A Homo erectus testfelépítése hasonlított a modern emberéhez, képes volt eszközöket készíteni és valószínűleg az első előember volt, amely főzött. Több mint 1,8 millió évvel ezelőtt jelent meg Afrikában és az előemberek közül feltehetőleg elsőként hagyta el a kontinenst, eljutva Ázsiába, valamint Európába. A kutatók Dél-Európában, valamint Kínában és Indonéziában is találtak Homo erectus fosszíliákat. A tudósok egy része úgy véli, hogy az indonéziai Flores-szigeten 2003-ban talált emberféle, a Homo floresiensis, közkeletű nevén a hobbit is a Homo erectus leszármazottja lehet, noha mások elvetik ezt az elméletet. "Az óceánok sohasem gátolták a Homo erectust az utazásban. Bejárta a világot, eljutott a Flores-szigetre, legyőzve a világ egyik legnagyobb óceáni áramlatát" - mondta Daniel Everett, a massachusettsi Bentley Egyetem professzora, a How Language Began című könyv szerzője. Hozzátette: "elhajóztak Krétára és több más szigetre is. Ezt csak szervezetten lehetett megvalósítani: vízi járműre volt szükségük és legalább húsz fős csapatokat kellett alkotniuk, hogy eljussanak ezekre a helyekre". "A Homo erectusnak szüksége volt valamiféle nyelvre, amikor áthajózott a Flores-szigetre. Nem tudtak volna csak egyszerűen meglovagolni egy úszó rönköt, mert az áramlat kisodorta volna őket a partra" - magyarázta Everett, aki az Amerikai Tudományfejlesztő Társaság (AAAS) Austinban megrendezett találkozóján ismertette az elméletét. "Muszáj volt evezniük. Márpedig, ha eveztek, akkor valahogy el kellett mondaniuk, hogy 'evezz', vagy 'ne evezz'. A kommunikáláshoz szimbólumokra van szükség, nem csupán morgásokra" - tette hozzá Everett. Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza. A szakember szerint a Homo erectusnak nem lehetett akkora hangkészlete, mint a mai embernek, elsősorban azért, mert híján volt a beszéddel kapcsolatos gének csoportját vezérlő FOXP2 gén egy verziójának, amely a modern és a neandervölgyi emberben is megtalálható, habár azt nem tudni, hogy utóbbi használt-e valamilyen nyelvet. Everett szerint azonban mindössze két hang is elegendő egy nyelvhez, és a Homo erectus valószínűleg ennél többre is képes volt. Kevin Laland, a skóciai St. Andrews-i Egyetem viselkedés- és evolúcióbiológiai professzora üdvözölte Everett elméletét. Mint fogalmazott: "azt kell megérteni, hogy a nyelv nem csak úgy hirtelen megjelent a maga modern formájában, hanem fokozatosan alakult ki egy mindössze néhány szóból és kevés nyelvtanból gazdálkodó őskultúrából. Éppen ezért nagyon is lehetséges, hogy a Homo erectus rendelkezett valamiféle előnyelvi képességgel" - tette hozzá a szakember, megjegyezve, hogy saját kutatásai is alátámasztják Everett teóriáját. Mások szerint azonban kevés a bizonyíték arra, hogy a Homo erectus jó tengerész volt, hát még arra, hogy valamilyen nyelvet használt. "Nem fogadom el azt az elgondolást például, hogy a Homo erectusnak mindenképpen hajóra volt szüksége ahhoz, hogy eljusson a Flores-szigetre" - húzta alá Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, hozzátéve, hogy az előemberek akár a növényzettel együtt is átsodródhattak a szigetekre egy-egy szökőár alkalmával. Stringer szerint ugyanakkor a 700 ezer és 300 ezer évvel ezelőtt élt heidelbergi emberről (Homo heidelbergensis) elképzelhető, hogy képes volt bizonyos szintű beszédre. "Úgy vélem, hogy a heidelbergi embernek elég összetett élete lehetett ahhoz, hogy szüksége legyen a beszédre, noha nem a modern emberi nyelv szintjén. A Homo erectust illetően azonban nem vagyok biztos" - mondta a szakember, hozzátéve, hogy az eszközhasználat ténye nem eléggé meggyőző bizonyíték. "A csimpánzok és a varjak is készítenek és használnak eszközöket, az emberéhez hasonló nyelv nélkül is" - jegyezte meg Stringer. Forrás: MTI MTI 2018. február 20., kedd 12:55