2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Ennek módjára egereken végzett kísérletek segítségével jöttek rá a kutatók. A legígéretesebb módszerek egyike azt a rövid időszakot használja ki, amikor a felnőtt agya nagyon hasonló egy csecsemőéhez, azaz ugyanúgy alakítható. Ez alatt az úgynevezett „rekonszolidációs” időszak alatt ugyanis az emlékek átalakíthatóvá és kitörölhetővé válnak.
A New York Egyetemen Daniela Schiller és munkatársai önkéntesek segítségével egy úgynevezett „kioltást” alkalmazva tesztelték ezt a módszert. A jelentkezőknek kék négyzetet vetítettek egy képernyőre, miközben enyhe áramütés érte őket. Egy nappal később Schiller felidézte néhányukban a rossz emlékeket azzal, hogy újra bemutatta a négyzetet és áramütést is előidézett, majd úgy próbálta manipulálni az emlékeket, hogy ismétlődően csak a kék négyzetet mutatta. Azt figyelték meg, hogy a rekonszolidációs időszak alatt az ingerek ismétlése blokkolta a félelmet keltő emlékeket, ezért azok nem tértek vissza. Egy évvel később, azok, akiknél a rekonszolidációs időszak alatt alkalmazták a kioltást, - a többiekkel ellentétben - nem mutattak félelmet a kék négyzeteket látva.
Az egereken végzett kísérletek során arra is fényt derítettek a kutatók, hogy a rossz emlékek kitörlésének képességét akkor veszítik el a rágcsálók, amikor agyukban kezd kifejlődni a perineuronális háló (PNN). Cyril Herry, a franciaországi Magendie Neurocentre munkatársa és csapata ebből azt a következtetést vonta le, hogy ennek a hálónak az elpusztításával visszatéríthető az agy csecsemőkori állapotába. Mivel ez a háló újranő, a traumát okozó emlékek kitörölhetőek anélkül, hogy ezzel hosszú távon károsodást okoznánk az emlékezetben.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Agysérült gyermekeknél gyakoribb a roham
Félelmetes emlékek megszelidítése
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás