agensek hatása. Igy kóroktani szempontból egységes megbetegedésről beszélni nem lehet és a "myelitis necroticans" név helyett a "necrotisáló myelopathia" megjelölés indokolt.

AFFILIÁCIÓK

  1. Gyulai Állami Kórház Elme-Idegosztálya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az agykéreg szerepe az elektroshockkal kiváltott epilepsiás roham során fellépő vegetativ krizis előidézésében

ARTHUR Kreindler

A Román Népköztársaság Akadémiájának "Ivan Petrovics Pavlov" Ideggyógyászati Intézetének kitűzött témái közé tartozik az epilepsia kérdése. Nézetük szerint az epilepsiás rohamnak három megjelenési formája van, három különböző terület, amelyen megmutatkozik és pedig: a sensoros-motoros területen, a vegetatív területen és a humoralis területen. Az utóbbi két évben az epilepsiás rohamnak ezt a három megjelenési formáját vizsgáltuk, vagy ahogy mi neveztük: az epilepsiás roham lefolyásának három krizisét: a somatikus, a vegetativ és a humoralis krizist.

Ideggyógyászati Szemle

Echolalia aphasia keretében

SIMONYI Gusztáv

Anatómiailag igazolt Pick-atrophia esetében a spontán beszéd leépülése mellett hosszú időn keresztül sensoros aphasia és echolalia állott fenn. Az echolalia idegen nyelvű, a beteg előtt érthetetlen mondatokra is kiterjedt. A betegek környezetéhez való viszonyában felismerhetők a kategoriális magatartás maradványai. Az echolalia keletkezésében lényeges, hogy ilyen esetekben mind a homlok,- mind a halántéklebeny károsodása megtalálható. Kóros körülmények között echolalia keletkezik, ha egyrészt a beszédintenció csökken, másrészt a szómegértés romlik. Az echolalia kényszerszerűsége és egyéb frontalis kényszerjelenségek (pl. kényszerfogás) közötti analógia valószínűnek látszik.

Ideggyógyászati Szemle

Gustatoros hemihyperhidrosis sympathectomiára gyógyult esete

BEKÉNY György

29 éves férfibetegen 9 éve állott fenn j. fejfél és nyak-izzadás különféle ingerekre, de legkifejezettebben ízimpulzusokra fellépően. A ggl. cervivale sup. novocain-blokkádjával ideiglenesen - majd műtéti eltávolításával véglegesen megszüntethető volt a hyperhidrosis. Ez az észlelés bizonyítja, hogy a gustatoros hyperhidrosis efferens pályáját a sympathectomiával való kikapcsolhatósága fontos bizonyíték a verejtékmirigyek kettős beidegzési hypothesisének cáfolatára.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Kinek a kezébe valók az SGLT-2-gátlók?

BENCZÚR Béla

A sodium-glucose cotransporter 2-inhibitorok (SGLT-2-gátlók) használata számos cardiovascularis (CV) kórképben (szívelég­telenségben, koszorúér-betegségben, szívinfarktus és stroke után) bizonyítottan előnyös, emiatt 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM) évek óta részei az ajánlásoknak. A közelmúltban két klinikai vizsgálat is rávilágított arra, hogy az SGLT-2-gátlók mennyire jótékonyak a csökkent balkamra-funkcióval járó szívelégtelenségben (HFrEF) szenvedő betegekben, jelentősen csökkentve a szívelégtelenség miatti kórházi felvétel és a szív- és érrendszeri (CV) halálozás kockázatát, függetlenül attól, hogy a beteg diabeteses vagy nem. Ezáltal napjaink egyik legforrongóbb és legizgalmasabb kérdése tehető fel: Kinek a kezébe valók az SGLT-2-gátlók?

Lege Artis Medicinae

Életvégi dilemmák Az eutanázia és a palliatív terápia néhány etikai és jogi kérdése

HEGEDŰS Katalin

A legsúlyosabb állapotú betegek ellátása az egészségügynek az a területe, amely folyamatosan az erkölcsi nézőpontok kereszttüzében áll. Az emberi élet meghosszabbításának és megrövidítésének lehetősége, az ezzel kapcsolatos döntési helyzet mindig is az orvosi etika egyik leginkább vitatott témaköre volt. A legfőbb kérdések ezzel kapcsolatban: - Kinek és mikor van joga eldönteni, hogy meddig éljen a beteg? - Szükségszerű-e a szenvedés? - Van-e lehetőség emberséggel elkísérni valakit a halálba vezető úton? - Milyen érveket hozhatunk fel az eutanázia ellen és mellett? - Mi a jó halál?

Ideggyógyászati Szemle

A sclerosis multiplex néhány aktuális kérdése: a szekunder progresszív forma

VÉCSEI László

A sclerosis multiplexben szenvedő betegek klinikai statusának hosszú távú romlása sok esetben független a relapsusoktól és az MRI-n igazolt új laesióktól. A szekunder prog­resszív sclerosis multiplex esetén az állapotrosszabbodás - megközelítően hat hónapos intervallum alatt - függetlenül halad előre a relapsus(ok)tól. Ugyanakkor a korai gyulladásos aktivitás és a gerincvelő-laesio mértéke hosszú időre előre jelzi a relapsussal kezdődő kórforma lefolyását. A PET-vizsgálatokkal igazolt „rejtett gyulladás” követése pedig sok segítséget nyújthat a betegség progressziójának követéséhez. Ezért a PET-képalkotás reménykeltő eljárássá válhat a jövőben a relapszáló-remittáló sclerosis multiplexből a szekunder progresszív sclerosis multiplexbe történő átmenet monitorozásakor. A legkülönbözőbb neurológiai betegségeknél - beleértve a sclerosis multiplext is - a „neuroaxonalis károsodás” az alapja a permanens rokkantság létrejöttének. Ezzel összefüggően a neurofilamentum-protein agyfolyadékban és vérben mért koncentrációja megemelkedik az idegrendszert ért laesiók esetén. Beigazolódott, hogy a magasabb neurofilamentum-szintet mutató betegek - függetlenül a klinikai és MRI-paramé­te­rektől - 2 és 5 év múltán lényegesen komolyabb agyi és gerincvelői károsodást szenvednek. A kinurenin-anyagcsere metabolikus termékeinek változásai pedig korrelálnak e betegség kezdeti-középsúlyos eseteiből a progresszív állapotba történő átmenettel. Remélhetőleg a kinureninek szérumból történő analízise a jövőben a kórkép egyik molekuláris biomarkere lehet. A szabad gyökök keletkezése a sclerosis multiplex progressziójának fontos faktora. Korábbi vizsgálataink során növekedett szabad­gyök-kelet­kezést igazoltunk és ezzel párhuzamosan a redu­káló komponensek koncentrációja is jelentősen megváltozott. Fontos előrelépés volt, hogy az EXPAND klinikai vizsgálat eredményeinek, valamint a sclerosis multiplex patomechanizmusával kapcsolatos újabb adatoknak az ismeretében a US Food and Drug Administration a közelmúltban engedélyezte a siponimod alkalmazását a sclerosis multiplex relapsus-remisszióval járó kórformáiban (aktivitással járó szekunder progresszív és relapszáló-remittáló sclerosis multiplexben, valamint a klinikailag izolált szindrómában).

Lege Artis Medicinae

„Vires unitae agunt” - Az egységesedés útján: orvosi professzionalizáció Magyarországon a 18-19. században

SIMON Katalin

Az európai és hazai orvoslás és képviselői óriási változáson mentek keresztül a 16- 19. század folyamán. Az orvoslás sokszínű piaca a 18. századtól kezdve jelentősen átalakult. A felvilágosult abszolutizmusnak a köz, az állampolgárok egészségét szem előtt tartó intézkedései indították el a modern orvosképzést és az orvosi professzionalizációt eredményező folyamatokat. Ennek során az orvoslás bizonyos képvise­lőit kiemelték a kézművesek, népi gyógyászok sorából (sebészek, gyógyszerészek, bá­bák, állatorvosok), másokat viszont ki­szorítottak (olejkárok). A felülről jövő kezdeményezést a reformkorban az orvosok, sebészek „öntudatra ébredése” követte, s megjelentek az önszerveződés első formái, igény a szakmai továbbképzésre, diszkusszióra az új folyóiratokon, egyesületeken, gyűléseken keresztül. A korszak legnagyobb kérdése a középkorból örökölt, ám a sebészet és a medicina új vívmányainak köszönhetően idejétmúlttá vált orvosdoktori és sebészmesteri kettős képzés megszüntetése, egyesítése volt, ami 1872-ben valósult meg, a doctor medicinae universalis cím bevezetésével. A modern orvosi hivatás kialakulásához hozzájárult az 1876. évi XIV. tc., azaz a közegészségügyi törvény, valamint az orvosok önálló érdekvédelmi szervezetei, az 1897-ben alakult Buda­pes­ti, valamint Vidéki Orvosszövetségek.

Ideggyógyászati Szemle

[Akut transversalis myelitis inaktivált vírust alkalmazó Covid-19-vakcináció után]

USLU Ilgen Ferda, ERDEM Şimşek Nazan, DEMIRCI Seden, ÖZEL Tuğba , MAMADOVA Khalida, KARAALI Kamil , ÇELIK Tuğba Havva , ÖZKAYNAK Sibel Sehür

[A Covid-19 pandémiát megelőzendő, nagy erőkkel folyik a súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó SARS-CoV-2 koronavírus elleni oltásfejlesztés; számos biztonságossági problémát azonosítottak már a SARS-CoV-2-vakcinák alkal­mazásakor. Bemutatjuk egy 78 éves nőbeteg esetét, akit tetraparesissel, mindkét felső végtagot érintő para­es­thesiákkal és egy napja fennálló vizeletretencióval szállítottak osztályunkra; a beteg három héttel a tünetei jelent­kezése előtt részesült CoronaVAC-vakcinációban (Sinovac Life Sciences, Kína). A gerincvelő mágnesesrezonancia-vizsgálata longitudinálisan kiterjedő transversalis myelitist (TM) mutatott ki a C1-től T3-ig terjedő gerincvelőszegmensben. Véleményünk szerint a longitudinálisan kiterjedő TM ebben az esetben a SARS-CoV-2-vakcinációhoz kapcsolódik. Tudomásunk szerint ez az első esetbemutatás, ami Corona­VAC-vakcináció után kialakuló, longitudinálisan kiterjedő TM-ről számol be. A klinikusoknak ismerniük kell a SARS-CoV-2-vakcinációt követően esetlegesen kialakuló neurológiai problémákat.]

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.