Örökre elfeledhetők a rossz emlékek
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Ennek módjára egereken végzett kísérletek segítségével jöttek rá a kutatók. A legígéretesebb módszerek egyike azt a rövid időszakot használja ki, amikor a felnőtt agya nagyon hasonló egy csecsemőéhez, azaz ugyanúgy alakítható. Ez alatt az úgynevezett „rekonszolidációs” időszak alatt ugyanis az emlékek átalakíthatóvá és kitörölhetővé válnak.
A New York Egyetemen Daniela Schiller és munkatársai önkéntesek segítségével egy úgynevezett „kioltást” alkalmazva tesztelték ezt a módszert. A jelentkezőknek kék négyzetet vetítettek egy képernyőre, miközben enyhe áramütés érte őket. Egy nappal később Schiller felidézte néhányukban a rossz emlékeket azzal, hogy újra bemutatta a négyzetet és áramütést is előidézett, majd úgy próbálta manipulálni az emlékeket, hogy ismétlődően csak a kék négyzetet mutatta. Azt figyelték meg, hogy a rekonszolidációs időszak alatt az ingerek ismétlése blokkolta a félelmet keltő emlékeket, ezért azok nem tértek vissza. Egy évvel később, azok, akiknél a rekonszolidációs időszak alatt alkalmazták a kioltást, - a többiekkel ellentétben - nem mutattak félelmet a kék négyzeteket látva.
Az egereken végzett kísérletek során arra is fényt derítettek a kutatók, hogy a rossz emlékek kitörlésének képességét akkor veszítik el a rágcsálók, amikor agyukban kezd kifejlődni a perineuronális háló (PNN). Cyril Herry, a franciaországi Magendie Neurocentre munkatársa és csapata ebből azt a következtetést vonta le, hogy ennek a hálónak az elpusztításával visszatéríthető az agy csecsemőkori állapotába. Mivel ez a háló újranő, a traumát okozó emlékek kitörölhetőek anélkül, hogy ezzel hosszú távon károsodást okoznánk az emlékezetben.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Agysérült gyermekeknél gyakoribb a roham
Félelmetes emlékek megszelidítése
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Idegtudományok
A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
Gondolat
Az ember számára olykor fontosabb, hogy meg tudja élni érzelmeit, mint hogy azonnal csökkentse, vagy elviselhetőbbé tegye azokat. Ebben a folyamatban sok esetben egy film is segíthet. Kapitány-Fövény Máté pszichiáter, az „Ember a filmben” videók alkotója a filmek pszichológiájáról mesélt.
Egészségpolitika
Hogyan lehet szétverni egy régió egészségügyi „fellegvárait” néhány év alatt? – interjú prof. dr. Barkai Lászlóval.
Egészségpolitika
Európai uniós prioritás lett a mentális egészség megelőzésre és a korai beavatkozásra összpontosító új stratégia, miután felismerték, hogy a mentális egészség nem csupán az egészségről szól. Erre reagálva a Make Mothers Matter (MMM) arra szólítja fel az EU Bizottságot, hogy vegye kiemelten figyelembe a nők és az anyák érintettségét. A nők testi és lelki egészsége gyakran másképp alakul, mint a férfiaké, ezért személyre szabott megközelítést igényelnek.
A vesecarcinoma első vonalas kezelésének lehetőségei, korai tapasztalatok az immun-immun kombinációval
Stigmatizáció elleni fellépést indítványoz a Lancet Bizottság
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről5.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás