Hírvilág

Tudomány és az élet problémái

2013. ÁPRILIS 02.



A tudomány jövőjét a diákok jelentik – fogalmazott Bert Sakmann Nobel-díjas német fiziológus professzor azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia orvos- és egészségtudományi szekciójának döntője alkalmából tartottak A tudomány jövője, a jövő tudománya címmel kedden Szegeden.

A fiatalok fontos inspirációforrásul szolgálhatnak, gyakran olyan kérdéseket tesznek föl, amelyekre nem is gondoltunk volna – mondta a kutató a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) rendezett beszélgetésen.

Egy leendő kutató legfontosabb tulajdonsága, hogy kíváncsi legyen – hangsúlyozta a tudós, aki szerint a tudományos siker eléréséhez jó ötletre, kedvező körülményekre és szerencsére is szükség van.

A tudományos utánpótlás szempontjából Bert Sakmann rendkívül fontosnak tartja, hogy Németországban sok középiskolában olyan laboratóriumok működnek, ahol a fiatalok maguk is kísérletezhetnek, ráébredhetnek arra, hogy a tudomány érdekes.

Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora szerint előbb vagy utóbb eltűnnek a klasszikus határok a különböző tudományágak között, a tudomány "problémamegoldó tudomány" lesz.

"Minden gyerek fizikusnak születik, de később néhányan felnőnek" - fogalmazott a professzor. Mint hozzátette, ahhoz, hogy a kezdeti kíváncsiság megmaradjon a fiatalokban, arra van szükség, hogy az iskolákban ne az absztrakt kérdésekkel ismertessék meg a tananyagból a diákokat, hanem felkeltsék érdeklődésüket a való élet problémái iránt.

Magyarországon a tudománytámogatás stabilitására lenne szükség. Sok múlik azon, hogy a fiatal kutatók miként tekinthetnek a jövőbe, nem sok jót ígér azonban, hogy a szabályok évről évre változnak - mondta a rektor.

Szabó Gábor a problémák ellenére határozottan optimistának tartja magát, hiszen az oktatás és a tudomány nem hoz ugyan azonnali sikereket, de bízik abban, hogy a most végzett munka évtizedek múltán meghozza eredményeit.




MTI 2013. április 2., kedd

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.