2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Egy új tanulmány szerint a koleszterinszint-csökkentő hatású statinok szedése csökkentheti a rheumatoid arthritis kockázatát.
Összesen 1,8 millió beteg adatait elemezték a kutatók és azt találták, hogy ritkábban fordult elő a betegség azok körében, akik statinokat szedtek. Korábban azt feltételezték, hogy a gyógyszerek meggátolják az ízületekben történő további szövetszaporulatot és így enyhítik a már diagnosztizált betegek tüneteit, azonban a kutatóintézet munkatársai megállapították, hogy a statinok hatására egyáltalán nem képződik szövetszaporulat.
A kutatók a vizsgált mintában összesen 2500 rheumatoid arthritis szenvedő beteget azonosítottak, az ízületi gyulladással járó betegség körülbelül minden századik embert érinti.
Az eredmények azt mutatták, hogy a manapság a szívinfarktus megelőzésére rutinszerűen felírt sztatinokat szedő embereknél 50 százalékkal ritkábban fejlődött ki rheumatoid artritis, mint azoknál, akik nem szedtek rendszeresen ilyen gyógyszert.
A sztatinok rendszeres szedése és a reumatoid artritisz előfordulása közötti kapcsolat mibenléte egyelőre még nem tisztázott, a PLoS Medicine folyóiratban közzétett tanulmány szerzői szerint az eredményeket több országban is reprodukálni, ismételni kell.
„Mind a mi kutatásunk, mind japán kutatók szerint a sztatinok szerény, de mégis kimutatható hatást gyakorolnak a reumatoid artritiszben létrejövő gyulladásra, a mostani tanulmány pedig alátámasztja ezt” – mondta el az Arthritis Research UK munkatársa. „További, nagyobb klinikai vizsgálatok során kell megerősítenünk, hogy a sztatinok valóban csökkentik a reumatoid artritisz kialakulásának kockázatát.”
Forrás: Medipress.hu
Kapcsolódó anyagok:
Rituximabkezelés rheumatoid arthritisben
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Rheumatoid arthritisben (RA) a krónikus progresszív ízületi gyulladás krónikus fájdalomhoz, az ízületek destrukciójához, funkciókárosodáshoz, a komorbiditások révén élethosszcsökkenéshez vezet. A krónikus gyulladás minél korábbi megfékezése javítja a betegség hosszú távú lefolyását, az ízületi károsodások kialakulását.
Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.
Klinikum
A klinikai vizsgálatok célja megtalálni a betegségek megelőzésének, diagnosztikájának vagy kezelésének megfelelő módját. A kezelést tekintve a klinikai vizsgálatok célja gyakran annak megállapítása, hogy az új kezelés hatásosabb és kevesebb mellékhatással jár, mint más, már a gyakorlatban használt eljárás. A klinikai vizsgálatokat a félig-kísérletek közé sorolják és akár több vizsgálat együttes kiértékelésére is szükség lehet az eredmények általánosításához (metaanalízis, evidence synthesis).
Mintegy 15 évvel ezelőtt új fejezet kezdődött a gyógyszergyártásban: megjelentek az első olyan szerek, melyekkel egy adott betegség patomechanizmusába célzottan tudunk a kulcsfontosságú molekulák gátlása révén beavatkozni. Legfőbb jellemzőjük, hogy biotechnológiai úton előállított, fehérjetermészetű molekulák, a gátolni tervezett molekulák vagy receptoraik antitestjei.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás