Egyik kísérletükben éretlen heresejteket alakítottak át hasnyálmirigyszövetté. Egy másikban embrionális őssejtekből a bél különféle sejtjeiből álló komplex szövetet képeztek. A Washington-i Georgetown Egyetem kutatói olyan őssejtekkel dolgoztak, amelyekből normál esetben ondósejtek képződnek. Ezzel szemben Ian Gallicano és munkatársai olyan környezetbe helyezték ezeket az őssejteket, hogy belőlük inzulintermelő hasnyálmirigysejtek képződtek. Amikor ezeket a sejteket cukorbeteg egerekbe helyezték, azok inzulint kezdtek termelni ahhoz hasonlóan, ahogy egészségesekben a hasnyálmirigy béta-sejtjei működnek. Ez utóbbi sejteket pusztítja el a szervezet az I. típusú (inzulinfüggő) cukorbetegségben. Napjainkban a betegség kezelésének egyetlen módja az élethosszig adagolt inzulin. Gallicano szerint nemcsak férfiak számára jelenthet megoldást az új módszer, nőkben a heresejtek megfelelője, a petesejt lehet az őssejtek forrása. Ezzel egyidőben James Wells és kollégái Ohio-ban, a Cincinnati Gyermekkórházban néhány napos embrióból származó illetve genetikailag őssejtté alakított normál sejteket használtak fel kísérleteikhez. A Nature-ben megjelent cikkük szerint az ősejtekből úgynevezett organoidokat képeztek. Ezek olyan szövettenyészetek, melyek a bélfal különböző sejtféleségeiből álló rétegekből (pl. izom) épülnek fel. Felhasználási területük sokrétű lehet, segítségükkel például olyan betegségek vizsgálhatók, mint a bélsejtek pusztulásával járó vastagbélgyulladás vagy a rövid bél szindróma. A jövőben akár ezek gyógyítására is felhasználhatók lehetnek. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Májsejtek bőr őssejtből

https://www.elitmed.hu/kiadvanyaink/lam_lege_artis_medicin/az_ossejtekrol_5640/Az őssejtekről