1. Magyar Epigenetikai Találkozó
BULA Zoltán
2012. SZEPTEMBER 24.
BULA Zoltán
2012. SZEPTEMBER 24.
Szöveg nagyítása:
2012. szeptember 20-21-én Budapesten a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben zajlott az 1. Magyar Epigenetikai Találkozó, amelyen mintegy 130 érdeklődő vett részt. Ahogyan az előadók, a hallgatóság is nemzetközi volt.
A bevezető előadás címében Páldi András professzor (Genethon, Párizs) feltette a kérdést: az epigenetika minek az új paradigmája? Elmondása szerint az epigenetika definiálása még ma sem teljesen egyértelmű, több meghatározása is létezik. Egyesek csupán újabb fajta génregulációs mechanizmusnak tartják, míg mások az öröklődés új paradigmáját látják benne. James Watson még arról írt, hogy amennyiben sikerül szekvenálni a humán genomot, akkor megértjük az életet, megismerve, hogy melyik gén miért felelős. Amikor lezárult a Human Genome Project, a tudósok azt kérdezték egymástól: most hogy megvan a géntérkép, hogyan tovább? Az azóta eltelt közel tíz év alatt kiderült, hogy szinte nincsen monogénes meghatározottságú jelleg, egy-egy tulajdonságot általában több gén határoz meg, sőt egy-egy gén több kialakításában is részt vehet. Az is kiderült, hogy azonos genetikai állományú egyedek különböző fenotípusúak lehetnek, és azt át is örökíthetik.
Az epigenetika születése megelőzte a géntérkép elkészítését, 2002-ben a Science már önálló számot szentelt e tudományterületnek. A kutatás jelenleg is két irányban halad: az epigenetikai öröklődést és az epigenetikai mechanizmusokat célozza. Az epigenetikai öröklődés azokra az öröklődő jellegekre koncentrál, amelyek nem magyarázhatók DNS-átvitellel. Szorosabban véve ez valamely gén funkcionális állapotának mitotikus vagy meiotikus átvitelét jelenti. Ez nem követi a mendeli szabályokat. Az epigenetikai mechanizmusok kutatásának középpontjában több kérdés áll: a génaktivátor hogyan fér hozzá a génhez a nagyon tömör szerkezetű kromatinban (amely egyszerre stabil és instabil is kell legyen); vajon a génexpresszió vagy a sejtmetabolizmus változása az elsődleges folyamat (ismerve az acetilkoenzim-A központi szerepét mindkét folyamatban); az epigenetikai változásokat tekinthetjük-e epimutációnak; a genotípus->fenotípus egyirányúság fenntartható-e? A professzor nem adott válaszokat az általa felvetett kérdésekre, szándékosan gondolatébresztőnek szánta az előadását.
A találkozó ezt követően több szekcióban zajlott A transzmisszió szabályozása és a hiszton, A DNS-metiláció és a kromatin, valamint Epigenetikai mechanizmusok betegségekben tematikával. Ez utóbbi, klinikai epigenetikai szekcióban előadások hangzottak el például a májfejlődés, -metabolizmus és -betegség szabályozásáról, az akut myeloid leukaemia epigenetikai szabályozását módosító mutációkról, a szorongás epigenetikai összefüggéseiről, a DNS-metilációról colorectalis carcinomában. A színvonalas poszterszekcióban szintén számos érdekes klinikai téma kapott helyet: az epigenetika szerepe az asszisztált reprodukcióban, az ischaemia-reperfúzió sérülés utáni regeneráció, a sejtöregedés és pszichoszociális tényezők összefüggése.
Az előadások és poszterek absztraktjai, valamint az előadók és résztvevők elérhetőségei megtalálhatók: https://nlab.med.unideb.hu/lbalint_pub/GNTP/Epigenkonf/small_Booklet_Epigen_Budapest.pdf
Dr. Bula Zoltán
eLitMed.hu
2012. szeptember. 24.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.
A rheumatoid arthritis (RA) az ízületek destrukciójához vezető krónikus autoimmun betegség. Kialakulásában genetikai és környezeti faktorok együttesen vesznek részt. A genetikai meghatározottság körülbelül 50%-áért bizonyos HLA-DRB1 szekvenciák, az úgynevezett shared epitópok (SE) felelősek.
Idegtudományok
Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről
PharmaPraxis
Ebben az évben október 9-12. között, immár huszonegyedik alkalommal rendezték meg Siófokon a Gyógyszerészek Országos Kongresszusát. A Hotel Azúrban zajló, többnapos eseményen ezúttal is a szakma előtt álló legfontosabb kihívásokat és feladatokat tekintették át.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás