Hírvilág

Romló tendenciák a természettudományok oktatásában

2014. FEBRUÁR 13.



A PISA igazgatótanácsának magyar tagja szerint rossz döntések és elmaradt intézkedések hosszú sora vezetett a PISA-felmérés folyamatosan romló eredményeihez. Erről Csapó Benő beszélt a hozzávetőleg egy évtizedes folyamatot elemezve, az ujkatedra.hu közoktatási portálon csütörtökön megjelent interjúban.

Az egyetemi tanár szerint önmagában egy kisebb visszaesés még nem lenne tragikus, itt azonban mindhárom vizsgált területen - olvasás, matematika, természettudományok - zuhantak az eredmények. További aggodalomra ad okot, hogy a matematika- és a természettudomány-eredmények 2000 és 2009 között stagnáltak, így a mostani romlás azt is jelenti, hogy e két területen 2012-ben kevesebbet tudnak a magyar diákok, mint amit 2000-ben tudtak. Hozzátette, hogy a másik nagy nemzetközi tudásszintmérő program, a TIMSS már 1999 óta folyamatos romlást jelez, a mostani PISA-adatok elég sötét képet festenek a változások tendenciáiról.


Összegzése szerint kissé leegyszerűsítve az mondható, hogy az eredmények romlásának fő oka: a gyengék még gyengébbek lettek. Ez azért aggasztó - magyarázta -, mert egyre nő azoknak az aránya, akik nem érik el azt a tudásküszöböt, ami a továbbtanuláshoz, bármiféle szakmai képzéshez és így a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges.
Matematikából a tanulók 28,1 százaléka van az egyes és az alatti teljesítményszinten, ami a gyakorlatban használható számolási készségek teljes hiányát jelenti. Ezek a fiatalok nem tudják kiszámolni, hány doboz csempét vegyenek, ha egy falat be kell burkolniuk, hogyan hígítsák a festéket, nem tudnak egy egyszerű munkafolyamatot megtervezni, egy számlát kiállítani - érzékeltette, hozzátéve: ez a szám a 2003-as PISA-méréskor még "csak" 23 százalék volt. A gyenge iskolai teljesítmények negatív foglalkoztathatósági hatását is figyelembe véve szerepel az EU 2020-as stratégiai céljai között a gyengén teljesítők, az iskolát korán elhagyók arányának csökkentése.
A készségeknek az érvényesüléshez szükséges minimális szintjét el nem érők arányának növekedése azért is problematikus, mert az OECD-országok közül Magyarországon vesznek részt legkevesebben a felnőttképzésben. Nincs vagy nagyon kicsi a "második esély" - állapította meg, hozzátéve: aki az iskolában nem tesz szert a szükséges tudásra, annak kevés lehetősége van arra, hogy a hiányosságait később pótolja.

Kitért a pedagógusképzés "egész problémahalmazára": jelenleg az orvosin 400 pont felett van a küszöb, a tanítóképzőkbe korábban 200 ponttal is be lehetett kerülni. De még így is csak nagyjából feleannyi tanítójelöltet sikerült beiskolázni, mint amennyit ki kellene bocsátani - jegyezte meg Csapó Benő. Hozzátette, a következő években nyugdíjba megy az a tanárgeneráció, amelyik még abban az időben szerzett diplomát, amikor még csak egy szűk elit jutott be az egyetemekre, főiskolákra, és nem lesz, aki hasonló kvalitásokkal lép a helyükbe. Ez a tendencia sem új, csak idő kérdése volt, hogy mikor mutatkozik meg a hatása a PISA-eredményekben.

A tavaly decemberben nyilvánosságra hozott legfrissebb 2012-es PISA-felmérés adatai szerint olvasás terén 2,1, a matematika területén 5,8, a természettudományokat illetően pedig 3,9 százalékponttal emelkedett Magyarországon 2009 óta azon 15 éves diákok aránya, akik a program által felállított hatfokozatú skálán kettesnél rosszabbul teljesítettek. Az olvasás terén 19,7 százalék, a matematikában 27,1 százalék, a természettudományok terén pedig 18 százalék azok aránya, akik nem érték el a kettes szintet. A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg. Ennek keretében az olvasás-szövegértés, a matematika és természettudományok területén mérik a diákok - főként a gyakorlati - ismereteit.




MTI 2014. február 13., csütörtök

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a szülész szemével: csökken a fertilitás - A Figyelő 2017;1

PAJOR Attila

A gyulladásos reumatológiai betegségek többnyire nőkben fordulnak elő, és gyakran a családtervezés időszakában. Míg a rheumatoid arthritis (RA), a juvenilis idiopathiás arthritis és a spondyloarthritis ízületi gyulladással és kevés szervi manifesztációval, addig a kevert, differenciálatlan kötőszöveti betegségek, a szisztémás lupus erythematosus (SLE), az antifoszfolipid szindróma (APS), a szisztémás sclerosis, a Sjögren-szindróma, a gyulladásos myopathiák és a vasculitisek különféle autoantitestek megjelenésével és különböző szervi érintettséggel járnak.

Gondolat

A szülés medikalizációja

DR.BÁNFALVI Attila

Hírvilág

A humánerőforrás kérdés megoldási lehetőségei

Ma már úgy a lakosság, mint a politika napról napra jobban érzi azt, amit a szakemberek évek óta mondanak: az egészségügy erőforrás-hiányos, de a „gyenge láncszem”, a legnagyobb szűkösség nem a pénzeszköz hiánya - mert az elven a politika által re-allokálható -, hanem a humánerőforrás biztosíthatósága az egészségügy fenntarthatóságának leginkább sebezhető pontja.

Hírvilág

Pszichiátriai diagnózis

Szétverték a pszichiátriai ellátást – állapította meg az ÁSZ, a kormány még mindig csak tervezgeti az új központi intézet felállítását.

Gondolat

Igen kevés a klinikai gyógyszerész – Interjú dr. Botz Lajossal

A kórházban kezelt betegek gyógyszeres terápiájának minden történését és a megfigyeléseket, annak minden lépésénél dokumentálni kell, a gyógyszerészeti szakmaiság követelményeinek megfelelően. Sok olyan tényező van, amit még a hazai lehetőségek mellett is illenék nagyobb szakmaisággal követni. Ezekkel lenne biztosítható a gyógyszerelés által elérhető optimum, megelőzhetők lennének a nem kívánt gyógyszerhatások és kölcsönhatások, a betegkövetés, a tényleges gyógyszerköltségek, a terápia eredményességének meghatározása, végezhető betegtanácsadás, a költséghatékonyság biztosítása. Eddig ezek rendszerszerűen nem álltak össze. Ebbe az irányba kell továbblépnünk – mondta dr. Botz Lajos a szakkollégium kórházi klinikai gyógyszerészet vezetője.