Klinikum

Boldogság, egészség és a szociális hálózatok

2011. AUGUSZTUS 15.


A British Medical Journal 2009. január 3-i számában két közlemény is megjelent (Fowler és Christakis, illetve Cohen-Cole és Fletcher tanulmánya), amelyekben az egészséggel kapcsolatos tényezők szociális hálózatok útján történő átadódását tárgyalták.


Szocioepidemiológia

Itt egy új kutatási területről van szó, amelynek az alapját az a koncepció képezi, hogy a viselkedés jellemzői egyik személyről idővel átterjedhetnek más személyekre a közvetlen és a közvetettebb társas kapcsolataik révén. A szocioepidemiológia tudományág művelői megállapították, hogy a társas kapcsolatok szerepet játszanak az egészség alakulásában, és a szociális hálózatok jelenthetik az egyik utat, amelyen keresztül átadódnak mind kedvező, mind káros hatások.

Miért érdekes?

Fowler és Christakis a boldogság társas kapcsolatokon keresztül történő átadását tanulmányozta. A boldogság összefügg a jó közérzetet meghatározó számos tényezővel, például a jobb munkateljesítménnyel, a munkával való nagyobb elégedettséggel, a jó családi kapcsolatokkal és a kielégítőbb társasági élettel, de éppenséggel mi köze van a boldogságnak az egészséghez? Nem meglepő, hogy az emberek kevésbé boldogok, ha betegek, illetve hogy a rossz hangulati állapotok, például a depresszió és a szorongás befolyásolhatja több súlyos testi betegség prognózisát. Az elmúlt években azonban felvetődött, hogy a boldogság hatással van a jövőbeli egészségi problémák előfordulására is.

Eddigi eredmények

A közelmúltban metaanalízist készítettek hosszmetszeti megfigyeléses vizsgálatok eredményeiből, és megállapították, hogy a boldogság, a vidámság és az ehhez hasonló állapotok mérőszámainak magasabb értéke prospektíven összefüggésben állt a kisebb halálozással, mind a kezdetben egészséges, mind a már valamilyen betegségben szenvedő személyek csoportjában. Ez a hatás függetlennek bizonyult az aktuális egészségi állapottól, az életkortól, a demográfiai jellemzőktől és a kockázati tényezőktől, és megmaradt a hangulatzavarok (például szorongás vagy depresszió) jelenléte szerinti korrekció után is. Lehetséges azonban, hogy az elemzést közlési torzítás terheli, és intervenciós vizsgálatokban nem is sikerült eddig meggyőzően kimutatni, hogy a boldogság növelésével előnyösen lehetne befolyásolni az egészségi állapotot.

Nem ismertek kellőképp azok a mechanizmusok, amelyeken keresztül a boldogság befolyásolhatja a későbbi egészségi állapotot. A boldogság és az egészséggel kapcsolatos viselkedés (dohányzás, testmozgás, étrend) közötti összefüggésről szóló bizonyítékok vegyes eredményt adtak. Összefüggést találtak a boldogság és az alacsonyabb nappali kortizoltermelődés, a csökkent gyulladásos aktivitás és a szív egészséges vegetatív szabályozására utaló szívfrekvencia-variabilitás között.

Az összefüggés egyik lehetséges magyarázata, hogy a neuroendokrin és a vegetatív működést befolyásoló frontalis és limbikus agyi mechanizmusok játszanak benne szerepet. A boldogság összefügg az erősebb társas kapcsolatokkal és a szociális támogatás nagyobb mértékével. Ha a boldogság a társas kapcsolatok révén adódik át, ahogyan azt Fowler és Christakis eredményei jelzik, akkor az közvetve hozzájárulhat az egészségi állapot társas kapcsolatok általi átadódásához.

A fertőző betegségek epidemiológiáját tanulmányozó szakemberek régóta vizsgálják, hogy a társas hálózatok hogyan befolyásolják a fertőzések terjedését. Fowler és Christakis eredményei arra utalnak, hogy a viselkedésmódok és a pszichés állapotok is személyről személyre adódnak át. Ez azonban bonyolult kérdés, mert a fertőző betegségektől eltérően a viselkedési vagy pszichés állapotok átadódása nem mérhető közvetlenül. Ezért a nem fertőzéses állapotok átadódásának értékelésekor külön kell gondoskodni a szociális szempontból egymáshoz közel álló személyek közös viselkedési és hozzáállási jellemzőinek kiszűréséről

Módszertani kifogások

Társas kapcsolatot, főleg barátságot gyakran olyan személyek kötnek, akiknek több közös jellemzőjük van, például a személyiséget és az élet- és munkakörülményeket tekintve. Az ilyen jellemzők közül sokról kimutatták, hogy összefüggésben állnak az egészségi és a pszichés állapotokkal. Ez a lényege Cohen-Cole és Fletcher és korábban mások által is megfogalmazott módszertani kritikáknak.

Fowler és Christakis ügyesen használták fel a Framingham Heart Study adatait annak tanulmányozására, hogy az „én” (a vizsgált személy) boldogságát befolyásolja-e a „többiek” (a vizsgált személlyel kapcsolatban álló személyek) boldogsága. Mivel azonban a felhasznált adatokat nem olyan módon gyűjtötték, hogy figyelembe vették volna Cohen-Cole és Fletcher módszertani aggályait a résztvevők személyes jellemzőivel és a környezetükkel kapcsolatban, ezeket a módszertani kifogásokat csak közvetett módon tudták beépíteni az adatok elemzésébe. Fowler és Christakis például azzal érvel, hogy ha fel nem mért tényezők okozzák a „én” és a „többiek” boldogsága közötti összefüggést, nem számíthat az összefüggés iránya. Viszont azok, akik kölcsönösen barátnak tekintik egymást, valószínűleg jobban hasonlítanak egymáshoz, mint azok, akik közül csak az egyik tekinti barátnak a másikat, de a másik ezt nem „viszonozza”. Az eredményeik szerint némileg – bár nem sokkal – erősebb összefüggés áll fenn az egymást kölcsönösen barátnak tekintő személyek boldogsága között, mint az „én” és az őt barátjának tekintő személy (akit az „én” nem tekint barátjának) boldogsága között.

Érdekes eredmény, hogy a vizsgált személyek boldogságával erősebb összefüggésben állt a közvetlen szomszédok boldogsága, mint az ugyanabban a háztömbben lakóké. Fowler és Christakis véleménye szerint ez az összefüggés nem magyarázható társadalmi-gazdasági zavaró tényezőkkel. Azonban igenis lehetséges, hogy még ilyen kis térbeli távolságok esetén is különbség lehet a társadalmi-gazdasági (és egyéb, egyéni és környezeti) tényezők között, és a résztvevők iskolai végzettsége szerinti korrekció valószínűleg nem zárja ki teljes mértékben az ilyen jellegű zavaró tényezők hatását.

A Fowler és Christakis által tanulmányozott, a szociális hálózatra és az egészségi állapotra vonatkozó adatok csak a Framingham Heart Study résztvevőiről állnak rendelkezésre. Tehát az „énnek” csak azokról a barátairól, szomszédjairól, munkatársairól és rokonairól, akik ugyancsak részt vettek a vizsgálatban. Ezért felmerül az a fontos kérdés, hogy az a társas kapcsolatban álló két személy, akik mindketten úgy döntöttek, hogy részt vesznek egy vizsgálatban, ugyanolyan mértékben hasonlít-e egymáshoz, mint az a két személy, akik közül az egyik részt vesz, a másik pedig nem. A vizsgált személyek ilyen módon történő kiválasztása a valóságosnál nagyobbnak mutathatja a társas kapcsolatnak az egészségre gyakorolt hatását, ha a vizsgálatban való részvételről egyformán döntő személyek nagyobb hatással vannak egymásra, mint azok, akik nem ugyanazt a döntést hozták a részvételről. A figyelembe nem vett zavaró tényezők is nagyobb hatást gyakorolnak az eredményekre, ha a vizsgálatban való részvételről egyformán döntő ismerősök más, nem mért tényezők szempontjából is jobban hasonlítanak egymáshoz.

Perspektívák

A módszertani aggályok ellenére is Fowler és Christakis tanulmánya úttörő munka, ugyanis felveti azt az érdekes feltételezést, hogy az egészségi állapotot meghatározó egyes pszichoszociális tényezők társas kapcsolatok útján adódnak át. E hatások kimutatása nagy jelentőségű az egészségi állapotot meghatározó tényezők megismerésében és az irányelvek és intervenciók megtervezésében. Ezeknek az összefüggéseknek a jelenlétét és az erősségét a jövőbeli kutatásokban kell igazolni, amelyekben ki kell térni majd a megmaradt módszertani problémákra is, és azonosítani kell azokat a folyamatokat, amelyeken keresztül megtörténik a jellemzők „átadásának” folyamata, és specifikusabban meg kell határozni azokat a jellemzőket, amelyek esetében lényeges szerepet játszanak ezek az átadódási folyamatok.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás:

A British Medical Journal szerkesztőségi közleménye:
Andrew Steptoe; Anna V Diez Roux: Happiness, Health an Social Networks.
BMJ 2009 January 3. – 2008; 337:a2781 [csak absztrakt]

Kapcsolódó anyagok:

A NEW KIND OF SOCIAL SCIENCE FOR THE 21st CENTURY

The Spread of Obesity in a Large Social Network over 32 Years, NEJM

The Collective Dynamics of Smoking in a Large Social Network, NEJM

Nicholas A. Christakis weboldala a Harvard egyetemen

Interjú Nicholas A. Christakissal az Edge-n.

James Fowler weboldala

Barabási Albert-László előadása a Mindentudás Egyetemén

Human Disease Network

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Klinikum

A jövő kiszámítható?

A LAM szerkesztőinek felkérésére Barabási Albert-László új kötetét Sulyok Miklós matematikus-gasztrofilosz, Buda Béla pszichiáter-társadalomtudós és Gáspár Csaba adatbányász értékelte.

Gondolat

A kint és bent folyamatossá válik…

GYIMESI Ágnes Andrea

Csermely Péter biokémikus, hálózatkutatóval Gyimesi Ágnes Andrea beszélget

Hírvilág

Intelligens sejthálózatok és az emberi betegségek

Az „egy gén/egy enzim/egy funkció”-elmélethez képest, mely egyenes összefüggést feltételez a geno- és fenotípus között, ma már tudjuk, hogy ennél sokkal összetettebb folyamatok vannak a háttérben. Sokkal többször fordulnak elő hiányos beékelődések, változó génexpressziók, betegség fellépésének különbségei és módosító mutációk, mint azt eddig gondolták.

Klinikum

Az egészség és boldogság nem magánügy

"a boldogság nem egyszerűen az egészséget befolyásoló tényező, hanem az egészség nélkülözhetetlen része... a boldogság átadódása megfigyelhető nem csak közvetlen társas kapcsolatok (például a baráti viszony) útján, hanem közvetett kapcsolatok (a barátok barátai, szomszédok, stb.) útján is..."