A jogszabály ellen a Magyar Rezidens Szövetség engedetlenségi mozgalmat hirdetett, mert értelmezésük szerint a jogszabály kilenc évre röghöz köti és határon belüli munkavállalásra kényszeríti a fiatal szakembereket.

A Magyar Rezidens Szövetség sajtónyilvános vitára hívta Székely Tamás egészségügyi minisztert, hogy a fiatal orvosokat érintő rendelettel kapcsolatos eltérő álláspontok ütköztethetők legyenek. Papp Magor a szövetség elnöke bejelentette, hogy a Magyar Rezidens Szövetség szerint az új rendelet jelen formájában nem elfogadható, nem végrehajtható, hiszen súlyos orvoshiány alakulhat ki miatta az egészségügyi ellátásban.

Papp Magor elmondta, azt kérik a minisztertől, függessze fel a rendelet kifogásolt pontjait. Székely Tamás egészségügyi miniszter és Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke az Egészségügyi Minisztériumban vitatta meg a kérdést.

A hírek szerint a szakorvosjelöltekről szóló kormányrendelettel kapcsolatban az álláspontok a szaktárca és a fiatal orvosokat képviselő rezidens szövetség álláspontja a vita alatt nem közelített egymáshoz.

A szövetség szerint a rendelet bizonyos pontjai hátrányosan érintik a kezdő orvosokat: többek között kaotikus a pályázati rendszer – három hónappal az államvizsga előtt sem jelent meg, milyen pontrendszerben lehet jelentkezni a vizsgára, és továbbra is úgy látják, a jogszabály kilenc évig egy kórházhoz köti a rezidenseket, továbbá nem készült hatástanulmány a rendelet jövőbeni hatásairól.

Korábbi nyilatkozataiban Székely Tamás miniszter leszögezte, hogy véleménye szerint az orvostanhallgatók félreértelmezik a rezidensképzésről szóló új rendeletet, az abban szereplő "röghöz kötés" nem egy kórházat jelent, a szabályozás csak annyit mond ki, hogy Magyarországon kell a képzési idejüket letölteniük.

Székely Tamás korábban utalt arra, hogy a jogszabályt megtárgyalták minden érintettel. A cél az, hogy azok, akik közpénzből szakvizsgát tettek, legalább annyi ideig dolgozzanak Magyarországon, mint amennyi időre a szakvizsga megszerzéséhez szükség volt. "Nem mondjuk, hogy abban a kórházban (kell dolgoznia), ahol először szerződést kötött, hanem azt, hogy Magyarországon kell érvényes munkaviszonnyal rendelkeznie" – mondta a szaktárca vezetője. A nyilvános vitán hangsúlyozta: a mostani rendelet bírja a szakmai szervezetek, köztük a Magyar Kórházszövetség pozitív véleményét is.

Székely Tamás felsorolása szerint az új, most hatályos rendeletben a munkáltató már az első évtől kezdve az adott kórház (és nem az egyetem), így a törzsképzés után a fiatal orvos ugyanabban a kórházban folytathatja a munkát. A képzési díjat pedig a teljes képzés idejére fizeti a költségvetés, szemben a korábbi első kétéves büdzséfedezettel.
A szakvizsga utáni munkaviszonyra vonatkozó kötelezettségként pedig bekerült, hogy négy évig egy közfinanszírozott intézményben kell dolgozni.

Olyan vélemények is vannak azonban, melyek szerint komoly probléma adódhat ezzel a rendelettel, ha valaki például 2006-2007-2008-ban végzett, és utána elment PhD-zni, vagy netán gyermeket vállalt. Az ilyen személy egyáltalán nem kezdheti el a rezidensképzést.

A rezidensszövetség elnöke szerint „nem szabad kísérletezni 1500 fiatal orvossal, a rendeletet vissza kell vonni.” Kijelentette, hogy a fiatal orvosok is Magyarországon szeretnének gyógyítani, és minden rendelkezésre álló eszközzel azon lesznek, hogy ez sikerüljön is. Papp Magor felvetette, hogy a fiatal orvosok heti 50-60 órában nagyon kevés bérért dolgoznak. Hozzátette: ha a rendelet marad, a betegek járnak rosszul, és továbbra is azon az állásponton van, hogy komoly korlátozásokat tartalmaz a jogszabály, melyeket nem lehet szó nélkül hagyni.

Papp Magor szerint továbbra is az az álláspontjuk, hogy a rendelet elűzi a rezidenseket Magyarországról, ám "mindent meg fogunk tenni azért, hogy ezt a rendeletet felfüggesszék"

elitmed