Tudomány és az élet problémái
2013. ÁPRILIS 02.
2013. ÁPRILIS 02.
Szöveg nagyítása:
A tudomány jövőjét a diákok jelentik – fogalmazott Bert Sakmann Nobel-díjas német fiziológus professzor azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia orvos- és egészségtudományi szekciójának döntője alkalmából tartottak A tudomány jövője, a jövő tudománya címmel kedden Szegeden. A fiatalok fontos inspirációforrásul szolgálhatnak, gyakran olyan kérdéseket tesznek föl, amelyekre nem is gondoltunk volna – mondta a kutató a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) rendezett beszélgetésen. Egy leendő kutató legfontosabb tulajdonsága, hogy kíváncsi legyen – hangsúlyozta a tudós, aki szerint a tudományos siker eléréséhez jó ötletre, kedvező körülményekre és szerencsére is szükség van. A tudományos utánpótlás szempontjából Bert Sakmann rendkívül fontosnak tartja, hogy Németországban sok középiskolában olyan laboratóriumok működnek, ahol a fiatalok maguk is kísérletezhetnek, ráébredhetnek arra, hogy a tudomány érdekes. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora szerint előbb vagy utóbb eltűnnek a klasszikus határok a különböző tudományágak között, a tudomány "problémamegoldó tudomány" lesz. "Minden gyerek fizikusnak születik, de később néhányan felnőnek" - fogalmazott a professzor. Mint hozzátette, ahhoz, hogy a kezdeti kíváncsiság megmaradjon a fiatalokban, arra van szükség, hogy az iskolákban ne az absztrakt kérdésekkel ismertessék meg a tananyagból a diákokat, hanem felkeltsék érdeklődésüket a való élet problémái iránt. Magyarországon a tudománytámogatás stabilitására lenne szükség. Sok múlik azon, hogy a fiatal kutatók miként tekinthetnek a jövőbe, nem sok jót ígér azonban, hogy a szabályok évről évre változnak - mondta a rektor. Szabó Gábor a problémák ellenére határozottan optimistának tartja magát, hiszen az oktatás és a tudomány nem hoz ugyan azonnali sikereket, de bízik abban, hogy a most végzett munka évtizedek múltán meghozza eredményeit. MTI 2013. április 2., kedd
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Idegtudományok
A középkor (az emberi élet ötödik és hatodik évtizede) biológiáját eddig kevésbé tanulmányozták az idős koréhoz képest, de napjainkban több tanulmány is arra hívja fel a figyelmet, hogy ekkor az agy öregedésében van egy átmenet, ami előre jelzi az időskorbeli kognitív egészséget, miközben még hatékonyak lehetnek különböző öregedéslassító beavatkozások.
Járványügy
A tudomány megreformálására szólít fel a Covid-19-pandémia kezelésének abszurd vonásait összefoglalva a Journal of Evaluation in Clinical Practice cikke. Kemény kijelentéssel kezdik „Mit tanított nekünk valójában a Covid-19 a tudományról, a bizonyítékokról és a társadalomról?”
Pszichiátriai betegek családi ápolása Geelben, megállíthatatlanul zsugorodó agy, mintavétel lábtörlőkről, szódásszifon és Sokol rádió a demencia ellen. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.
A boldogság receptje: napi néhány perc kertészkedés, közösségi lakóház, mediterrán diéta, rózsaszín zaj, méltóság az élet végén is. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.
Klinikum
Az elektrogyógyszerek a neuronális jelátvitelt manipuláló eszközökön túlmutatva transzformatív alkalmazásokat ígérnek többek között az ízületi gyulladás és a rák kezelése, vagy a szövet- és szervregeneráció területén is.
A neurózis nagyvárosi megjelenése és korai tapasztalatai – Orvosi és irodalmi diskurzusok 1900 körül
Konferenciával ünneplik a Valóság folyóirat alapításának 60. évfordulóját
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről5.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás