Hírvilág

Nyelvet is használhatott a Homo erectus

2018. FEBRUÁR 20.

A Homo erectus testfelépítése hasonlított a modern emberéhez, képes volt eszközöket készíteni és valószínűleg az első előember volt, amely főzött. Több mint 1,8 millió évvel ezelőtt jelent meg Afrikában és az előemberek közül feltehetőleg elsőként hagyta el a kontinenst, eljutva Ázsiába, valamint Európába.

A kutatók Dél-Európában, valamint Kínában és Indonéziában is találtak Homo erectus fosszíliákat. A tudósok egy része úgy véli, hogy az indonéziai Flores-szigeten 2003-ban talált emberféle, a Homo floresiensis, közkeletű nevén a hobbit is a Homo erectus leszármazottja lehet, noha mások elvetik ezt az elméletet.

"Az óceánok sohasem gátolták a Homo erectust az utazásban. Bejárta a világot, eljutott a Flores-szigetre, legyőzve a világ egyik legnagyobb óceáni áramlatát" - mondta Daniel Everett, a massachusettsi Bentley Egyetem professzora, a How Language Began című könyv szerzője. Hozzátette: "elhajóztak Krétára és több más szigetre is. Ezt csak szervezetten lehetett megvalósítani: vízi járműre volt szükségük és legalább húsz fős csapatokat kellett alkotniuk, hogy eljussanak ezekre a helyekre".

"A Homo erectusnak szüksége volt valamiféle nyelvre, amikor áthajózott a Flores-szigetre. Nem tudtak volna csak egyszerűen meglovagolni egy úszó rönköt, mert az áramlat kisodorta volna őket a partra" - magyarázta Everett, aki az Amerikai Tudományfejlesztő Társaság (AAAS) Austinban megrendezett találkozóján ismertette az elméletét. "Muszáj volt evezniük. Márpedig, ha eveztek, akkor valahogy el kellett mondaniuk, hogy 'evezz', vagy 'ne evezz'. A kommunikáláshoz szimbólumokra van szükség, nem csupán morgásokra" - tette hozzá Everett.

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

A szakember szerint a Homo erectusnak nem lehetett akkora hangkészlete, mint a mai embernek, elsősorban azért, mert híján volt a beszéddel kapcsolatos gének csoportját vezérlő FOXP2 gén egy verziójának, amely a modern és a neandervölgyi emberben is megtalálható, habár azt nem tudni, hogy utóbbi használt-e valamilyen nyelvet. Everett szerint azonban mindössze két hang is elegendő egy nyelvhez, és a Homo erectus valószínűleg ennél többre is képes volt.

Kevin Laland, a skóciai St. Andrews-i Egyetem viselkedés- és evolúcióbiológiai professzora üdvözölte Everett elméletét. Mint fogalmazott: "azt kell megérteni, hogy a nyelv nem csak úgy hirtelen megjelent a maga modern formájában, hanem fokozatosan alakult ki egy mindössze néhány szóból és kevés nyelvtanból gazdálkodó őskultúrából. Éppen ezért nagyon is lehetséges, hogy a Homo erectus rendelkezett valamiféle előnyelvi képességgel" - tette hozzá a szakember, megjegyezve, hogy saját kutatásai is alátámasztják Everett teóriáját.

Mások szerint azonban kevés a bizonyíték arra, hogy a Homo erectus jó tengerész volt, hát még arra, hogy valamilyen nyelvet használt. "Nem fogadom el azt az elgondolást például, hogy a Homo erectusnak mindenképpen hajóra volt szüksége ahhoz, hogy eljusson a Flores-szigetre" - húzta alá Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, hozzátéve, hogy az előemberek akár a növényzettel együtt is átsodródhattak a szigetekre egy-egy szökőár alkalmával.

Stringer szerint ugyanakkor a 700 ezer és 300 ezer évvel ezelőtt élt heidelbergi emberről (Homo heidelbergensis) elképzelhető, hogy képes volt bizonyos szintű beszédre. "Úgy vélem, hogy a heidelbergi embernek elég összetett élete lehetett ahhoz, hogy szüksége legyen a beszédre, noha nem a modern emberi nyelv szintjén. A Homo erectust illetően azonban nem vagyok biztos" - mondta a szakember, hozzátéve, hogy az eszközhasználat ténye nem eléggé meggyőző bizonyíték. "A csimpánzok és a varjak is készítenek és használnak eszközöket, az emberéhez hasonló nyelv nélkül is" - jegyezte meg Stringer.


Forrás: MTI
MTI 2018. február 20., kedd 12:55

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Hírvilág

Kihalt delfinfajt azonosítottak

Mintegy 25 millió éve élt új delfinfajt azonosítottak amerikai tudósok, a kihalt állat a szakemberek szerint a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.

Hírvilág

Jelentősen romlott a Csendes-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota

A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. Jelentősen romlott az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról.

COVID-19

Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

A tudósok modellezték a mostani járványt. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy ez is idényjellegű, mint a koronavírus többi fajtája által okozott vagy akár az egyszerű influenza. Csakhogy a szimulációs kísérleteknél kiderült a többi között az is, hogy az új típusú koronavírusnak, a SARS-Cov-2-nek több ismeretlen jellemzője van. Így például még nem sikerült megállapítani, hogy az egyszer már felgyógyult betegnél kialakul-e immunitás, és ha igen, mennyi ideig tart.