Hírvilág

Új dimenziók az egészségügyben

2011. NOVEMBER 15.

Manapság az egészségügyről szólva általában búsongunk, panaszkodunk, leginkább a rosszat vesszük észre, s azt, hogy nincs pénz, holott a meglévő lehetőségeinket kellene kiaknázni új módszerekkel. A környezet, s benne az egészségügy átalakulása új alapokra helyezett együttműködést tesz szükségessé az ágazati szereplők között. A Terápiás Együttműködésért az Egészségügyben Közhasznú Egyesület (TEREK) kedden délután, a Magyar Egészségkommunikációs Egyesület (MEKE) rendezvényén mutatta be a Terápiás együttműködések rendszere című vitairatát. A Fehér Könyvben bemutatják a terápiás együttműködések rendszerének fejlődését, a kommunikációs és infokommunikációs technológia nyújtotta fejlesztési lehetőségeket, elemzik a jogi környezetet és a szükséges változtatásokat.







A vitairat a hazai egészségügy átszervezésének irányát mutatja meg, nemzetközi trendekre alapozva, s „mi ebben optimistán gondolkodunk” – fogalmazott Lantos Zoltán, a TEREK Egyesület elnöke a Fehér Könyv néhány héttel korábbi bemutatóján. A világban zajló vonulatok azt mutatják, hogy a pénzközpontú megközelítés helyett a társadalom egyre kollaboratívabb lesz, és az értékközpontúság felé fordul. Igaz, tíz-tizenöt év is eltelhet még, míg az új szemlélet a gyakorlatban is megvalósul.

Az egészségügyre fordított pénz nem költség, hanem befektetés – halljuk egyre gyakrabban, s a kutatások azt támasztják alá, hogy a magyarok többsége ezt már megtanulta, ahogyan azt is, hogy a jóllét Magyarországon éppen olyan fontossá vált, mint bárhol másutt a világon. Ennek ellenére a lakosság kétharmada egyelőre passzív saját egészségének megőrzésében, s csupán egyharmaduk egészségtudatos. Az előrejelzések szerint azonban az évszázad végére a teljes fogyasztás 40 százaléka az egészséghez kapcsolódik majd, hiszen a fogyasztó számára az egészség a személyes jóllétet fogja jelenteni. Ez pedig megalapozhatja egy új betegegyüttműködési rendszer kialakítását, amely a maival ellentétben nem csak elvárja az egyéntől az egészsége érdekében tett erőfeszítést, hanem meg is jutalmazza azt.

A Fehér Könyvben leírtak szerint az elmúlt évtizedben az ellátórendszer teljesítménye csökken, s ezt tapasztalva egyre többen fordulnak el a közfinanszírozott egészségügytől, s nem csak a kórházi kezelés helyett, hanem akár az orvos helyett is másutt keresik a gyógyulást, másutt költik el a pénzt. Jól példázza ezt az a felmérés is, amely szerint a magyar lakosság 8 százaléka vesz igénybe fényterápiát, míg diabetológiai szakrendelésre csupán 2 százalékuk megy el.

A 750 milliárdnyi közpénzből finanszírozott egészségügy mellett a betegek további 320 milliárdot költenek saját ellátásukra, ide számítva a hálapénz mellett a kórházba bevitt élelmiszert, tisztálkodó szereket, gyógyszereket. Összességében így mintegy ezer milliárdot fordítunk egészségügyi ellátásra Lantos Zoltán szerint, aki azt is hozzátette, hogy az egészségtudatosságban passzív lakosok is hozzájárulnak ehhez.

A mai ellátórendszerben a források szétosztása sem megfelelő. Míg nagyon sokat költünk kórházira, addig jóval kevesebbet az alapellátásra. Egyenetlen a ráfordítási struktúra, de éppen itt volna lehetőség és egyben igény is az átcsoportosításra. Az ellátás egészségközpontúvá alakítása többletforrást igényel, a fogyasztóközpontú egészségügy a lakosság jóllétét szolgálhatná. Ehhez azonban első sorban társadalmi közmegegyezésre volna szükség arról, mi az, amit a közfinanszírozott egészségügyben megkapunk a pénzünkért, s mi az, amit nem. S itt feladata lenne politikának is, amelynek nem csak a helyi és állami intézmények szabályozása lenne a teendője, hanem az is, hogy valamilyen módon a civilek is hozzá tudjanak járulni az ellátáshoz, első sorban olyan módon, hogy a jelenleg ellenőrizetlenül elköltött forintokat megkísérlik bevezetni a rendszerbe.


A svéd modell


A sok éve jól működő átláthatóság teremtette meg azt a bizalmi tőkét, amitől a svéd egészségügy működik – ezt már Lars-Erik Tindre, a Svéd Nagykövetség első titkára mondta a Fehér Könyv bemutatóján, többször is hangsúlyozva, hogy bizalom nélkül nem lehet működtetni a rendszert. A svéd ellátórendszer egyébként sok tekintetben hasonlóságot mutat mindazokkal a tendenciákkal, amely felé a hazai egészségpolitika irányítaná a folyamatokat.

A demokrácia az egészségügyben is elengedhetetlen a svédek szerint, ami azt jelenti, hogy minden állampolgárnak ugyanolyan minőségű szolgáltatást kell elérhetővé tenni, ugyanakkor a sürgősségi ellátás elsőbbséget élvez. A legtöbb problémát a skandináv államban is a várólisták hossza okozza, ugyanakkor a magas adók miatt a lakosság elvárná, hogy ezek rövidüljenek. Éppen ezért vezették be az ellátásgarancia elvét, ami azt jelenti, hogy a betegnek két napon belül háziorvosi, kilenc napon belül pedig szakorvosi ellátást kell kapnia.

Az első titkár expozéjában külön felhívta a figyelmet az E-health fontosságára. Svédországban az online hálózatba nem csak az ellátókat, hanem a gyógyszertárakat is egységesen bekapcsolták, ennek segítségével a páciens bárhol hozzájuthat a felírt pirulákhoz. De a betegnek lehetősége van az Interneten keresztül időpontot foglalni a szakrendelőkbe, mint ahogyan a betegpanaszokat is a hálózaton keresztül fogadják. Ezeket nem csak az adott ellátó látja, hanem a kormányzati szereplőkhöz is eljutnak, ezzel biztosítva az ellátórendszer hibáinak mind jobb kiküszöbölését.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-11-15

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

COVID-19

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Hírvilág

A H1N1 elleni védőoltás halálos, az idegeket érintő betegséghez vezethet - egy vezető neurológus szerint

Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.

Hírvilág

Szakácskönyvet adott ki a Bethesda Gyermekkórház

Az idei Semmelweis-nap különös ünnep az egészségügyben, reményeink szerint egyfajta lezárása a járványidőszaknak. Azonban nem mehetünk úgy tovább, mintha mi sem történt volna. A Bethesda Gyermekkórház ezért különös könyvkiadásra szánt el magát: recepteken, ételeken keresztül mutatja be az elmúlt időszak hőseit, az egészségügyben dolgozókat. Receptre írva – így főzünk a Bethesda Gyermekkórházban címmel szakácskönyvet adott ki a kórház, közelebb hozva egy gyógyító intézmény hétköznapjait az olvasóhoz.

Gondolat

Haldokló beteget ápolni embert próbáló feladat

Gyógyíthatatlan vagy rossz kórjóslatú betegek felvilágosítása, ellátása címmel oktatja az egészségügyi szakdolgozókat dr. Domján Andrea jogász, vezető ápoló az Interakció az Egészségügyben című modul keretében a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum egészségügyi szakdolgozóknak szervezett OKJ-s képzésein.