Ökológia

Mit tudunk a biodiverzitás és az emberi egészség kapcsolatáról?

2022. FEBRUÁR 24.

A természetes vagy természetközeli környezet, a zöldterületek egészségre gyakorolt pozitív hatása jól ismert és alaposan alátámasztott összefüggés, a biodiverzitás ezzel kapcsolatos jelentőségéről azonban sokkal kevesebb ismerettel rendelkezünk. A Biodiversity and human health: mechanisms and evidence of the positive health effects of diversity in nature and green spaces tanulmány szerzői a British Medical Bulletin szakfolyóiratban megjelent cikkükben az ezzel kapcsolatos ismereteket összegzik.

Három fő mechanizmust különböztetnek meg, amelyeken keresztül az élővilág sokfélesége hathat az egészségünkre. A biofília hipotézis szerint belső indíttatásból kötődünk a természethez, ami összefügg az evolúciós múltunkkal. A biodiverzitás hipotézis azt állítja, hogy a gazdag természeti környezet befolyásolja a humán mikrobiomot, így jótékonyan hat az immunrendszerre. A „hígítási hatás” hipotézis (’dilution effect hypothesis’) azt feltételezi, hogy nagyobb gerinces fajgazdagság esetén kisebb a humán megfertőződés kockázata.

Mind a biofília hipotézis, mind a biodiverzitás hipotézis széles körben megerősítést nyert. Az előbbi kapcsán a szerzők több tanulmányra hivatkozva megállapítják, hogy a madarak valószínűleg önmagukban fontos szerepet töltenek be az egészségre gyakorolt hatásban. Az eredményekből két fontos tanulságot vonnak le: a vizuális ingerek mellett más ingerek is jelentősen hozzájárulhatnak a mentális egészséghez és a stressz-szint befolyásolásához; a természetélmények hatásai erősen egyén- és egyénipreferencia-függőek, tehát nagy különbségek lehetnek a teljes népességen belül. A biodiverzitás-hipotézist több olyan kutatás támasztotta alá, ahol atópiás és asztmás megbetegedéseket hoztak összefüggésbe a lakóhely környéki élővilág gazdagságával és a humán mikrobiom összetételével. Az eredmények alapján nagyon valószínű, hogy a mikrobiomon keresztül érvényesül a biodiverzitás egészségre gyakorolt hatása, az immunrendszer befolyásolásával és az allergia, illetve asztma elleni védelemmel.

Bizonyos kérdésekre az eddigi kutatások erősen ellentmondó eredményeket mutattak ki. A kutatások főleg önbevallásos alapon mérték a jóllétet, nem jól definiált klinikai kimenetelek szerint. Emellett a biodiverzitás és az egészség összefüggéseit az egyének olyan percepciói és tulajdonságai is befolyásolhatják, mint a természetélmény érzékelt intenzitása, a kulturális háttér vagy a jövedelem. A szerzők szerint a természet mentális jóllétre és általános egészségre gyakorolt hatásai sokszor szubjektívek, és a jóllét, általános egészség és az egyén által észlelt biodiverzitás különféle meghatározásai és számszerűsítési módjai erősen befolyásolhatják az eredményeket. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az ’oldódási hatás’ hipotézis alapján várt negatív diverzitás-betegség kapcsolat helyett sok esetben pozitív az összefüggés, azaz ahol nagyobb a diverzitás, ott több fertőzés sújtja az embereket. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a kérdés még vitatott.

Az egyre terjedő természetalapú megoldások – mint a városi vizek, az iskolai zöld játszóterek vagy a vadvilággal való kapcsolatteremtés és az erdőfürdő – egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálata további kutatások fontos tárgyát képezheti. A szerzők megállapítják, hogy a természet és emberi egészség kapcsolatának vizsgálatában fontos lenne a kísérleti úton történő megismerés és a hosszú távú kutatások megvalósítása.

Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény:
Aerts Raf, Olivier Honnay, and An Van Nieuwenhuyse. Biodiversity and human health: mechanisms and evidence of the positive health effects of diversity in nature and green spaces. British medical bulletin 2018;127.1:5-22.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

A boldogság közgazdaságtana

Elmondható, hogy a piacok leginkább a boldogtalan és elégedetlen fogyasztókra várnak. Ők ugyanis a vásárlói azoknak a nagy mennyiségben előállított komforttermékeknek – pl. cipők, autók, TV-k -, amelyek használata rövidtávon közvetlen ösztönzést és kellemes érzetet nyújt. Azonban ezeknek a termékeknek gyorsan csökken a hasznosságuk, sőt tartós fogyasztásuk hosszútávon függőséghez vezet(het), ugyanis a múltbeli örömérzet megszerzéséhez a jelenben még több komfortjószágot kell fogyasztani.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Klinikum

Az immunitás nemi különbségeinek hatása a vakcinafejlesztésre

Bár a vakcináció az egyik legsikeresebb közegészségügyi intervenció, a klasszikus vakcinafejlesztés leginkább empirikus alapokon folyik, a vakcinák biztonságossági és immunogenitási profilja patogénspecifikus. Az oltási rezsimek minden beoltandó számára ugyanazt az oltást ajánlják, holott jól ismert: a beoltott egyén sajátosságai – életkor, nem, komorbiditások, egyéb infekciók, mikrobiom – jelentősen befolyásolják a vakcinációra adott individuális választ. A Frontiers in Immunology összefoglaló közleménye áttekinti a férfi, illetve női nem hatását az oltásokkal kapcsolatos immunválaszra, és az „ugyanazt az oltást mindenkinek”, illetve az „egy kórokozó, egy vakcina” szemlélet helyett a különböző populációkat figyelembe vevő oltásfejlesztési és oltási stratégia mellett érvel.

Ökológia

Szuperterjesztők és az ökológiai immunológia

Ez az összefoglaló a betegség-ökológia és az ökológiai immunológia erősödő fogalmi és tapasztalati összefüggéseit tárgyalja. Leírja ezen két terület lehetséges összefonódási vonatkozásait kitérve a szuperterjesztők és kulcsgazdák fertőző betegségekben betöltött szerepére, a környezeti tényezők hatására, a beteg közérzetre,mint immunológiai tényezőre és a társuló fertőzések következményeire és immunfolyamataira.