Ember és környezet

Biodiverzitás vagy bioüzemanyag

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Délkelet-Ázsia közel 250 000 négyzetkilométernyi tőzeg- és mocsári erdőterülete közel hatezer növény és állatfajnak biztosít élőhelyet. Az elképesztő biodiverzitáson felül a terület közel 64 milliárd tonna szenet is tárol (ez a 2006-os emberhez köthető kibocsátás kilencszerese) és jelentős szén-dioxid mennyiséget köt le. Ökológiai szempontból, multiimplikáltan kiemelt helyről van szó tehát, amely a műholdas-vizsgálatok friss adatai alapján súlyos veszélybe került. A globalizáció hatására az 1980-as évektől a helyi farmerek lukratív okokból pálmaolaj ültetvényeket hoztak létre a hatalmas területen. Többek között az európai és amerikai igényeket kielégítve bioüzemenyag termelése okán pusztítják az értékes erdőket. Emmellett rizsültetvények létrehozása és más tényezők is közrejátszottak a terület intenzív pusztításában. Ám mindmáig a megfelelő algoritmusok hiányában a műholdfelvételek elemzése nem tudta a pusztítás mértéket megbízhatóan elénk tárni. Jukka Miettien és kollégái által április 15.-én publikált közlemény adatai szerint a pusztítás mértéke felülmúlja a legvadabb becsléseket is: 1990 és 2010 között a 77%-os lefedettség 36%-ra esett vissza. (Skynews beszámolója az áprilisi adatok tükrében különös jelentőséggel bír.) Amennyiben a pusztítás üteme nem változik, akkor húsz évben belül a teljes 250 000 négyzetkilométernyi terület eltűnhet. A "zöld arany"-nak nevezett pálmaolaj rendkívül jövedelmező üzlet a Délkelet-ázsiai országok számára. Az anyagi tényezők mellett a biodiverzitás megőrzése háttérbe szorul. Több kutató szerint látványos, de lényegében hatástalan lépések történtek az utóbbi években. Az őslakosok emberi jogai is súlyosan sérülnek az intenzív termelés kapcsán, hiszen megszokott élőhelyük napról-napra szűkül. A helyi környezetvédők kezelhetetlenül magas korrupcióról és életveszélyes fenyegetésről számoltak be a SkyNews riporterei számára. (a WWF-videó Borneo vidékét veszi górcső alá) Az ökológiai szempontból kiemelt szerepet játszó terület védelme nem csak a helyiek érdeke hiszen az egész bolygó klímájára kiemelt hatással lenne ha a 250 000 négyzetkilométernyi tőzeg- és mocsári erdőterület megszűnne. Az világ országai számára egységes összefogást sürgető helyzet a bonyolult gazdasági és geopolitikai érdekrendszerk miatt úgy tűnik nem tud egyelőre megvalósulni. eLitMed.hu Forrás: Jukka Miettinen, Chenghua Shi, and Soo Chin Liew. 2011. Two decades of destruction in Southeast Asia's peat swamp forests. Frontiers in Ecology and the Environment ScienceNOW - Tropical Peat Forests in Trouble 2011 WWF: Peatland Swamps of Borneo 2009 SkyNEWS: BIOFUELS: Driving a Catastrophe 2009

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ember és környezet

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ember és környezet

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ember és környezet

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ember és környezet

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Ember és környezet

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Kapcsolódó anyagok

Ember és környezet

Kisebb a kullancsok okozta agyhártyagyulladás veszélye ott, ahol nagyobb az élőhelyek változatossága

SZEMLE eLitMed

A kullancsencephalitis Eurázsia egyik legsúlyosabb kullancs okozta betegsége. Évente több mint háromezer megbetegedés ismert Európában, és jelentős mértékben emelkedik ezek száma – növekvő közegészségügyi kockázatról van tehát szó.

Ember és környezet

Biodiverzitás és emberi egészség: őslakosok egészségétől a városi társadalmi egyenlőtlenségekig

SZEMLE eLitMed

A biodiverzitás és az emberi egészség kapcsolata lenyűgözően sokrétű. A különböző aspektusok egy része szélesebb körben ismert, vannak azonban olyanok, amelyekről alig esik szó.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.