Idegtudományok

A Homo sapiens és a pszichoaktív növények közötti kapcsolat

2020. JÚLIUS 29.

A pszichoaktív növények fogyasztásának az emberré válásban, az emberi kultúra kialakulásában játszott alapvető szerepét mutatják be az Akadémiai Kiadó gondozásában kiadott angol nyelvű folyóirat, a Journal of Psychedelic Studies 2019 végén megjelent különszámának tanulmányai. Ahogy a legfrissebb archeológiai, archeogenetikai és neuropszichológiai, neurofenomenológiai eredményeket tárgyaló cikkeket felvezető, összefoglaló írásában (Evidence for entheogen use in prehistory and world religions) a lap egyik szerkesztője, Michael Winkelman írja: a humán szerotonerg rendszer jóval érzékenyebb a pszichoaktív/pszichedelikus/enteogén szerekre (pl. erősebb receptorkötés, nagyobb válasz), mint a nem-humán főemlősöké, pl. a csimpánzoké, ami azt bizonyítja, hogy ezek a szerek az ember evolúciója során jelentős környezeti tényezőként hatottak az agyunkra. A humán szerotonerg rendszer nagyobb érzékenysége arra utal, hogy a történelem előtti időkben kezdődő pszichedelikum-használat túlélési előnyt jelentett az ember számára, hiszen azok az őseink szelektálódtak és szaporodtak tovább, akik megnövekedett kapacitással tudták hasznosítani a neurotranszmitterek exogén analógjait.

A sokezeréves pszichoaktív növény- és gombafogyasztás révén kialakuló fizikális, kognitív és emocionális hatások továbbformálták az emberi agy speciális jellegzetességeit, neurotranszmitter rendszerét és az emberi faj pszichológiáját. A pszichoaktív növények és gombák (egyes helyeken állati eredetű pszichoaktív anyagok) fogyasztása a vadászó-gyűjtögető ősökre általánosan jellemző sámánisztikus rendszerekben központi jelentőségre tett szert, és az ezzel járó rituális aktivitás az emberi adaptáció és evolúció számos aspektusára (pl. létfenntartás, társadalmi szerveződés, gyógyítás/gyógyulás, kozmológia, szimbolikus gondolkodás) döntő hatást gyakorolt. Víziókat és entheogén élményt számos különböző osztályba tartozó növény képes kiváltani, az idegrendszerre ható növényi molekulák nemcsak a szerotoninrendszerre, de a többi neurotranszmitter rendszerre is hatnak (dopamin, endokannabinoid, GABA, muszkarin): a víziók és entheogén élmények az emberi idegrendszer veleszületett tulajdonságain alapulnak.

A pszichoaktív növények széles körű prehistorikus használatát végeredményben nem is számos különféle pszichofiziológiai hatásuk indokolja, inkább az a közös hatásuk, hogy tudatállapot-változást eredményeznek. A pszichoaktív növények rituális környezetben történő fogyasztása hatására a tudat integratív állapotba kerül (ennek fiziológiai jelei többek között a paraszimpatikus dominanciára váltás, a jobb agyfélteke-domináns működésre váltás, a frontális agyi aktivitásról az ősibb agyterületek felé történő eltolódás), írja Winkelman, és mint a különszám tanulmányai bemutatják, legalább 50.000 évre visszakövethető, világszerte elterjedt használatukat is ez az integratív, entheogén funkció indokolta. A pszichoaktív növények entheogén célú használata nemcsak a sámáni tradícióban, de a későbbiekben a nagy világvallások (hinduizmus, buddhizmus, júdaizmus, kereszténység, iszlám, mormon vallás) kialakulásában, rituáléiban is központi szerepet játszott-játszik (ezt a különszám több tanulmánya tárgyalja), vagyis a pszichoaktív növények a kulturális evolúcióra is óriási hatással bírnak. E növények és gombák azonnali, valamint megfelelő körülmények közötti jelentős és tartós pozitív hatása pedig a mai terápiás pszichedelikus forradalmat indokolja (többek között antidepresszáns, addikcióellenes és gyulladásgátló hatás).

A különszám egyik tanulmánya, Giorgio Samorini írása (A Homo sapiens és a pszichoaktív növények közötti kapcsolat) a pszichoaktív növények fogyasztásával kapcsolatos legrégebbi archeológiai adatokat, illetőleg az ezekkel kapcsolatos legújabb tudásunkat foglalja össze. Mint Samorini kifejti: a növények gyors lebomlása miatt igen ritka paleobotanikai leleteknél először azt kell tisztázni, hogy a pszichoaktív növényi maradvány emberi használatban volt-e, majd azt, hogy valóban pszichoaktív céllal alkalmazták. Ennek során a növényi maradványok kémiai elemzésén túl direkt és indirekt bizonyítékokat használnak (pl. metabolitok kimutatása hajból és csontból, specifikus markeranyagok kimutatása kerámiafelszíneken, növénygenetikai vizsgálatok az ember általi terjesztés kimutatására; a növényi drogok feldolgozását és szervezetbe juttatását lehetővé tevő eszközmaradványok vizsgálata, ceremoniális és temetkezési helyszínek indirekt adatai, illetve ikonográfiai és irodalmi bizonyítékok). A tanulmány bemutatja a legrégebbi tárgyi bizonyítékokat, de hangsúlyozza, hogy az emberi pszichoaktív szerhasználat természetesen ezeknél a dátumoknál jóval régebbi.

13 ezer évvel ezelőtt, a neolitikus korban már bizonyosan általánosan elterjedt volt a pszichoaktív szerhasználat. A legelső, minden bizonyítási kívánalmat kielégítő lelet a mai Izrael területéről származik (Mount Carmel), ahol i.e. 11.000 körül sört állítottak elő. A legújabb tudományos ismeretek szerint egyébként az alkoholos ital előállítása és annak rituális felhasználása volt az a hajtóerő, ami miatt beindult a vad gabonák betakarítása majd a gabonatermesztés, a gabona étkezési célú felhasználására csak többezer évvel ezután került sor.

A sör után időben az Óvilágban a kender pszichoaktív célú felhasználása következett (a cikk az Újvilágra nézvést egy külön listát közöl), erre nézve i.e. 8200-ból, a mai Japán területéről vannak az első minden igényt kielégítő bizonyítékok, míg Európából Romániából, az i.e. 6-7. évezredből (Cucuteni B neolitikus kultúra).

A sorban a harmadik a bétel: az i.e. 8. évezredből származó leletek szerint ekkor Thaiföldön már fogyasztották a stimuláns hatású növényt.

A hioszciamint, szkopolamint és atropint tartalmazó bolondító beléndek a negyedik: az i.e. 6-7. évezredben Egyiptomban már bizonyítottan használták, és mint Samorini megjegyzi: az ősi időktől fogva elterjedt volt Európában a beléndek-alkaloidákkal felturbósított sör használata.

Az ötödik a vizililiom: a Nymphaea-fajok pszichoaktív hatását a későbbiekben két ősi magaskultúra is hasznosította (maják és egyiptomiak), azonban a neolitikus Egyiptom vizililiom-használatára már i.e. 6.000-ből van bizonyíték.

A hatodik a pszilocobin tartalmú gombák: a Szahara-sivatagban található festmények szerint i.e. 6.000 és 4.500 között e ma száraz területen már rituális célra használták e pszichedelikus hatású gombákat.

A tanulmány részletesen tárgyalja az Óvilág első 20, az Újvilág első 15 pszichoaktív felhasználást igazoló növényi leletét.


Eredeti közlemények:

Winkelman M. Introduction: Evidence for entheogen use in prehistory and world religions. Journal of Psychedelic Studies. 2019 Jun;3(2):43-62.

Samorini G. The oldest archeological data evidencing the relationship of Homo sapiens with psychoactive plants: A worldwide overview. Journal of Psychedelic Studies. 2019 Jun;3(2):63-80.

Szemlézte:
Kazai Anita dr.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Idegtudományok

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

Klinikum

Vajon megváltozik-e az agyunk különböző behatásokra?

HALÁSZ Péter

Ma már nincsenek egyértelmű határok a korábban „funkcionális”-ként és „organikus”(strukturális) -ként elkülönített jelenségek között, és egyre inkább el kell fogadnunk a test és lélek oda-vissza kölcsönhatását az „interakcionalizmus”-t, ahogy Karl Popper nevezte...

Hírvilág

Neurománia - videoelőadás

Raymond Tallis az idegtudományok, különösen az agyi képalkotó eljárások segítségével végzett kutatások helyes értelmezéséről és a "biológizálás" veszélyeiről beszél előadásában. Habár az ideggyógyászati felfedezések segítségével sokat megértettünk az agyműködésről, a kutató szerint még mindig nagyon keveset tudunk az agyról. Tallis kiemelte, hogy az idegtudományok fejlődése ígéretes, de a korunkra jellemző "neurománia", illetve a hozzá kapcsolódó túlzott "biológizálás" tévút...

Hírvilág

Bezárkózott a biológiai szemlélet - Buda Béla reflexiója Halász Péter írására

Az agykutatókat is köti, terheli az agypatológia, a neurohisztológia, a strukturális szemlélet néhány hagyománya. Félrevezethető lehet, hogy egy kiemelt funkcióhoz valamely agyi szerkezet markáns, kimutatható elváltozását kötjük...

Idegtudományok

Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 01.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
NOV 01.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
MÁRC 01.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
JÚN 01.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
JÚL 01.