Számos bizonyíték volt már eddig is arra vonatozóan, hogy az édesanyák terhesség alatti dohányzása maradandó károsodást okoz a magzatban - megnő az asztma, a légúti betegségek és a fül fertőződésének kockázata, ám ez az első olyan kutatás, mely kapcsolatot talált a nikotinfüggőség és az utódok mentális megbetegedése - a hiperaktivitás, figyelemhiány és depresszió- között. A finnországi Turku Egyetemi Kórházának kutatói az 1980-as években, Finnországban született 175 ezer gyermeket esetét tanulmányozták, megvizsgálták, hogy szedtek-e pszichiátriai gyógyszereket gyermekkorukban, illetve fiatal felnőttként. A nikotinhatásnak kitett magzatok 32 %-al nagyobb valószínűséggel szedtek később ilyen jellegű gyógyszereket. Azoknál, akik édesanyja napi egy doboz cigarettánál is többet szívott, a kockázat 44 %-ra emelkedett. Mikael Ekblad vezető kutató szerint „a méhen belüli nikotinhatás befolyásolja a kísérleti állatok agyi sejtjeinek fejlődését, homloklebenyük és kisagyuk kisebb, mint a nikotinhatásnak ki nem tett társaiké”. A kutatók 1987 és 1989 között született finn gyermekek adatait elemezték. Az édesanya dohányzási szokásain túl a terhességi heteket, a születési súlyt és az öt perces APGAR-értéket is kigyűjtötték. Ezt összevetették a finnországi egészségbiztosító adataival az 1994 és 2007 közötti pszichotrop gyógyszerek szedését illetően. Megközelítőleg a fiatal felnőttek 12 %-a használt ilyen jellegű gyógyszert, közülük 19 % volt olyan, akinek édesanyja dohányzott terhessége során. A dohányzás valamennyi pszichotrop szer használati kockázatát megemelte, de kiemelkedően magas volt az antidepresszánsok, a hiperaktivitás kezelésében és a leszoktatási programokban alkalmazott gyógyszerek használata. A megemelkedett kockázat nem függött a magzat nemétől, a születés körülményeitől és az újszülött APGAR-értékétől sem. A pszichés megbetegedések családi halmozódást mutatnak így a genetikai faktort is vizsgálták, az édesanyák szülés előtti pszichiátriai osztályon való kezeléseit vizsgálták. Eklab szerint közleményük egyik fő erőssége, hogy kiderítették az anyai megbetegedések arányát, de az osztályos felvételt igénylő pszichiátriai esetek között nagyobb az öröklődő esetek aránya. Neil Grunberg szerint „fontos tanulmányról van szó, de ennek alapján a dohányzás vizsgált hatása nem túl jelentős. ”Azt is megkérdőjelezi, hogy megfelelően értékelték-e a genetikai és környezeti faktorok jelentőségét , hiszen Amerikában szoros az összefüggés a dohányzás és pszichés megbetegedések között. Ráadásul sokak családjában előfordul pszichiátriai kórkép anélkül, hogy ők maguk ilyen betegségben szenvednének." A cikk alapjául a Pediatric Academic Societies, Vancouverben tartott, éves összejövetelén 2010. május 4-én elhangzott előadás szolgált. Forrás: Medipress