– A fejlett országokban a gasztroenterológiai betegségek milyen terhet jelentenek? – A gasztroenterológiai betegségek közül a vastag- és végbéldaganatos kórképek jelentik az egyik legjelentősebb gondot. Nyugat-Európában és hazánkban is a második leggyakoribb daganatos kórkép a vastag- és végbélrák. – Magyarországon ehhez képest melyek a nemzeti sajátosságok? – Hazánkban évente 9000 új vastagbél-daganatos betegséget észlelünk, és a betegek közül 5000 minden terápiás erőfeszítés ellenére öt éven belül elhalálozik. A vastagbéldaganatok halálozási és előfordulási aránya hazánkban még a környező országok epidemiológiai adataihoz képest is kiugróan magas. Fontos megjegyezni, hogy a vastagbélrák azon kevés daganatos kórkép közé tartozik, melynek előfutárát, korai stádiumát jól ismerjük: ezek a vastag- és végbélpolipok. Időbeni eltávolításukkal a vastagbélrák gyakorisága és halálozása is bizonyítottan csökkenthető. – Milyen hazánkban e téren az ellátórendszer helyzete? Hazánkban – bár erről sok szó esett már – a szervezett, kellően széleskörű vastagbélszűrő vizsgálati rendszer még nem indult be. – Hol vannak véleménye szerint e rendszerben a feszültségek? – Gasztroenterológiai szempontból a szervezett szűrővizsgálatok nélkülözhetetlen feltétele a vastagbélvizsgálatokra legcélszerűbben használható colonoscopiák rendszerének fejlesztése. Az ehhez szükséges többletberuházásért a szakma időről-időre felemeli szavát, eddig azonban mindhiába. – Mit vár Ön ezen a szakmai területen? – A magam részéről azt remélem, hogy a nyilvánvaló érvek alapján, s a fejlett országok tapasztalatai szerint rövid időn belül megindulnak a szervezett vastagbélszűrő-programok, melyek a széklet rejtett vértartalmát is kimutathatják.Ezek a vizsgálatok majd reményeim szerint lehetőséget adnak arra is, hogy a legkorszerűbb műszerekkel, széles körben végzett vastagbéltükrözéseket kulturált körülmények között lehessen lefolytatni. Ily módon a vastagbélrák okozta halálozás 20-30%-os csökkenése akár öt éven belül elérhetővé válna.