A biodiverzitás-csökkenés hatása a zoonózisokra
2022. MÁRCIUS 23.
2022. MÁRCIUS 23.
Szöveg nagyítása:
A zoonózisok olyan fertőző betegségek, amelyeket más állatokról emberre átkerülő patogének okoznak. Az utóbbi évtizedek néhány zoonotikus fertőzése az AIDS, az Ebola, a SARS, a MERS és a SARS-CoV-2. Mi a szerepe a biodiverzitásnak a súlyos problémákat okozó humán fertőző betegségek kialakulásában? Hogyan függhet össze a biodiverzitás-csökkenés, az emberi élőhely-átalakítás ezen betegségekkel? A Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóiratban megjelent cikk, az Impacts of biodiversity and biodiversity loss on zoonotic diseases szerzői erre keresik a választ tanulmányukban. Kifejtik, hogy korábban az érintetlen természeti területeket gyakran az új zoonózisok fontos forrásának tekintették, feltételezve, hogy a magasabb diverzitás több potenciálisan embereket is fertőző patogénnel jár együtt. Egy másik elmélet szerint a magasabb biodiverzitás csökkenti a már egyébként az emberi népességben is megjelent betegségek átadásának kockázatát. Újabb kutatások rámutattak, hogy nem önmagában a magasabb biodiverzitás eredményez több potenciális humán fertőzést: a zoonózisos patogének hordozására hajlamos élőlénycsoportok diverzitása és abundanciája számít leginkább. Fontos eredményeket jelentenek a zoonózisokra hajlamosabb élőlénycsoportok tulajdonságaira vonatkozó megállapítások: a zoonózisra hajlamos vadon élő állatfajok diverzitása és abundanciája magasabb az ember által átalakított élőhelyeken a kevésbé zavartakhoz képest, míg az ilyen betegségekre kevésbé hajlamos vad fajok diverzitása és abundanciája csökkent ezeken az erősebben módosított élőhelyeken. Nem elég pusztán a gazda-patogén kapcsolatra összpontosítani, kiemelkedő az úgynevezett „rezervoárfajok” jelentősége. Ennek a megkülönböztetésnek a lényege az átadás megvalósulásának a hangsúlyozása. Rezervoárfajok leggyakrabban a Rodentia (rágcsálók), Carnivora (például kutyák, macskák), Artiodactyla (párosujjú patások) rendjeiből kerülnek ki; a denevérek mindössze a vizsgált betegségek 3%-ára voltak rezervoárok, bár e 8 betegségrendszer közül 5 különösen jelentős zoonotikus patogén volt. Úgy tűnik, hogy a rezervoárfajokra jellemző a gyorsabb életmenet, azaz például rövidebb ideig vemhesek, hamarabb válnak ivaréretté. Ez valószínűleg a veleszületett és az adaptív immunválasz különbségén keresztül válik jelentős tényezővé a fertőzések szempontjából: a gyorsabb életmenetű fajok adaptív immunválasza gyengébb, és ez valószínűleg hozzájárul a fertőzőképességükhöz. Egyébként a biodiverzitás csökkenése során jellemző, hogy nagy testű, hosszabb életciklusú fajok tűnnek el inkább, a kisebb testű, rövidebb életciklusúak abundanciája pedig nő – ez segít megérteni, hogy miért jellemző a rezervoárfajok nagyobb arányú jelenléte az ember által átalakított tájakban. A vadvilág, a haszonállatok és növények fertőző betegségeivel kapcsolatos szakirodalom arra utal, hogy a patogének átadása megnő, amikor csökken egyes ökológiai közösségek biodiverzitása, tehát az előbbiekben leírt jelenség valószínűleg a zoonózisokon kívül is létezik. A biodiverzitás helyreállítása fontos szerepet tölthet be az állatról emberre terjedő betegségek megelőzésében. A további kutatásokban fontos lenne elválasztani a gazdaállatok tulajdonságait (például élőhely-preferencia, zavarástűrés) az emberi cselekvések hatásaitól (mint például a haszonállatok tartási gyakorlatai), amelyek az átadás fontos tényezőit befolyásolják. Szintén lényeges különbséget tenni a biodiverzitás természetes szintjének jelentősége és a biodiverzitás-csökkenésből adódó következmények között. A zoonózisok kialakulásához, átadásához vezető tényezők pontosabb megértése még soha nem volt ennyire sürgető, és ennek elmulasztásának ára soha nem volt még ilyen nyilvánvaló. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Keesing, Felicia, and Richard S. Ostfeld. Impacts of biodiversity and biodiversity loss on zoonotic diseases. Proceedings of the National Academy of Sciences 118.17 (2021).
Ember és környezet
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ember és környezet
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ember és környezet
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Ember és környezet
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Ember és környezet
Égnek az erdők, a városok. Kontinenseket elmosó áradások, éhínség, forróság, pusztító földrengések, járványok. A migráció megoldhatatlanná vált a nemzetek számára. Természeti, humanitárius és geopolitikai összeomlás tanúi vagyunk. Kiszámíthatatlanná vált nemzeti és világgazdasági folyamatokban, hatalmas bizonytalanságban kell a gazdasági szereplőknek termelni, működni.
Ember és környezet
A rangos BMJ szakfolyóiratban megjelent tanulmány az intenzív ellátás környezeti hatásainak mérséklését járja körül. Milyen utak vezethetnek a fenntarthatóbb működéshez, miközben az ellátás minősége nem romlik, hanem javul?
Ember és környezet
Dengue-től a Chikungunya-lázig, maláriától a kullancsencephalitiszig a vektorok által terjesztett betegségek emberek tömegeinek az életét keserítik, vagy akár rövidítik meg. E betegségek terjedése azonban igen jelentős részben saját magunknak köszönhető.
A WHO adatai szerint Európában halnak meg legtöbben az alkohol miatt. Gyaloglással a hátfájás ellen, hibrid munkavégzés a boldogságért, ijesztően mosolygó japán robotok; mágnesterápia a skizofréniára, végül egy élhető nagyváros követendő példája. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.
IV. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban II.
A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”5.
1.
2.
3.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából4.
5.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás