A vidéken élők számos szempontból speciális helyzetben vannak az egészségügy szempontjából. Általában nehezebben férnek hozzá az egészségügyi ellátás egyes formáihoz, és szakemberhiány is jellemző a vidéki egészségügyi intézményekben. A vidéki lakosság általában alacsonyabb egészségügyi műveltséggel rendelkezik, mint a városokban élők, és magasabb az idős korosztályhoz tartozók száma, akik jellemzően több krónikus betegségre is kapnak kezelést, azaz szükségük volna a gyógyszerezésük összehangolására és optimalizálására. Mindez együtt megnöveli a közösségi gyógyszertárak szerepét, hiszen azok olyan komplex egészségügyi szolgáltatásokat nyújthatnak, amelyek részben kompenzálhatják a hiányosságokat. Ez elvileg nem ismeretlen kihívás a gyógyszerészek számára, hiszen a gyógyszerészi szakma modern koncepciója szerint a régen megszokottnál több klinikai jellegű és tanácsadó tevékenység tartozik a gyógyszerész feladatai és lehetőségei közé. Kérdéses azonban, hogy a betegek mennyire vannak tudatában ennek, és mennyire veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. A szerzők 2015-ben felmérést végeztek egy angliai vidéki település gyógyszertárában (Eye, Suffolk, Egyesült Királyság). Az önkéntes résztvevők kérdőívet töltöttek ki, amely a demográfiai adatokon és egészségi állapoton kívül a gyógyszertár-látogatási szokásaikat tisztázta, majd lehetőségeket felsorolva rákérdezett, hogy az adott páciens milyen gyógyszerészi szolgáltatásokról hallott már, illetve melyeket vette igénybe. Összesen 103 személy adott le teljesen kitöltött kérdőívet. Kétharmaduk nő volt. Az életkori megoszlás egyenletesnek volt mondható, a 20 és 30 közötti, illetve a 60 fölötti korosztály képviseltette magát a legnagyobb számban. A kérdőívek a gyógyszerészi szakmáról alkotott hagyományos képet tükrözték vissza. A páciensek a gyógyszerész feladatául legnagyobb számban a gyógyszerek kiadását, majd az ismételt kiadását jelölték meg. A válaszadók majdnem fele gondolta úgy, hogy a gyógyszerészeknek információkat is kell nyújtaniuk a gyógyszerekről. Valamivel több mint a negyedük tudott arról, hogy a patikákban leadhatók a lejárt vagy fel nem használt gyógyszerek. 23%-uk olyan kisebb egészségügyi gondokkal is felkereste a gyógyszertárat, amelyekkel nem akart vagy tudott orvoshoz fordulni (pl. emésztési problémák, allergia). A pácienseknek csupán nyolcada tudott arról, hogy az összes gyógyszeres kezelésének áttekintő ellenőrzésére is kérheti a gyógyszerészét. Összesen hatan jelölték meg ismert tényként, hogy a vérnyomásuk ellenőrzésére is van lehetőség. Minden további szolgáltatás szinte meglepetésként érte a megkérdezetteket – csak nagyon kevesen hallottak már arról, hogy például védőoltásokat is beadathatnak ott, asztmakontrollt végezhetnek, vagy éppen a dohányzásról való leszokáshoz kaphatnak segítséget. Az összetettebb szolgáltatásokról pedig egyáltalán nem volt információjuk, például arról, hogy a diabétesz kezeléséhez hathatós segítséget nyújthatnak a gyógyszerészek, vagy hogy utazások előtt a gyógyszerésszel együtt meghatározhatják a szükséges védőoltásokat, majd megkaphatják azokat. A demográfiai és egészségügyi paramétereket vizsgálva érdekes összefüggésekre derült fény. A krónikus betegséggel élők jobban ragaszkodtak ugyanahhoz a gyógyszertárhoz, nem váltogatták, hogy hova járnak. A férfiak gyakrabban fordultak gyógyszerészhez olyan kisebb egészségügyi panaszokkal, amelyekkel nem mentek el orvoshoz, és inkább ők vették igénybe a hagyományoson túlmutató gyógyszerészi szolgáltatásokat is. (A nemek közti eltérés okára nem derült fény.) A legfiatalabb (25 év alatti) korosztály számára nem volt ismeretlen a gyógyszerészi gondozás fogalma – azonban a fogalom ismerete nem jelentette azt, hogy igénybe is vették. A többi demográfiai paraméter, például a végzettség, foglalkozás és családi állapot nem volt összefüggésbe hozható a kapott eredményekkel. Mivel számos tanulmány kimutatta már, hogy az egészségügyi ellátás szempontjából hiányosságokkal jellemezhető területeken kifejezetten pozitív hatással jár a gyógyszerészi gondozás (főleg a terápia betartásának javulásában), a Szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy ezt a potenciált ki kell használni. Részben úgy, hogy a már meglévő lehetőségekről fel kell világosítani a lakosságot, azaz promotálni mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket egy patika nyújtani tud. A tanulmány továbbá rámutat arra is, hogy az angliai vidéki gyógyszerészek tanulmányi háttere átlagosan kissé elmarad a városban dolgozóké mögött, és a gyógyszerészi gondozással kapcsolatban is kevesebb oktatásban és segédanyagban részesülnek. Azaz a vidéki gyógyszerészek intézményi háttere is megerősítésre szorul, beleértve a más egészségügyi dolgozókkal való együttműködés serkentését is. Mindehhez pedig a téma fókuszált kutatása is szükséges lenne, mivel a Szerzők szerint igen kevés tanulmány foglalkozik kifejezetten a vidéki gyógyszerészekkel és páciensekkel. Szemlézte: Cziglényi Boglárka Eredeti közlemény: Merks, P., Świeczkowski, D., & Jaguszewski, M. J. (2016). Patients’ perception of pharmaceutical services available in a community pharmacy among patients living in a rural area of the United Kingdom . Pharmacy Practice, 14(3), 774. https://doi.org/10.18549/PharmPract.2016.03.774