Március 19-én és 20-án 11. alkalommal rendezte meg a Szkizofrénia Akadémiát a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája a Janssen-Cilag támogatásával. Az idei rendezvény központi témája a szkizofrénia kognitív terápiája volt. A 250 pszichiáter és pszichiáter rezidens részvételével megrendezett Szkizofrénia Akadémia a korábbi évekhez hasonlóan részben a nemzetközi tudományos eredményekkel ismertette meg a résztvevőket, részben betekintést nyújtott a hazai egyetemi műhelyek munkájába. A budapesti klinika kutatói mellett ez évben is színvonalas előadásokat tartottak a pécsi, a szegedi, és a debreceni tanszékek, klinikák kutatói. Bitter István professzor, a szervező tanszék vezetője kiemelte, hogy a rendezvény évről-évre ismétlődően magas színvonalú szakmai programjának köszönhetően már hagyományt teremtett. Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépés történt a szkizofrénia kórélettanának részletes megismerésében. A betegség „feltűnő” tünetei, pl. a hallucinációk, téves eszmék mellett a betegek rehabilitációját, visszailleszkedését a kognitív tünetek, pl. a rövidtávú memória zavarai kifejezetten ronthatják. Ezen tünetek a betegség ok-okozati láncolatában valószínűleg közelebb vannak a kiváltó okhoz, mint maguk a diagnózishoz vezető, látványosabb tünetek. Az újabb kutatásoknak köszönhetően felismerésre kerültek a betegségre jellemző génkifejeződési eltérések és meghatározott idegi körök kapcsolódási zavarai is. A pszichiátria kutatások előtt álló következő nagy kihívás annak megértése, hogy mit jelent a génexpresszió megváltozása az agyműködés szintjén, és hogyan hajlamosít ez a betegség kialakulására. Ennek megértését különösen az nehezíti, hogy a szkizofrénia annyira az „ember” betegsége, hogy kísérletes modellezéssel csak nagyon áttételesen vizsgálható. A genetikai és molekuláris mechanizmusok kutatása mellett komoly ismeretbővülést hozott a pszichiátria tudományában a képalkotó eljárások mindennapi gyakorlatban történő alkalmazása. A Szkizofrénia Akadémia tudományos programjainak sorában bemutatásra került olyan hazai szakmai műhely által folytatott vizsgálat, melyben funkcionális MRI alkalmazásával hasonlították össze, hogy a szkizofréniában, illetve bipoláris depresszióban szenvedő betegek mely agyi régióiban mutatható ki eltérő agyi aktivitás magasabb rendű „mentalizációs” feladatok végrehajtása során az egészséges kontrollcsoporthoz képest. A legújabb tudományos eredmények szerint a szkizofréniában szenvedő betegeknél a premorbid neuronfejlődési zavar mellett progresszív neuropathológiai változások is kimutathatók, és ezen eltérések gyakran a betegség súlyosságára és prognózisára is utalhatnak. A „kettős csapás” etiológiai elméletének megfelelően kölcsönös oda-vissza kapcsolatokat feltételeznek a morfológiai eltérések és a patológiás tünetek között. A tudományos továbbképzésen megvitatták a frontális lebeny diszfunkciójával összefüggést mutató, és a neurológiai kórképekben már korábban is ismert anozognózia jelensége, melynek aránya a szkizofréniában szenvedő betegeknél elérheti a 60%-ot. Az azonognózia szkizofréniában a betegség belátásának hiányában nyilvánul meg. Emiatt a betegek gyakran nem gondolják magukat betegnek, nehéz bevonni őket a kezelésbe, elutasítják azt. A terápiás együttműködés kialakítása és fenntartása ezért is különösen nehéz ebben a betegségben, de a közös döntéshozatalra és a motivációs interjú módszerére épülő kommunikációs technikák segíthetnek a kezelés elfogadásában. A University of Manchester munkatársa, Sara Tai a depresszív kórképekben már hazánkban is régóta alkalmazott kognitív viselkedésterápia alkalmazási lehetőségeiről beszélt pszichózisokban szenvedő betegek kezelésére. A manchesteri munkacsoport az elsők között fejlesztette ki ezt a módszert, amelyet a mai napig a világ élvonalába tartozó kutatásaikkal tökéletesítenek. A megfelelő gyógyszeres kezelés mellett is fennmaradhatnak szenvedést okozó tünetek, amelyek leküzdésében és a terápiás együttműködés javításában is előrelépést jelenthet a fenti módszer, vagy annak, illetve egyes elemeinek a szkizofrénia pszichoterápiájába való beépítése. A Szkizofrénia Akadémia programjában művészetterápiás műhelyek is bemutatták módszereiket. Az egyénre szabott terápiák keretében az alkotás, a kreatív munka sok betegnek adja meg a gyógyító önkifejezés lehetőségét. A Szkizofrénia Akadémián részt vevő szakemberek a pszichiátria azon terápiás területéről folytattak magas szintű tudományos tanácskozást, amely a nemzetközi epidemiológiai adatok tükrében Magyarországon 100 000 beteget, valamint 2-300 000 közvetlen hozzátartozót érint. (x)