2011. AUGUSZTUS 15.
A szakembereket megosztja az a kérdés, hogy az új kórokozó, a H1N1-vírus mennyire agresszív, az azonban tény: a korábbi influenzavírusokhoz képest új csoportok számára jelent, és a korábbinál kiszámíthatatlanabb, súlyosabb veszélyt.
- A kórokozó a hörgőt, a légutakat, valamint a tüdő nyálkahártyáját "hámozza" le, vagyis itt pusztítja el a védelmet adó hámrétegeket. Akár egy-két nap alatt komoly pusztítást tud végezni. A lecsupaszított légzőrendszerben pillanatok alatt kialakulnak a vérzések - mondja dr. Szalka András infektológus, aki szerint nagyon fontos a korai, az első 36 órában történő diagnózis, az azonnali kezelés. Szerinte létszükség, hogy a megfelelő szerek legalább a kismamák számára, akár ingyen is elérhetők legyenek, de minimum kapjanak tb-támogatást.
Dr. Rákóczi István, a Szent Imre kórház osztályvezető főorvosa a H1N1 eddigi hat amerikai kismama áldozatának kórtörténetét vizsgálva azt tapasztalta: mindannyian két nap alatt jutottak kritikus állapotba.
- Hármuknak kísérőbetegsége is volt, asztmások voltak, mégis nehéz megmondani, mitől rombolt ennyire gyorsan a kórokozó. Tény, hogy a kismamák immunrendszere a magzat érdekében le van gyengítve, s így nehezebb a védekezés a fertőzéssel szemben - mondja.
Dr. Komáromi Zoltán háziorvos praxisában már négy, valószínűleg a H1N1-influenzában megbetegedett páciens jelentkezett. Bár egészséges szervezettel fertőződtek, amikor a betegség kitört rajtuk, némelyiküknek alig volt annyi ereje, hogy telefonálni tudjon.
- Azonnal megkezdtük az antivirális kezelést, már túljutottak a nehezén. De ezek a súlyos esetek is bizonyítják, hogy a védőoltás életbevágóan fontos - mondja Komáromi doktor.
Forrá: NOL.hu
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
A visceralis elhízás felgyorsítja a kognitív öregedést, míg a nagyobb izomtömeg védő hatást gyakorol. A középkorú nők esetében különösen fontos a rezisztencia-tréning; az elhízás és a testedzés intelligenciára kifejtett hatása nagyrészt az immunrendszer közvetítésével érvényesül.
A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.
Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.
Hírvilág
Az Európa Tanács 2010 januárjában vizsgálatot indít a gyógyszergyártó cégek és a H1N1-influenza kampány kapcsolatáról.
Hírvilág
Az eddigi halálozási adatok szerint főleg a fiatalokra és egészséges felnőttekre jelent komoly veszélyt a H1N1-vírus.
A WHO legfrissebb, pénteki összesítése szerint a H1N1-influenza eddig több mint 277 ezer megbetegedést és legalább 3.205 halált okozott világszerte.
A COVID-19-világjárvány több mint száz éve nem látott kihívás elé állítja az emberiséget. Az az Imperial College COVID-19 munkacsoportja közleményében áttekinti, a reménybeli vakcina kifejlesztéséig milyen nem farmakológiai közegészségügyi intézkedésekkel vehetjük fel a küzdelmet a vírussal.
1.
2.
3.
4.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás