2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A nikotin 15 perc alatt képes megnövelni az agy neuronjainak ingerelhetőségét - a Journal of Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány szerint.
A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy a nikotin és kokain nagyon hasonló mechanizmust váltanak ki a memóriából, amikor a szervezet először lép érintkezésbe ezekkel az anyagokkal, és mindkettő hosszú távú változásokat okoz az agyban.
„A dohányzásról jól tudjuk, hogy nagyon hosszú távú, tartós viselkedési változásokat okoz” - mondta Dr. Danyan Mao, a Chicagói Egyetem Orvosi Központjának kutatója. „És mi éppen ennek a változásnak a mechanizmusára vagyunk kíváncsiak: miután az ember először lép érintkezésbe a cigarettával, vajon mi vezeti rá, hogy rágyújtson a másodikra is?”
A tanulásról és a memóriáról azt feltételezik a tudósok, hogy a szinaptikus plaszticitás, azaz a neuronok közti kapcsolatok hosszú távú erősödése és gyengülése révén kódolódnak az agyban. Mikor két neuron többszörösen ismételve aktiválja egymást, egy erősebb kapocs alakul ki közöttük, aminek következtében a neuronok könnyebben tudják egymást ingerelni.
Az új kísérletben Dr. Mao a VTA dopamin idegsejtek elektromos aktivitását figyelte meg a felnőtt patkányok agyszeleteinek vizsgálata során. Dr. Mao és kutatótársai minden agyszeletet 15 percen keresztül olyan mennyiségű nikotinkoncentrátumban áztattak, ami megegyezett egy szál cigaretta elszívásából származó, az agyba kerülő nikotin mennyiségével. 3-5 óra elteltével Dr. Mao elektrofiziológiai vizsgálatokat végzett az agyszeleteken, hogy megmérje a szinaptikus plaszticitás mértékét, és meghatározza, hogy melyik neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) receptorok vettek részt a folyamatban.
A vizsgálatokból egy meglepő információ is kiderült: a nikotin szinaptikus hatásainak eléréséhez egy másik összetevőre is szükség volt. Ez az összetevő pedig a D5 dopamin, ami kokain hatásával hozható összefüggésbe. A nikotin és kokain nagyon hasonló mechanizmusokat vált ki a szinaptikus plaszticitás során. Habár a nikotin és kokain teljesen eltérő hatásokat vált ki az emberekből, a most felfedezett hasonlóság alapján magyarázatot kaphatunk rá, hogy miért olyan addiktív mindkét anyag - mondta Dr. Mao.
A tanulmány részleteit a Journal of Neuroscience című folyóirat május 4-i számában publikálták.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Elváltoztatja az agy szerkezetét a dohányzás
Butít is a passzív dohányzás
A drogok hatása az agyra
A kábítószer - probléma Európában
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás