LUCZAY A, ALMÁSI A, R Bertalan, CSÁKVÁRY V, FELSZEGHY E, GELLÉN B
2015. JÚLIUS 09.
A növekedésihormon (GH) -kezelés célja gyermekkorban, hogy a kezelés megkezdése után mihamarabb normalizálja a beteg növekedési sebességét, és normális tartományba eső végmagasságot biztosítson. Ezek szem előtt tartása csökkenti a kezelés kockázatát és optimalizálja a költségeket.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.
A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Az adherencia WHO szerinti definíciója „az egyén egészségügyi szakemberrel egyeztetett ajánlásoknak megfelelő viselkedése a gyógyszerszedés, diéta és az életmódváltozás területén”. A beteg az egészségügyi dolgozókkal együtt a gyógyítás aktív részesévé kell, hogy váljon.
A gyógyszerszedéssel kapcsolatos rossz adherencia a 21. században világszerte az egyik legfontosabb és legdrágább egészségügyi probléma. Alapvetően fontos az asztma-medikációval kapcsolatos adherencia javítása is, aminek része kell legyen a gyógyszertár-centrikus intervenció kialakítása is, mivel egyéb vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy minél több időt töltenek el az egészségügyben dolgozók a betegekkel, ezen belül minél többet foglalkoznak az adherenciával kapcsolatos kérdésekkel, annál jobb lesz a betegek terápia-követése.
A kockázati tényezők kezdetben még nem okoznak panaszokat, mégis kezelést igényel a veszélyeztetett ember a hosszú távú kilátásai javítása érdekében.
PharmaPraxis
Lassan két év telt el azóta, hogy a gyógyszerészek számára hozzáférhetővé tették a betegek gyógyszerelési adatait. Az intézkedéstől a gyógyszerellátás biztonságának javulását, az interakciókból, vagy az azonos hatóanyagú gyógyszerek együttes szedéséből eredő kockázatok feltárását, a beteg-együttműködés javulását várták. Ám úgy tűnik, a patikákban egyelőre csak ritkán tekintik át azt a listát, amely TAJ-hoz kötötten, egy évre visszamenőleg tartalmazza a kiváltott, vényköteles szerek nevét, mennyiségét és kiváltásuk idejét.
Jobb minőségű a beteggondozás a kombinált készítményekkel, javul a compliance és ezzel a terápiás eredmény
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Egészségpolitika
Az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezelésére2.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás