Ember és környezet

A járműforgalom zaja árt a hangképzés fejlődésének és az immunműködésnek

2023. MÁJUS 01.

Szöveg nagyítása:

-
+

A címben olvasható eredményre jutott egy friss kutatás, amely énekesmadarakon vizsgálta a kérdést. A tanulmány a rangos Science Advances tudományos folyóiratban jelent meg, Traffic noise disrupts vocal development and suppresses immune function címmel.

A gyermekek tanulási és nyelvi nehézségeit már korábban összefüggésbe hozták a zajszennyezéssel. Emellett mind gyermekek, mind felnőttek esetében megfigyelték, hogy a krónikus zaj a stressz-szintet mutató biomarkerek növekedéséhez vezethet. A fenti jelenségek mögött álló mechanizmusok feltárása azonban korántsem teljes. Mivel az énekesmadarak számítanak az emberi vokális tanulás és beszédfejlődés fő modellállatainak, a kutatók zebrapintyeken végezték a vizsgálatokat. A tudósok két fő kérdésre összpontosítottak: befolyásolja-e a valósághű közlekedési zaj a hangképzés tanulásának időzítését, megzavarja-e a tanulást, illetve a közlekedési zaj okoz-e stresszt a zebrapintyeknél?

Egy stresszt jelző hormon, a kortikoszteron esetében nem találtak magasabb szintet a nagyobb zajnak kitett madaraknál, mint a kontrollcsoport esetében. Az immunműködés viszont romlott a magasabb zajszintnél: a zajszennyezésnek kitett zebrapintyek képtelenek voltak normál immunválaszt adni, ez pedig kifejezett krónikus stresszhatásra utal. A zajnak kitett madarak jelentősen később, és akkor is rosszabbul sajátították el az éneket, mint a kontrollcsoportot képező társaik. Érdekesség, hogy mindez annak ellenére történt így, hogy ezek a madarak nem gyakoroltak kevesebbet társaiknál.

A kutatók szerint eredményeik azt sugallják, hogy a közlekedés zaja befolyásolhatja a madárénekek kulturális evolúcióját, mivel a zaj által okozott másolási hibák – miközben egymástól tanulnak a madarak – idővel felhalmozódhatnak. A magasabb hibaráták a zajnak kitett populációknál így alacsonyabb konformitáshoz vezethetnek, amíg nem érik el a genetikai korlátokat. A tanulási pontatlanságok és a hangképzés fejlődésének késése a zajszennyezett élőhelyeken elváló, elkülönülő vokális kultúrák létrejöttéhez járulhat hozzá. Mindezeknek a kondícióra gyakorolt hatásai, valamint a tanulási képesség megzavarásának egyéb következményei a jövő kutatási kérdései közé tartoznak.

Az eredmények összhangban vannak a gyermekeknél megfigyelt, zaj és hangképzés közötti összefüggésekkel. Arra utalnak, hogy a gyermekekhez hasonlóan a fiatal énekesmadarak is különösen sérülékenyek a zaj tekintetében, mivel az egy kritikus fejlődési szakaszban befolyásolhatja a tanulást. Bár a zajszennyezés azon keresztül is árthat a madárének pontos elsajátításának, hogy rontja a modellének hallhatóságát, illetve akadályozza a visszacsatolásokat, a kutatók szerint ennél többről van szó. A zaj stresszorként is hat, ami az immunrendszer működését is rontja. Ráadásul más kutatásokban azt találták, hogy a mesterséges zajnak kitett madaraknál kisebb méretet ér el az agy úgynevezett HVC (High Vocal Center) része, amely kulcsszerepet játszik a madárénekben. A zaj auditív agyfejlődésre gyakorolt, hasonló hatásai gyermekeknél nyelvi hiányosságokhoz, a beszéd megértésének problémáihoz vezethetnek. További kutatások tárgyát képezheti, hogy a zajszennyezés más modalitások, például a látás vagy a kemopercepció terén is memória- és tanulási gondokat okozhat-e.

Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény: 
Brumm, H., Goymann, W., Derégnaucourt, S., Geberzahn, N., & Zollinger, S. A. (2021). Traffic noise disrupts vocal development and suppresses immune function. Science Advances, 7(20), eabe2405.

A rovat további cikkei

Ember és környezet

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ember és környezet

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ember és környezet

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ember és környezet

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Ember és környezet

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az akut ischaemiás stroke diagnosztikája

Az akut ischaemiás stroke (AIS) egy fontos és relatíve gyakori –egyes tanulmányok szerint arányuk a sürgősségi osztályon megjelenő komatózus betegek körében a 14%-ot is elérheti – oka az akutan jelentkező hipnoid tudatzavarnak (reduced level of consciousness, RLOC).

Klinikum

Az Anton-szindróma

Az anosognosia egy olyan neurológiai tünet, melyben az érintett beteg nincs tudatában a saját neurológiai vagy pszichiátriai problémáinak. Az anosognosia egyaránt érintheti a nyelvi funkciókat, az ítélőképességet, az érzelmeket, az emlékezőképességet, az egzekutív és a motoros funkciókat is.

Hírvilág

Ami az egyik beteget gyógyítja, a másiknak árthat is

A krónikus vesebetegség világszerte, mintegy 800 millió beteget érint, az emberek nagyjából 10%-át. Rendkívül gyakran fordul elő a cukorbetegeknél: 3 diabeteses felnőttből 1 krónikus veseelégtelenségben is szenved. A magas vérnyomás (a cukorbetegség után) a krónikus vesebetegség második leggyakoribb kiváltó oka: a magas vérnyomással rendelkező betegek 20%-ának van krónikus vesebetegsége.

Gondolat

A művészet gyógyító erejét már az ókorban ismerték – ma tudományos bizonyítékai is vannak

Art&Health címen adott ki egy 3500 tanulmányt, kutatások és analízisek sorát összesítő metaanalízist a WHO, amely ezek alapján tudományos bizonyítékok alapján mutatja be a művészet gyógyító erejét nagyszámú betegség esetében. Terápiás hatása mellett közösségteremtő és emberközpontúbb gyógyító világot teremt.

Gondolat

A tumor mint az alkotás forrása – Interjú Kiss Richárd projektvezetővel

KOVÁCS Sándor

C80 – A rák esztétikája? címmel kiállítás nyílt a SOTE Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében. A kiállításon a daganatos megbetegedések által inspirált képzőművészeti alkotásokat tekinthetnek meg a látogatók május 31-ig.