Ökológia

Vizsgálat az érdi génbank ügyében

2011. AUGUSZTUS 15.

dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hivatalból vizsgálatot indít annak figyelemmel kísérése érdekében, hogy az érdi gyümölcs-génbank működtetése és a génkészlet jövő nemzedékek számára való megőrzése mennyiben biztosított.

A vírusmentes törzsültetvényeket tároló gyümölcs génbank és tárolástechnológiai laboratórium valamint a génállomány gondozását biztosító ültetvények a nemzeti vagyon részét képezik, eszmei, szakmai és gyakorlati értékük is jelentős.

A hazai hasznonnövény- és haszonállat-génkészlet megőrzése állami feladat, amely nem csupán nemzetközi egyezményben vállalt előírás, hanem hazánknak hosszú távú nemzeti érdeke

Az országgyűlési biztos vizsgálatának előzménye, hogy az érdi és a hozzá hasonló génbankok eddig kht. formájában működtek, azonban a 2007-ben elfogadott jogszabály előírja, hogy kétéves határidővel át kell alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá. A jogszabálynak megfelelően az érdi intézmény kivételével az átalakulás megtörtént. A mulasztás miatt a bíróság elrendelte az érdi kht. kényszer-végelszámolását.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának sajtóértesülések nyomán jutott a tudomására, hogy az állami vagyonkezelő szervezetnél történt mulasztás miatt az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztő Kutató, Fejlesztő Kht. esetében a kormány elmulasztotta a kht. átalakítását nonprofit gazdasági társasággá. A kht. kényszer-végelszámolása és a bizonytalan jogi helyzet miatt a kht. által gondozott magyar gyümölcsgénállomány, a génállomány gondozását biztosító ültetvények és az intézmény működtetése veszélybe kerülhet.

Fülöp Sándor kéri a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elnökét és vezérigazgatóját, a pénzügyminisztert, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, haladéktalanul tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a kht. tulajdonában és kezelésében lévő, a nemzeti vagyon részét képező génállomány, a teljes földterület – amelynek egységes kezelése elengedhetetlen a génállomány, valamint a törzsültetvények megtartása érdekében –, illetve a kht. tulajdonában lévő kutatási-fejlesztési létesítmények és anyagok maradjanak a magyar állam kizárólagos és elidegeníthetetlen tulajdonában, illetve kezelésében.

Az ombudsman szerint az államnak minden jogi eszköz rendelkezésére áll ahhoz, hogy haladéktalanul nonprofit jogi kereteket teremtsen az érdi kht. feladatainak zökkenőmentes ellátásához, a kht. tulajdonában lévő teljes földterületet állami tulajdonban tartsa, és biztosítsa az utódszervezet folyamatos működéséhez szükséges tárgyi és anyagi feltételeket.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa már korábbi megszólalásaiban kifejtette, hogy a hazai hasznonnövény- és haszonállat-génkészlet megőrzése állami feladat, amely nem csupán nemzetközi egyezményben vállalt előírás, hanem hazánknak hosszú távú nemzeti érdeke. A biológiai sokféleség megőrzése érdekében végrehajtott növényi, illetve állati gének megőrzése az egészséges környezethez való alapvető jog részét képezi. A génbankok a nemzeti vagyon részei, amelynek megőrzése a jelen és jövő nemzedékek számára kiemelt jelentőségű állami feladat.

Forrás: Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.