Ember és környezet

NFFT jelentés: siker?

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács megtartotta ciklust záró, értékelő ülését. A résztvevők értékelték a tanács másfél éves munkáját, foglalkoztak a Jövőkereső jelentés társadalmi párbeszédének feladataival, és elfogadták a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia elkészítésével kapcsolatos feladatok ütemtervét. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2008. október 10-én kezdte meg működését az Országgyűlés tanácsadó testületeként. Feladata, hogy a fenntartható fejlődés tárgykörében véleményezze az Országgyűlés elé kerülő jogszabálytervezeteket, illetve hogy e kérdéskörben saját javaslatokat tegyen. Az összetételében Európa-szerte egyedülálló szervezet tagjait a parlamenti pártok, a Kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági kamarák, az egyházak, a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, az önkormányzati szövetségek, a MTESZ, a Rektori Konferencia és a civil szervezetek delegálják. A Tanács civil tagjait közel ötszáz szervezet választotta meg. Az NFFT az elmúlt másfél évben elkészítette a nemzeti fenntarthatósági stratégia alapjául szolgáló, a jelenlegi helyzetet komplexen vizsgáló Jövőkereső jelentést. A jelentést, melynek jelenleg a társadalmi vitája folyik, az NFFT 2009 decemberében ismertette meg az Országgyűléssel. A Jövőkeresőn alapuló stratégia első változatának elkészítését a szeptemberig tartó társadalmi vita utánra ütemezte a Tanács. A Jelentés elérhető az NFFT honlapjáról, továbbá rövidített és teljes terjedelemben nyomtatott kiadvány formájában is. Az NFFT jelentésében Magyarország ökológiai lábnyomát is igyekezett meghatározni, az ökológiai lábnyom fogalmáról egy rövid videó itt látható: A Tanács jelentős eredményt ért el azzal is, hogy január 29-én benyújtotta az Országgyűlésnek az Éghajlatvédelmi Kerettörvényt. A tervezet elkészítésével 2009 júniusában konszenzusos országgyűlési határozattal bízta meg az testületet a Parlament, a benyújtásra kerülő szöveget 2010. január 21-i ülésén fogadta el a Tanács. Bár a javaslattal kapcsolatos végszavazásra e ciklusban nem került sor, a mai ülésen a tagok meghatározták a kerettörvény továbbvitelével kapcsolatos feladatokat, melyek között nagy hangsúlyt kaptak az egyeztetési kérdések. Az NFFT mai ülése volt az utolsó a 2006-2010-es parlamenti ciklusban, június 17-én már egy új összetételű testület fog összeülni és folytatni a megkezdett munkát. A fenntartható fejlődés eléréséhez ugyanis hosszú távú – akár generációkon átívelő – együttműködésen alapuló szemléletváltásra van szükség a társadalom minden szereplője részéről Ezen az úton tett egy határozott lépést a Magyar Országgyűlés. Az NFFT elnöke Dr. Katona Béla, az Országgyűlés Elnöke, társelnökei Szabó Imre, miniszter, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Láng István, akadémikus, Magyar Tudományos Akadémia, Nagy Andor, parlamenti képviselő, Kereszténydemokrata Néppárt és Prof. Dr. Papp Zoltán, egyetemi tanár, Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság voltak. Tiszteletbeli elnök Szili Katalin. Forrás: NFFT

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ember és környezet

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ember és környezet

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ember és környezet

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ember és környezet

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Ember és környezet

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Őrségváltás a MOK élén

Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.

Egészségpolitika

A béremelés későn jött, és reálértéken nem hozott többletet

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint a most megvalósult béremelés túl későn történt, éves kihatása kevés, az idei év így reálkereset-csökkenést hozott a szakdolgozóknak. Interjúnkban beszélt a bérfeszültségekről, víziókról, a következő két év várakozásairól is.

Egészségpolitika

Mészáros Lőrinc bankja dobhat mentőövet a kórházi adósságba fúló beszállítóknak

KUN J Viktória

Enélkül a hazai orvostechnikai eszközbeszállítók akár negyven százaléka is csődbe mehet már idén.

Egészségpolitika

Elkerülhetetlennek látszik az egészségügy összeomlása – vagy már meg is történt?

KUN J Viktória

Amikor már az akut stroke-ellátás is szünetel egy megyei kórházban – az eLitMednek nyilatkozó szakemberek szerint valójában már 3-4-5 éve szükségállapot van, a kormányzati intézkedések is ezt mutatják.

Egészségpolitika

Kórházi vezércserék – katonás rendben

KUN J Viktória

A kórházigazgatók „tisztogatása” jelenthet megoldást az egészségügy kritikussá vált helyzetére – legalábbis a Belügyminisztérium szerint. A vezetőváltások azonban egyelőre több kérdést generálnak, mint választ.