Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 513

Lege Artis Medicinae

2024. SZEPTEMBER 06.

Szemben a gyermekágyi lázzal és a világgal

KOVÁCS Sándor

Semmelweis Ignác egyértelműen a valaha élt legnagyobb tisztelet övezte magyar orvos, megszámlálhatatlan film, könyv szereplője, intézmények névadója. Életének és munkásságának sok részlete azonban mégsem közismert (de a legendákra éhes utókor leginkább a halála körüli kérdésekkel foglalkozik). Gazda István tudománytörténész, a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet igazgatója e nem ismert részletekről, és Semmelweis tudományos örökségének objektív megítéléséről beszélt interjúnkban. Könnyen lehet például, hogy ha Semmelweis több figyelmet fordít a mikroszkópra, akkor most Louis Pasteur szerepét tölthetné be az orvoslás történetében

Lege Artis Medicinae

2024. JÚNIUS 25.

Szemelvények a köszvény magyar kultúrtörténetéből. Az első magyar monográfia a köszvényről

BÁLINT Péter Vince, BÁLINT Géza

A Köszvény c. könyv dr. Bosányi Bélának, a Szent Lukács fürdő főorvo­sának a könyve, 1894-ben jelent meg Buda­pes­ten. A könyv alcíme a gyógyulni szándékozókat célozza meg: „különös tekintettel a gyógykezelésre és életmódra”.

Gondolat

2024. MÁRCIUS 26.

Az orvoslás az évszázadok tükrében

Az Oriold és Társai Kiadó gondozásában megjelent Florian Steger Antik orvoslás című orvosetikai forrásgyűjteménye. A könyv apropóján beszélgettünk prof. dr. Molnár F. Tamással, a PTE Általános Orvosi Kar Műveleti Medicina Tanszék létrehozójával, egyetemi tanárral.

Hírvilág

2024. JANUÁR 23.

CANØSSA – Hátraarc a halálból

A halálos kór egy súlyos stádiumából fordult vissza és választotta a gyógyulás útját a CANØSSA könyv és a hozzá kapcsolódó, terápiás céllal írt zenemű szerzője. A könyv a betegséghez vezető utat, a betegség, a teljes legyengülés és hitehagyottság fázisait, majd a visszatérés katarzisát írja meg.

HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin

2023. DECEMBER 29.

Herediter hematológiai malignitás: ritka, mint a fehér holló?

ANDRIKOVICS Hajnalka, VARGA Lívia, CSABÁN Dóra, ŐRFI Zoltán, TANKÓ Lenke

A herediter rákszindrómák legtöbbször autoszomális domináns öröklésmenetet követnek. Örökletes génhiba jelenlétében a daganat kialakulása sporadikus rákhoz hasonlóan többlépcsős. Bár herediter rákszindrómákra jellemző a fiatalabb életkorban kialakuló daganatos megbetegedés, de a hibás gént hordozók esetében a malignus betegség kialakulási esélye általában nem 100%, azaz a genetikai betegség penetranciája nem teljes.

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

A magyar operajátszás méltatlanul alulértékelt két csillaga – Réti József és Bartha Alfonz

WINKLER Gábor

Két, a magyar énekkultúrát külföldön is öregbítő, kiemelkedő tehetségű, sokat foglalkoztatott, ám életében a megérdemeltnél kevesebb elismerést kapó, az Operaház örökös tagjává is csak posztumusz − 1991-ben, illetve 2013-ban − emelt énekművész. A „Sugár úti palota” újkori aranykorszakának két oszlopos tagja volt Réti József (1925–1973) és Bartha Alfonz (1929–2013). Mindketten tenoristák, a lírai fach képviselői.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

„Aki erre a pályára jön, elhivatottnak kell lennie”. Életútinterjú Farsang Csaba professzor úrral

KAPÓCS Gábor, BENCZÚR Béla

Farsang Csaba professzor úrral a Szent Imre Kórház-beli dolgozószobájában beszélgettünk szakmai és privát életútjáról egy különleges főszerkesztői találkozón, amelyen a LAM jelenlegi aktív főszerkesztői, Kapócs Gábor és Benczúr Béla kérdezték a nagy elődöt, a LAM professor emeritusát.

Gondolat

2022. OKTÓBER 15.

A gyógyítás esztétikájáról Nagy Edina előadása alapján

Az ELTE Esztétika Tanszéke 2021-ben online előadás-sorozatot szervezett „Bevezetés az esztétikába” címmel. Az érdeklődő közönség változatos szemszögekből ismerkedhetett az esztétikai tudományának alapkérdéseivel és kurrens kutatási területeivel: szép-e a szép, mit keres egy konzervdoboz a múzeumban, mi az improvizáció vagy éppen a provokáció szerepe a művészetben stb. Nagy Edina adjunktus, aki többek között a kritikus és szociálisan elkötelezett művészeti gyakorlatokra koncentrál a kutatásaiban, „Orvoslás és művészet találkozása a boncasztalon” címmel tartott előadást. A rendelkezésére álló egy órában nemcsak az orvoslástörténet és a művészettörténet kapcsolódási pontjait vázolta fel, hanem a kritikai értelmezés lehetőségeit is. Emellett ma alkotó művészeket, kortárs műalkotásokat is ismertetett két 2021-es kiállítás kapcsán.

Gondolat

2022. SZEPTEMBER 30.

Somló Bódog az állami beavatkozásról 1907-ben

Somló Boldog az „Állami beavatkozás és individualismus” című tanulmánya 1907-ben jelent meg, közel 200 oldalas mű. Nem csak az állami szabályozás, hanem a szabályozásról, természetes kiválasztódásról illetve az egyénről, kényszerről általában gondolkodik, megelőzve ezzel néhány probléma nemzetközi tematizálását is. Szisztematikus és jól felépített szintetizáló könyv, amely egyes részei korunkban is aktuális kérdéseket tárgyal.

Gondolat

2022. SZEPTEMBER 29.

Gerhes Gábor ATLAS-projektje: egy könyvben minden, amit (nem) tudunk

Birtokolhat-e egy ember minden tudást, amit az emberiség felhalmozott? Bele tudjuk foglalni a tudományos megismerés eredményeit a világképünkbe? Vagy a szubjektív értelmezés, a tényekhez való bizonytalan hozzáférés és az emberközpontú gondolkodás miatt valójában naivan és kisajátításra éhesen tekintünk bele a világba? Gerhes Gábor ATLAS-projektje a világ „tudhatóságával” foglalkozik, kiállítás, művészkönyv és tanulmánykötet formájában.