Dengue-től a Chikungunya-lázig, maláriától a kullancsencephalitiszig a vektorok által terjesztett betegségek emberek tömegeinek az életét keserítik, vagy akár rövidítik meg. E betegségek terjedése azonban igen jelentős részben saját magunknak köszönhető.

A vektorok – fertőző ágenst hordozó, annak átvitelét megvalósító élőlények – által terjesztett betegségek nagyjából 300 millió embert érintenek évente, és 700 000 haláleset kötődik hozzájuk. Az éghajlatváltozás, az időjárás és további emberi tényezők (földhasználat, mobilitás és viselkedés) mind jelentős hatást gyakorolnak e betegségekre. Ezek a hatások ráadásul igen összetettek és helyzettől, helytől, fajtól függően nagyban eltérhetnek. A Nature Reviews Microbiology szaklapban idén közöltek egy tanulmányt, amely ezt a kérdéskört igyekszik tisztázni.

A vektorok által terjesztett betegségek terjesztésében a különféle vérszívó ízeltlábúak jelentősége óriási. Több csoportjuk is lehet vektor: a klasszikusan ismert (csípő)szúnyogokon és kullancsokon túl például a rablópoloskák és a púposszúnyogok egyes fajai is említhetők. Maguk a kórokozók lehetnek baktériumok, gombák és vírusok is. A hírhedt vektorok terjesztette betegségek közé tartozik a malária és a Dengue-láz, e két betegség a legjelentősebb ma a világon. További hasonló betegségek a nyugat-nílusi láz, a Lyme-kór, a kullancs okozta agyhártyagyulladás, és a sor még tovább folytatható.

Klímaválság

Az éghajlatváltozás vektorok által terjesztett betegségekre gyakorolt hatásával kapcsolatban nincs erős konszenzus jelenleg, van azonban, ami kirajzolódik. A vektorok földrajzi elterjedése várhatóan átalakul, és kiterjed a vektorok által terjesztett betegségekkel érintett terület (ezek ma főleg a szubtrópusi és trópusi területekre jellemzőek). Ezáltal immunológiailag naiv emberek tömege találkozhat e betegségekkel, és ezt tovább fokozza, hogy az újonnan meghódított területeken ezekre felkészületlenek az egészségügyi rendszerek. A hőmérsékletemelkedés hatásának összetettségét pedig jól mutatja, hogy a Dengue-vírusnak ugyan kedvezhet, a maláriának viszont a visszaszorulásával is járhat. Az ezzel összecsengő megfigyelt jelenségek mögött társadalmi-gazdasági okok is állhatnak, az azonban biztos, hogy az ehhez hasonló, betegségek jelentőségével kapcsolatos változások a védekezési stratégiák újragondolását is szükségessé teszik. A szélsőséges időjárási események, a változékonyság fokozódása szintén komplex hatásokkal jár, befolyásolja például a szaporodóhelyek elérhetőségét.

Mezőgazdaságtól betonozásig

A földhasználattal összefüggő kérdések a mezőgazdasághoz, a különböző anyagok kinyeréséhez (például bányászat), valamint az emberi létesítmények, burkolt felszínek gyarapodásához kapcsolódnak. Mindezek befolyásolják a gazdák és a vektorok közösségeit, valamint a vektorok ragadozóit, a vektorok lárváinak és kifejlett egyedeinek élőhelyeit, a vektorok és betegségek számára kedvező mikroklíma létét, illetve a vektor-gazda érintkezéseket és ezek kombinációit. Az erdőirtások hatásai megint csak összetettek és kontextusfüggőek. Általánosságban az erdőirtás az ember okozta változásokkal szemben toleránsabb vektoroknak kedvez, köztük olyanoknak is, amelyek állatról emberre „átugró” betegségeket (azaz zoonózisokat) terjeszthetnek.

A mezőgazdaság, benne az állattartás szintén nagy jelentőségű. A nagy kép az, hogy a mezőgazdaság kiterjedése fokozza a vektorok által terjesztett betegségeket. A rizstermesztéshez kötődő öntözőrendszerek számos betegség kockázatát fokozzák (malária, Dengue-láz, japán encephalitis). A tartott állatok nagy mennyiségű táplálékforrást nyújtanak a vérszívóknak, felerősíthetik a betegségek jelenlétét, azonban bizonyos esetekben arra is van példa, hogy a vektorok a tartott állatokat támadják inkább az emberek helyett.

Urbanizáció

A városiasodás szintén a vektorokhoz kötődő betegségek fokozódásával jár, különösen néhány szúnyogcsoport terjedésének következtében. A városi ökoszisztémák sajátos biofizikai, társadalmi-gazdasági, kulturális és intézményi tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek nagyban meghatározzák a vektor-terjesztette betegségek kockázatát. A szúnyogok városi sikere részben a vízi élőhelyek széles körére (akár hulladékban, illetve tárolókban felgyűlő csapadékvíz) és az alacsonyabb mértékű predációra (itt kevesebb szúnyogot esznek meg mások) vezethető vissza. A városi hőszigethatás szintén fontos tényező, és egyes kutatások a városi élőhelyek alacsony biodiverzitását is összefüggésbe hozzák az emberi szemszögből igen problémás betegségterjesztő szúnyogokkal. Egy ellentétesen ható tényező az, hogy a városi népesség jellemzően jobban hozzáfér az egészségügyhöz.

Mobilitás és távolsági kereskedelem

A közlekedés és az áruszállítás hasonlóan meghatározó: egyértelműen a vektorok és a kapcsolódó betegségek terjesztésével járnak. A légiközlekedés például ismerten hozzájárult a Chikungunya-vírus és a Zika-vírus, illetve a Dengue-vírus új változatainak behurcolásához és terjesztéséhez. A légi- és földi közlekedés fokozódása a vektorok által terjesztett betegségek terjedését is fokozza; a patogének messzebbre és gyorsabban utazhatnak, mint bármikor korábban.

Hogyan lehetne javítani a helyzeten?

A szerzők számos javaslatot is tesznek a probléma mérséklésére. Ezek között kiemelik, hogy az egészségügyhöz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentése elengedhetetlen, illetve hogy rendkívül fontos a különböző betegségek kiterjedt monitorozása. Az áttekintésből is kiderül, hogy mennyire sok nyitott kérdés van még a területen, épp ezért a további kutatások megvalósítása szintén alapvető.