– Milyen betegségterhet jelentenek a fejlett országokban a gasztroenterológiai betegségek, s ehhez képest Magyarországon melyek a nemzeti sajátosságok? – Magyarország a népesség egészségügyi mutatói tekintetében, a születéskor várható életkor európai összehasonlításában közismerten a sereghajtók közt foglal helyet. A gasztroenterológiai betegségek közül Magyarországon elsősorban az alkoholos májbetegségek, főként az alkoholos májcirrhosis gyakorisága jelent az ellátórendszer, és közvetve a társadalom számára, európai összehasonlításban is jelentős terhet. Az emésztőszervi, mindenekelőtt a colorectalis daganatok előfordulása hasonló gyakoriságú, mint a fejlett államokban (ez a második leggyakoribb daganatos halálozási ok), de a későbbi felismerés miatt nálunk lényegesen rosszabbak a betegek életkilátásai az európai átlaghoz képest. - Milyen hazánkban e téren az ellátórendszer helyzete és véleménye szerint hol vannak e rendszerben a feszültségek? - A gasztroenterológiai ellátóhelyek és szakorvosok, valamint szakasszisztensek száma Magyarországon megfelelőnek mondható, bár az elmúlt néhány évben a szakemberek külföldi munkavállalása helyenként észrevehetően rontott a helyzeten. Az átszervezések és a finanszírozási feltételek alakulása miatt mind a fekvő-, mind a járóbeteg-ellátásban megnőtt a betegelőjegyzések időtartama. Feszültség forrása az is, hogy az orvosi tekintély és ezzel együtt az orvosba vetett bizalom csökkent, az alternatív gyógymódok túl nagy szerephez jutottak. Esetenként feszültséget okoz az is, ha a betegcentrikus orvosi tevékenység finanszírozási korlátokba ütközik. Ami a gasztroenterológiai diagnosztika lehetőségeit illeti, még nem megfelelő az újabb, speciális gasztroenterológiai diagnosztikus módszerek - endoszkópos ultrasonographia (EUS), EUS-vezérelt célzott biopszia, kapszula-endoszkópia, ballon-enteroscopia - hozzáférhetősége. Égető szükség lenne ezen kívül a colorectalis szűrés szervezett formában történő bevezetésére, hiszen a számítások szerint ezáltal 5-7 év alatt 70%-os részvételi arány mellett is 1500-2000 ember élete lenne megmenthető. Pozitív példaként említhető a krónikus vírushepatitisek és az azok talaján kialakuló májcirrhosis relatíve alacsony incidenciája, ami egyrészt az egyszer-használatos tű- és fecskendő idejekorán történt bevezetésének, másrészt annak köszönhető, hogy a korszerű kezelési módszerek e betegcsoport számára kiemelt támogatással hozzáférhetők. – Mire volna szüksége ebben a helyzetben a betegnek és az orvosnak? – Fontosnak tartom az orvosi hivatás presztízse, az orvosba vetett bizalom helyreállítását és megerősítését, a betegcentrikus orvosi tevékenység feltételeinek biztosítását, és az orvos számára megfelelő bérezést, hogy megszerzett tudását itthon kamatoztassa. – E területen milyen új tudományos ígéretek, kutatási irányok, gyógyszerek vannak? – Új tudományos ígéretek elsősorban a genetika területén találhatók. Példaként említhető, hogy bizonyos génvariánsok esetén előre jósolható a várható terápiás válasz pl. a krónikus vírushepatitis kezelésére. A gasztroenterológiai gyógyszerek vonatkozásában az elmúlt években nem születtek átütő újdonságok, a krónikus vírushepatitisek kezelésében az újabb nukleozid-analógok és a proteázgátlók, valamint a Crohn-betegség és colitis ulcerosa kezelésében a biológiai terápia előtérbe kerülése tekinthető az elmúlt évek legfontosabb fejlődésének. elitmed