Sok gyógyszerész még most sincs tisztában azzal a tavaly október óta hatályos szabályváltozással, mely a vényeken szereplő személyes adatok feltüntetéséről szól. Az Alkotmánybíróság (Ab) még tavaly márciusban megsemmisített két egészségügyi jogszabályt, és 2009 végéig adott haladékot a módosításra. A szaktárca azonban már 2009 októberében eleget tett kötelezettségének. Azóta – noha nem mindenki tudja – a nem közfinanszírozott gyógyszerek, segédeszközök és ellátások esetében a recepten nem kell feltüntetni a beteg születési idejét, TAJ-számát, illetve a betegség BNO-kódját. Az átállásról sem a gyógyszertárak, sem az orvosok nem kaptak hivatalos tájékoztatást. Minisztériumi szakemberek szerint az orvosok kötelessége, hogy nyomon kövessék a jogszabály változásait, tájékoztatásuk nem állami feladat. Volt olyan gyógyszertár, ahol a „hiányos recept” miatt – amelyen például nem szerepelt a pontos születési idő és a TAJ-szám – a beteget visszaküldték a háziorvoshoz. Máshol a patikus maga pótolta a szerinte hiányzó adatokat. Pedig a jogszabály világosan fogalmaz: 2009. október óta a nem közfinanszírozott gyógyszerek, segédeszközök és ellátások felírásakor nem kötelező az orvosi vényeken feltüntetni a beteg születési idejét, TAJ-számát, valamint a BNO-kódot. Ez azonban csak arra az esetre vonatkozik, amikor az orvos közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszert rendel. Minden egyéb esetben valamennyi eddigi adat –a beteg születési ideje és TAJ-száma, valamint a betegség BNO-kódja – feltűntetése szükséges. A változtatás oka, hogy az Ab tavaly márciusban – 2009. december 31-i hatállyal – megsemmisítette két, a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló, valamint a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló rendelet egy-egy bekezdését. A testület formailag és tartalmilag is alkotmányellenesnek minősítette a vényeken szereplő személyes adatok összekapcsolását. A formai kifogás az volt, hogy a jogszabály sérti a betegek alkotmányban rögzített, a személyes adatok védelméhez való jogát. A kötelező adatkezelésről a döntéshozó ugyanis csak törvényi szinten rendelkezhet, rendeletben nem. Tartalmilag az Ab úgy találta, hogy abban az esetben, ha nem közfinanszírozott gyógyszert, segédeszközt, vagy ellátást ír fel az orvos, nem szükséges a vényen szerepeltetni a beteg születési idejét, TAJ-számát, illetve betegségének BNO-kódját. Az Egészségügyi Minisztérium mindkét kötelezettségének eleget tett; a vényeken szereplő személyes adatok feltüntetését beemelte a 1997. évi, az egészségügyi - és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvénybe, amelyben egyúttal rögzítette, hogy az közfinanszírozásban nem részesülő készítmények, segédeszközök és ellátások felírásánál a vényeken csak a beteg nevének, lakcímének és születési évének kell megjelennie. A közfinanszírozott gyógyszerekről szólva az Ab határozata felhívta a figyelmet arra, hogy mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog. Ezért személyes adatot felvenni és felhasználni általában csak az érintett beleegyezésével szabad. A határozatban ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a személyes adat kiadását kivételesen törvény is elrendelheti, tekintettel a gyógyszer- és segédeszköz-finanszírozási rendszer ellenőrizhetőségére. Ennek megfelelően TB-támogatással rendelt gyógyszer, segédeszköz és ellátás rendelése esetén a vényeken továbbra is minden személyes adat szerepeltetése kötelező. Szemlézte: Balogh András, eLitMed.hu Forrás: Egészségügyi Minisztérium