Azok a gyerekek, akik már három éves korukban túl agilisak, koncentrációs problémáktól szenvednek és impulzívak, általában problémás felnőttekké válnak, amennyiben időközben nem sikerül önkontrollt tanulniuk. Egy nemzetközi kutatócsoport kisgyerekeket vizsgált Új-Zélandon és Nagy-Britanniában, és kiderítette, hogy az önkontroll terén rossz eredményeket produkáló gyerekek több pénzügyi, egészségügyi és függőségi problémával szembesülnek idősebb korukban. A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent, ezer új-zélandi gyermeket vizsgáló kutatásban az alacsony önkontroll eredmények többek között az alacsony frusztráció toleranciát, a kitartás hiányát a célok elérésében, és az adott feladatra való összpontosítás nehézségét foglalták magukba. A további indikátorok közé tartozott: „a túlzottan agilis, előbb cselekszik, mint gondolkodik, nehezen várja ki a sorát, nyughatatlan, és nem lelkiismeretes”. Azok a gyerekek, akik ezeken a területeken alacsony értékeket értek el, felnőttkorukban számos problémával kerültek szembe, többek között légzési panaszokkal, fogínybetegséggel, nemi úton terjedő betegségekkel, gyulladásokkal, túlsúllyal, valamint magas koleszterinszinttel illetve magas vérnyomással. A kutatók azt is kimutatták, hogy ezek a gyerekek felnőttkorukban pénzügyi nehézségektől, például adósságoktól is szenvednek. „Nagyobb valószínűséggel válnak egyedülálló szülővé, követnek el valamilyen bűncselekményt, és válnak alkohol-, nikotin-, marihuána- vagy keménydrog-függővé” – áll a tanulmányban. „Ezek a felnőttkori kimenetelek előre jelezhetők voltak az önkontroll eredmények teljes spektrumán keresztül, az alacsonytól a magasig” – mondta a kutatást vezető Terrie Moffitt, a Duke Egyetem pszichológusa. Ugyanez a kutatócsoport egy 500 kétpetéjű ikerpárt vizsgáló tanulmányt is kielemzett, és kimutatták a különbségeket az alacsonyabb és a magasabb önkontrollú ikrek között idősebb korukban. „Az ötévesen alacsonyabb önkontroll értékkel rendelkező testvér nagyobb valószínűséggel kezdett dohányozni, rosszul teljesíteni az iskolában, és antiszociális módon viselkedni 12 éves korában” – derült ki a tanulmányból. A tanulmány társszerzője, Avshalom Caspi elmondta, az eredmények azt mutatják, hogy a személy önkontroll képessége önmagában is hatást gyakorol, és független attól a környezettől, amelyben felnevelkedik. „Ez azt jelzi, hogy az önkontroll önmagában is fontos, függetlenül azoktól a tényezőktől, amelyek mindkét testvérre hatnak, például a szülőktől vagy a családi élettől” – mondja Caspi. A kutatók hozzátették, arra is találtak bizonyítékot, hogy azok a gyerekek, akik megtanulták megváltoztatni viselkedésüket elsajátították az önkontroll képességét, a többieknél jobban teljesítettek felnőttkorukban. Ez azt bizonyítja, hogy a viselkedés megváltozása pozitív eredményeket hozhat. „A jó hír az, hogy az önkontroll megváltoztatható. Az emberek változhatnak” – állítja Alexis Piquero, a Floridai Állami Egyetem kriminológus professzora, a tanulmány társszerzője. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Budapest a kognitív feljődés élvonalában - személyes konferencia beszámoló