Klinikum

A légszennyezettség érelmeszesedéshez vezet

2019. JÚLIUS 24.

Szöveg nagyítása:

-
+

A keringési rendszer betegségeiben, elsősorban szívrohamban vagy agyvérzésben halnak meg a legtöbben az Európai Unióban, írja friss, 2016-os adatokat feldolgozó jelentésében az EU statisztikai hivatala, az Eurostat. (A második leggyakoribb halálok a rák). 2016-ban az EU-ban 5,1 millió volt a halálozások száma, 1,8 millióan haltak meg keringési rendszeri betegségekben (a halálesetek 36%-a), 1,3 millióan rákban (a halálesetek 26%-a). 100 ezer lakosra átlagosan 1002 halálozás jutott; a legalacsonyabb halálozási arányt Spanyolországban (829) regisztrálták. Magyarországon 100 ezer lakosra 1425 haláleset regisztráltak. Az Eurostat-jelentés adatainak értékelését segíti a JAMA Network Open egy új tanulmánya, ami kimutatja: a légszennyezettségnek (ezen belül a szállópornak és a nitrogén-dioxidnak) való hosszú távú kitettség mértékével arányosan nő a szívkoszorús erek meszesedése, vagyis a légszennyezettség a coronariasclerosis kialakításán és súlyosbításán keresztül is növeli a cardialis eredetű halálozás kockázatát. Az amerikai University at Buffalo kutatóinak kínai adatokon alapuló vizsgálata elsőként tárja fel a légszennyezettség és a cardiovascularis megbetegedés közötti pathophysiológiai kapcsolatot. A 8867 kínai résztvevővel 2015 és 2017 között zajlott, prospektív, populáció alapú keresztmetszeti vizsgálat a kis részecskeméretű szállópor és az egyéb légszennyező anyagok (pl. nitrogén-dioxid, ózon), valamint a forgalmas utakhoz való közelség hatását vizsgálta az arteria coronaria kalciumtartalmára. A levegőben nem leülepedő, a tüdőbe könnyen bejutó, 2,5 µm alatti átmérővel rendelkező kis részecskeméretű szállópor (particulate matter/PM2,5) nagyrészt égéstermékekből keletkezik, a városokban a szennyezés legnagyobb forrását a járművek (főleg a dízelüzeműek) és a fűtés jelenti. Az érelmeszesedés kulcsfontosságú markerének számító CAC-pontszámot (CAC: coronary artery calcium) komputertomográfiával mérték; a CAC-pontszám a carotis intima media vastagságának mérési eredményével összehasonlítva az atherosclerosis előrehaladottabb stádiumáról ad információt, az így kimutatott plakk-kalcifikáció a kardiovaszkuláris megbetegedés jobb prediktora, mint az érfalvastagság, írják a kutatók. A PM2.5, NO2 és O3 és egyéb légszennyezőanyag-expozíció pontos mérésére a Kínában 2015 óta kialakított nagyfelbontású mérőállomás-rendszer adott lehetőséget. A résztvevők olyan 25 és 92 éves kor közötti személyek voltak, akik esetében felmerült a koronáriabetegség gyanúja, ezért körzeti orvosuk kardiológiai kivizsgálásra küldte őket; kizárták a korábban miokardiális infarktust elszenvedetteket, illetve azokat, akik megelőzően a. coronaria bypass műtéten estek át, továbbá azokat, akik esetében nem álltak rendelkezésre a kockázati tényezőkkel kapcsolatos vagy a légszennyezettségi expozíciós adatok. Az adatokat 2018-ban elemezték. Az eredmények szerint a PM2.5 és az NO2 expozíció az érelmeszesedés független prediktora; a CAC-pontszám, valamint a PM2.5 és az NO2 expozíció közötti összefüggés erősebb férfiak, idősek és diabéteszes betegek esetén, továbbá a CAC-pontszám és a PM2.5-expozíció közötti összefüggés erősebb posztmenopauzális korú nők körében. A kutatók megállapítják: korábbi vizsgálatokkal összhangban az alacsonyabb PM2.5- expozíciós tartományban meredekebben nő az érelmeszesedés relatív kockázata, továbbá az NO2-expozíció és a CAC-pontszám kapcsolata alacsony kitettség (<40 μg/m3) esetén is fennmarad; az NO2-expozíció 20 μg/m3-es növekedésével a CAC-pontszám 24,5%-os növekedése jár. A kutatók szerint a szubklinikus atherosclerosis és a légszennyezettség közötti kapcsolat kimutatása arra is felhívja a figyelmet, hogy a légszennyezettség csökkentése lehetőséget adhatna a klinikailag manifesztálódó betegség megelőzésére, és az Európai Unióban is vezető haláloknak számító szív-érrendszeri halálozás csökkentésére. Szemlézte: Dr. Kazai Anita Eredeti közlemény: Meng Wang; Zhi-Hui Hou; Hao Xu; Yang Liu; Matthew J. Budoff; Adam A. Szpiro; Joel D. Kaufman; Sverre Vedal; Bin Lu: Association of Estimated Long-term Exposure to Air Pollution and Traffic Proximity With a Marker for Coronary Atherosclerosis in a Nationwide Study in China JAMA Netw Open. 2019;2(6):e196553. doi:10.1001/jamanetworkopen.2019.6553 eLitMed.hu 2019. 07. 25.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A biológiai terápia leépítésének tapasztalatai rheumatoid arthritisben - A Figyelő 2015;2

ROJKOVICH Bernadette

Rheumatoid arthritisben (RA) a krónikus progresszív ízületi gyulladás krónikus fájdalomhoz, az ízületek destrukciójához, funkciókárosodáshoz, a komorbiditások révén élethosszcsökkenéshez vezet. A krónikus gyulladás minél korábbi megfékezése javítja a betegség hosszú távú lefolyását, az ízületi károsodások kialakulását.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.

Egészségpolitika

Őrségváltás a MOK élén

Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.

Egészségpolitika

A béremelés későn jött, és reálértéken nem hozott többletet

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint a most megvalósult béremelés túl későn történt, éves kihatása kevés, az idei év így reálkereset-csökkenést hozott a szakdolgozóknak. Interjúnkban beszélt a bérfeszültségekről, víziókról, a következő két év várakozásairól is.

Egészségpolitika

Elkerülhetetlennek látszik az egészségügy összeomlása – vagy már meg is történt?

KUN J Viktória

Amikor már az akut stroke-ellátás is szünetel egy megyei kórházban – az eLitMednek nyilatkozó szakemberek szerint valójában már 3-4-5 éve szükségállapot van, a kormányzati intézkedések is ezt mutatják.

Egészségpolitika

A politika érdemben nem foglalkozik az egészségüggyel, helyi szinten ugyanakkor nagyon is

KUN J Viktória

Hogyan lehet szétverni egy régió egészségügyi „fellegvárait” néhány év alatt? – interjú prof. dr. Barkai Lászlóval.