Idegtudományok

Agyhalál felnőttekben: új irányelvek

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az agyhalál akkor következik be, ha az agy a szervezet más szerveit intenzív életfenntartó kezelés nélkül nem képes irányítani. Ennek oka súlyos, traumatikus agykárosodás, stroke vagy elhúzódó cardiopulmonaris újraélesztés lehet a szív leállását követően. Az új irányelvek szerint az agyműködés tartós leállásának három kritériuma a következő. Először is az illető kómában van, és a kóma oka ismert. Másodszor, valamennyi agytörzsi reflex tartósan megszűnt. Harmadszor, a légzés tartósan leállt, a test életben tartásához lélegeztetőgépet kell használni. Az agyhalál megállapítását a szerzők négy lépésre bontották: I. Klinikai vizsgálat, amely magában foglalja a kóma visszafordíthatatlan és közvetlen okának megállapítását; a normál maghőmérséklet biztosítását; a normál szisztolés vérnyomás biztosítását; egy neurológiai vizsgálat elvégzését (egyes országokban 2 vizsgálat elvégzése szükséges). II. Klinikai értékelés (neurológiai vizsgálat), amely magában foglalja a következők megállapítását: kóma; az agytörzsi reflexek hiánya; apnoea. III. Segédvizsgálatok: pl. EEG, agyi angiográfia, nukleáris vizsgálat, transcranialis Doppler-vizsgálat, CT-angiográfia és MRI vagy MRA. IV. Dokumentáció, amelynek legfontosabb része rögzíteni az agyhalál bekövetkezésének időpontját. Az irányelvekben lépésről lépésre ismertetik a követendő protokollt. A szerzők a rendelkezésre álló szakirodalmat áttekintve javaslatot tesznek a légzésleállás kimutatásának legmegfelelőbb módjára. Konklúziójuk szerint a laboratóriumi vizsgálatok, például az EEG vagy az agyi vérkeringés vizsgálata nem minden esetben szükségesek a diagnózis felállításához. Az irányelvekben azt is hangsúlyozták, hogy a bonyolult folyamatot olyan orvosnak kell végeznie, aki számottevő tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik az agyhalál megállapítását illetően. Panayiotis N. Varelas, a cikk egyik szerzője szerint az agyhalál megállapítására alkalmazott klinikai neurológiai vizsgálatok számos részletét nem lehet bizonyítékalapú módszerekkel megvalósítani; az irányelvek a szerzők állásfoglalását tükrözik, és nem zárják ki más irányelvek használhatóságát. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna Forrás: Determining brain death in adults Kapcsolódó anyagok: Az éberségi állapot zavarainak vizsgálata

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben

A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Sikeres újraélesztést követően jelentkező pitvarfibrilláció rövid- és hosszútávú hatásai

SZEMLE eLitMed

A sikeresen újraélesztett betegekben a pitvarfibrilláció magasabb rövidtávú halálozással társul, ugyanakkor ennek mechanizmusa nem kellőképp tisztázott. Cikkünkben a megfigyelés egy lehetséges magyarázatát mutatjuk be.