A WHO globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az afrikai mpox-járványt
LAPSZEMLE eLitMed
2024. AUGUSZTUS 15.
LAPSZEMLE eLitMed
2024. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A WHO és az afrikai CDC globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett az mpox járvány miatt, miközben az európai hatóságok több mint 175 000 vakcinát terveznek a régióba küldeni.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) pusztító mpox-járvány globális egészségügyi vészhelyzetet jelent.
„Az mpox egy új törzsének észlelése és gyors terjedése a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, olyan szomszédos országokban történő észlelése, amelyek korábban nem jelentettek mpox-ot, valamint a további terjedés lehetősége Afrikán belül és kívül nagyon aggasztó”
– mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője szerdán, miután bejelentette, hogy az mpox-járvány nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzet (PHEIC), az ENSZ egészségügyi ügynökségének legmagasabb riasztása.
A WHO közölte, hogy 15 millió dollárra van szüksége az afrikai mpox elleni védekezés támogatására, és hogy már 1,45 millió dollárt felszabadított a vésztartalékából.
A majomhimlő évtizedek óta endémiás Nyugat- és Közép-Afrikában, de a KDK most egy veszélyes új törzs epicentruma, amely tavaly jelent meg, és szexuális úton vagy szoros személyes érintkezéssel terjed.
A törzs halálozási aránya körülbelül 10 százalék, és az egészségügyi hatóságok aggódnak, mert az esetek száma gyorsan növekszik.
Több mint 14 000 mpox megbetegedést és 524 halálesetet jelentettek 2024-ben legalább 13 afrikai országból,
köztük Burundiból, Kenyából, Ruandából és Ugandából, amelyek az elmúlt hetekben jelentették az új törzs első eseteit. A tisztviselők úgy vélik, hogy a számadatok a régióban végzett vizsgálatok hiánya miatt alulbecsülnek.
A WHO döntése egy nappal azután született meg, hogy az afrikai járványügyi központ (CDC) kijelentette, az mpox kontinentális közegészségügyi vészhelyzetet jelent. Ez az első alkalom, hogy az Afrikai Unió egészségügyi ügynöksége 2017-es megalakulása óta válsághelyzetet hirdetett.
„Az mpox mostanra átlépte a határokat, kontinensünkön ezreket érint, családok szakadtak szét, a fájdalom és a szenvedés kontinensünk minden szegletét megérintette” – mondta Jean Kaseya, az afrikai CDC vezetője kedden újságíróknak.
Az mpox-járvány kitörésére válaszul az Európai Bizottság világjárványvédelmi készültségi csoportja közölte, hogy több mint 175 000 vakcinát küld az afrikai CDC-nek szétosztásra. A dán gyógyszergyártó, a Bavarian Nordic 40 000 oltást adományoz a már felajánlott 15 000 oltáson felül.
„Az egészségügyi veszélyekre való felkészültség és reagálás olyan globális erőfeszítés, amelyet elszántan, közösen és határokon átnyúló szolidaritással kívánunk folytatni” – mondta Stella Kyriakides, az Európai Bizottság egészségügyi és élelmiszerbiztonsági biztosa egy nyilatkozatban. Az eddig adományozott oltások körülbelül 115 000 ember immunizálására elegendőek, mivel minden oltás két adagot igényel. Az afrikai járványügyi központ, amely becslései szerint legalább 2 millió oltóanyagra lesz szükség, az oltásokat az országok népességének nagysága, az mpox által való érintettségük mértéke és az országokon belüli alcsoportok kockázati szintje alapján fogja kiosztani.
Az előrehaladott HIV-fertőzés miatt legyengült immunrendszerrel rendelkezők például nagyobb veszélynek vannak kitéve, ahogy a várandós nők és a gyermekek szintén. Míg egyeseknél nincsenek tünetek, az mpox lázat, fáradtságot és kiütést okozhat, amely fájdalmas bőrelváltozásokká alakul.
Az afrikai és az európai egészségügyi hatóságok azon is együtt dolgoznak, hogy a régióban bővítsék az mpox teszteléséhez és szekvenálásához való hozzáférést, ami segít a hatóságoknak a vírus nyomon követésében és szükség esetén az orvosi beavatkozások finomításában. Az Európai Bizottság várhatóan idén ősszel 3,5 millió eurót fordít erre a célra.
Két éven belül ez a második alkalom, hogy az mpox globális egészségügyi veszélyt jelent. A WHO 2022 júliusában nyilvánította az mpox-ot PHEIC-nek, amikor világszerte megjelentek a fertőzések, főként meleg és biszexuális férfiak körében. Az európai és észak-amerikai egészségügyi hatóságok vakcinákkal, kezelésekkel és a magas kockázatú közösségeket célzó közegészségügyi üzenetekkel reagáltak.
Mire a WHO 2023 májusában visszavonta a vészhelyzetet, 118 országból mintegy 87 000 mpox megbetegedést jelentettek. A vírus még mindig alacsony szinten kering Európában, ugyanakkor a most terjedő törzs halálosabb, mint a tavalyi.
Forrás: euronews
Járványügy
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Járványügy
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
Art&Health címen adott ki egy 3500 tanulmányt, kutatások és analízisek sorát összesítő metaanalízist a WHO, amely ezek alapján tudományos bizonyítékok alapján mutatja be a művészet gyógyító erejét nagyszámú betegség esetében. Terápiás hatása mellett közösségteremtő és emberközpontúbb gyógyító világot teremt.
A szakértők szerint az mpox-járvány kitörése teljesen más helyzet, mint amilyen a COVID-19 világjárvány volt, ugyanakkor nem lehetünk „önelégültek”, globális együttműködésre van szükség.
Ecstasy-val a PTSD ellen; a demencia módosítható rizikófaktorai; a legnagyobb veszélyt jelentő vírusok és baktériumok; nevelőszülők életvitelét ellenőrző szűrés Magyarországon. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.
Minden, amit jelenleg tudni lehet a majomhimlő-járványról; szupergyors öregedés 44 év felett; a „csendes gyilkosnak” nevezett hőhullám; a rákos megbetegedések drasztikus növekedése; nődokik. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.
Hétvégi lapszemle: X-betegség helyett mpox-járvány, de aggasztó számokat mutat a rák is
Az egészségügyi szakdolgozók jövedelmének alakulása 2004–2021 között hazánkban
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
3.
4.
5.