Ökológia

A biodiverzitás-csökkenés hatása a zoonózisokra

2022. MÁRCIUS 23.

A zoonózisok olyan fertőző betegségek, amelyeket más állatokról emberre átkerülő patogének okoznak. Az utóbbi évtizedek néhány zoonotikus fertőzése az AIDS, az Ebola, a SARS, a MERS és a SARS-CoV-2. Mi a szerepe a biodiverzitásnak a súlyos problémákat okozó humán fertőző betegségek kialakulásában? Hogyan függhet össze a biodiverzitás-csökkenés, az emberi élőhely-átalakítás ezen betegségekkel?


A Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóiratban megjelent cikk, az Impacts of biodiversity and biodiversity loss on zoonotic diseases szerzői erre keresik a választ tanulmányukban. Kifejtik, hogy korábban az érintetlen természeti területeket gyakran az új zoonózisok fontos forrásának tekintették, feltételezve, hogy a magasabb diverzitás több potenciálisan embereket is fertőző patogénnel jár együtt. Egy másik elmélet szerint a magasabb biodiverzitás csökkenti a már egyébként az emberi népességben is megjelent betegségek átadásának kockázatát. Újabb kutatások rámutattak, hogy nem önmagában a magasabb biodiverzitás eredményez több potenciális humán fertőzést: a zoonózisos patogének hordozására hajlamos élőlénycsoportok diverzitása és abundanciája számít leginkább. Fontos eredményeket jelentenek a zoonózisokra hajlamosabb élőlénycsoportok tulajdonságaira vonatkozó megállapítások: a zoonózisra hajlamos vadon élő állatfajok diverzitása és abundanciája magasabb az ember által átalakított élőhelyeken a kevésbé zavartakhoz képest, míg az ilyen betegségekre kevésbé hajlamos vad fajok diverzitása és abundanciája csökkent ezeken az erősebben módosított élőhelyeken.

Nem elég pusztán a gazda-patogén kapcsolatra összpontosítani, kiemelkedő az úgynevezett „rezervoárfajok” jelentősége. Ennek a megkülönböztetésnek a lényege az átadás megvalósulásának a hangsúlyozása. Rezervoárfajok leggyakrabban a Rodentia (rágcsálók), Carnivora (például kutyák, macskák), Artiodactyla (párosujjú patások) rendjeiből kerülnek ki; a denevérek mindössze a vizsgált betegségek 3%-ára voltak rezervoárok, bár e 8 betegségrendszer közül 5 különösen jelentős zoonotikus patogén volt.

Úgy tűnik, hogy a rezervoárfajokra jellemző a gyorsabb életmenet, azaz például rövidebb ideig vemhesek, hamarabb válnak ivaréretté. Ez valószínűleg a veleszületett és az adaptív immunválasz különbségén keresztül válik jelentős tényezővé a fertőzések szempontjából: a gyorsabb életmenetű fajok adaptív immunválasza gyengébb, és ez valószínűleg hozzájárul a fertőzőképességükhöz. Egyébként a biodiverzitás csökkenése során jellemző, hogy nagy testű, hosszabb életciklusú fajok tűnnek el inkább, a kisebb testű, rövidebb életciklusúak abundanciája pedig nő – ez segít megérteni, hogy miért jellemző a rezervoárfajok nagyobb arányú jelenléte az ember által átalakított tájakban. A vadvilág, a haszonállatok és növények fertőző betegségeivel kapcsolatos szakirodalom arra utal, hogy a patogének átadása megnő, amikor csökken egyes ökológiai közösségek biodiverzitása, tehát az előbbiekben leírt jelenség valószínűleg a zoonózisokon kívül is létezik.

A biodiverzitás helyreállítása fontos szerepet tölthet be az állatról emberre terjedő betegségek megelőzésében. A további kutatásokban fontos lenne elválasztani a gazdaállatok tulajdonságait (például élőhely-preferencia, zavarástűrés) az emberi cselekvések hatásaitól (mint például a haszonállatok tartási gyakorlatai), amelyek az átadás fontos tényezőit befolyásolják. Szintén lényeges különbséget tenni a biodiverzitás természetes szintjének jelentősége és a biodiverzitás-csökkenésből adódó következmények között. A zoonózisok kialakulásához, átadásához vezető tényezők pontosabb megértése még soha nem volt ennyire sürgető, és ennek elmulasztásának ára soha nem volt még ilyen nyilvánvaló.

Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény:
Keesing, Felicia, and Richard S. Ostfeld. Impacts of biodiversity and biodiversity loss on zoonotic diseases. Proceedings of the National Academy of Sciences 118.17 (2021).

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

A boldogság közgazdaságtana

Elmondható, hogy a piacok leginkább a boldogtalan és elégedetlen fogyasztókra várnak. Ők ugyanis a vásárlói azoknak a nagy mennyiségben előállított komforttermékeknek – pl. cipők, autók, TV-k -, amelyek használata rövidtávon közvetlen ösztönzést és kellemes érzetet nyújt. Azonban ezeknek a termékeknek gyorsan csökken a hasznosságuk, sőt tartós fogyasztásuk hosszútávon függőséghez vezet(het), ugyanis a múltbeli örömérzet megszerzéséhez a jelenben még több komfortjószágot kell fogyasztani.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Ökológia

Szuperterjesztők és az ökológiai immunológia

Ez az összefoglaló a betegség-ökológia és az ökológiai immunológia erősödő fogalmi és tapasztalati összefüggéseit tárgyalja. Leírja ezen két terület lehetséges összefonódási vonatkozásait kitérve a szuperterjesztők és kulcsgazdák fertőző betegségekben betöltött szerepére, a környezeti tényezők hatására, a beteg közérzetre,mint immunológiai tényezőre és a társuló fertőzések következményeire és immunfolyamataira.