– A fejlett országokban a gasztroenterológiai betegségek milyen terhet jelentenek?

– A gasztroenterológiai betegségek közül a vastag- és végbéldaganatos kórképek jelentik az egyik legjelentősebb gondot. Nyugat-Európában és hazánkban is a második leggyakoribb daganatos kórkép a vastag- és végbélrák.

– Magyarországon ehhez képest melyek a nemzeti sajátosságok?

– Hazánkban évente 9000 új vastagbél-daganatos betegséget észlelünk, és a betegek közül 5000 minden terápiás erőfeszítés ellenére öt éven belül elhalálozik. A vastagbéldaganatok halálozási és előfordulási aránya hazánkban még a környező országok epidemiológiai adataihoz képest is kiugróan magas. Fontos megjegyezni, hogy a vastagbélrák azon kevés daganatos kórkép közé tartozik, melynek előfutárát, korai stádiumát jól ismerjük: ezek a vastag- és végbélpolipok. Időbeni eltávolításukkal a vastagbélrák gyakorisága és halálozása is bizonyítottan csökkenthető.

– Milyen hazánkban e téren az ellátórendszer helyzete?

Hazánkban – bár erről sok szó esett már – a szervezett, kellően széleskörű vastagbélszűrő vizsgálati rendszer még nem indult be.

– Hol vannak véleménye szerint e rendszerben a feszültségek?

– Gasztroenterológiai szempontból a szervezett szűrővizsgálatok nélkülözhetetlen feltétele a vastagbélvizsgálatokra legcélszerűbben használható colonoscopiák rendszerének fejlesztése. Az ehhez szükséges többletberuházásért a szakma időről-időre felemeli szavát, eddig azonban mindhiába.

– Mit vár Ön ezen a szakmai területen?

– A magam részéről azt remélem, hogy a nyilvánvaló érvek alapján, s a fejlett országok tapasztalatai szerint rövid időn belül megindulnak a szervezett vastagbélszűrő-programok, melyek a széklet rejtett vértartalmát is kimutathatják.Ezek a vizsgálatok majd reményeim szerint lehetőséget adnak arra is, hogy a legkorszerűbb műszerekkel, széles körben végzett vastagbéltükrözéseket kulturált körülmények között lehessen lefolytatni. Ily módon a vastagbélrák okozta halálozás 20-30%-os csökkenése akár öt éven belül elérhetővé válna.