Hírvilág

Miért nem elég Obama egészségügyi reformcsomagja?

2011. AUGUSZTUS 15.

Obama egészségügyet érintő finanszírozási és reform javaslatai talán a legismertebbek a teljes gazdasági programját tekintve.

Több, mint 49 millió embernek nincs egészségügyi biztosítása; itt a legmagasabbak az egészségügyi ellátás finanszírozásának költségei az iparosodott országok közül, minden évben két számjegyű a költségnövekedés már közel egy évtizede. Nem véletlen, hogy az egészségügyi ellátás Obama programjában a legfontosabb gazdasági tételek között szerepel.

Az Egyesült Államok több, mint 2300 milliárd dollárt költ el a teljes évi 14 000 milliárd dolláros költségvetéséből kizárólag egészségügyi ellátásra; messze többet, mint bármely más ipari ország. Sőt mi több, abból a 2300 milliárd dollárból ezer milliárd nem az egészségügyi ellátást végzőkhöz kerül, hanem elsősorban egészségbiztosítókhoz (HMO), gyógyszergyártókhoz és profitelven működő kórházakhoz. Ráadásul főként ez a 3 egészségügyi szereplő van az iparágban jelentkező kétszámjegyű éves áremelkedés mögött. Összehasonlításul: az OEP éves költségvetése 2009-ben 7,4 milliárd dollár.

Nem lehetséges alapvető változás az Egyesült Államok egészségügyi ellátása és finanszírozása terén a 3 fajta piaci szereplővel való közvetlen szembeszállás nélkül, s enélkül az egészségügyi ellátással kapcsolatos éves kiadások csökkentésére sincs esély.
Azonban ahogy gazdasági programjának más területein is, Obama itt is csak a probléma felszínét kóstolgatja előterjesztéseiben. Ha ez 15 évvel ezelőtt történt volna, akkor Obama egészségüggyel kapcsolatos javaslatainak talán lenne valami valós hatása. Így azonban nincs.

Ez az egészségügyi ellátásban fellépő válság végső fázisa, és sokkal radikálisabb szerkezeti reformokra van szükség. Ahogy Bill Clinton igazgatott egészségügyi ellátása és Bush fogyasztó-központú egészségügyi ellátásra vonatkozó tervei, úgy Obama tervezete sem ragadja meg a krízis fő okát.

Az első nehézség az, hogy Obama egészségügyi tervezete 50-65 milliárd dollárba fog kerülni, amit a 250,000 dolláros éves jövedelemmel rendelkezőkre kivetett adóemelésből szándékoznak fedezni. Nem tiszta azonban, hogy ez az adónövekmény - amilyen minimális - eléri-e majd a 65 milliárd dollárt. Először is: a tőkenövekmény gyarapodása mindössze nettó 20,9 milliárd dollárt eredményez. A legfelső adóráta 39,6%-ra emelése előreláthatólag nem eredményez semmilyen növekedést a bevételekben.

Mindenesetre ennek a két adóemelésnek kell finanszíroznia a különféle munkateremtő, infrastrukturális és energiaprogramokat, valamint a középosztály különböző adójóváírásait. Ezt a 250,000 dollár felett kereső dolgozók bérjárulékait 2-4 százalékos arányban megnövelő előterjesztést hagyja elsődleges forrásként a teljes terv finanszírozására. Nehezen látható, hogy a javaslat önmagában hogyan fog előteremteni évente 65 milliárd dollárt.

A számoktól eltekintve, Obama egészségügyi programja egy Országos Egészségbiztosítási Központot hoz létre, ahol a dolgozók egészségbiztosításhoz juthatnak, vagy a Kongresszus tagjaival megegyező biztosítást szerezhetnek. Azoknak a nagy munkaadóknak, akik nem fizetnek egészségügyi járulékokat, fedezetként hozzájárulást kéne fizetniük, ellenkező esetben büntetést kell leróniuk. A kisvállalkozások az egészségbiztosítás díjának feléig adókedvezményben részesülnének. A katasztrofális kiadásokat az állam ugyanilyen módon állná, cserébe a munkaadóknak csökkenteniük kell dolgozóik biztosítási díjának összegét.

Következésképpen úgy tűnik, hogy a programot elsőként - és mindenekelőtt - annak a 49 millió biztosítatlan és egyéb munkáltató-fogyasztó számára tervezték, akik talán be akarnak lépni, másodsorban pedig azoknak, akik valamiféle létező fedezettel rendelkeznek. A biztosítás mindenki számára elérhető lenne, az előzetes viszonyok ellenére is. Azoknak, akiknek jelenleg is van munkáltatói biztosításuk és meg akarják azt tartani, nem szükséges közreműködniük. Kiadásaik így is 2500 dollárral esnének viszont évente.

Obama egészségbiztosítási programjának veleje, hogy nagy állami hozzájárulással a lehető leghamarabb kiterjesszék a biztosítottak körét. Ennek érdekében kötelezővé tennék a tizenötnél több embert foglalkoztató cégeknek, hogy egészségbiztosítást kössenek alkalmazottaikra, vagy ha nem, büntetést fizessenek. Szóba került a biztosítási kötelezettség magánszemélyekre történő kiterjesztése is, ám ezt Obama ellenzi, ő csupán a gyerekeknek írna elő kötelező egészségbiztosítást. Létrehoznának egy új biztosítási felügyeletet is, amely egyfajta biztosítási tőzsdeként is működne, ahol mindenki kedvére válogathatna a biztosítók között.

Ez még egész piaci jellegű megoldásnak tűnik, ám Obama egyrészt szigorúbban szabályozná az egészségbiztosítás feltételrendszerét, azaz kötelező elemmé tenne bizonyos szolgáltatásokat ("mandate"), kötelezné a biztosítókat, hogy mindenkivel biztosítást kössenek, tekintet nélkül egészségi állapotukra ("guaranted issue"), és tiltaná, hogy a biztosítás díját kor és egészségi állapot alapján állapítsák meg ("community rating"). Emellett egy adókból támogatott alacsony díjakkal működő állami biztosított is versenybe állítana.

Az elképzelésekkel Michael Tanner, a Cato egészségpolitikai vezető elemzője szerint szerint több probléma is van. A kötelező alapszolgáltatásokkal mindenkit rákényszerítenek, hogy esetleg számukra szükségtelen szolgáltatásokért is fizessenek. Az alapszolgáltatások körét meg politikusok határozzák meg, akiket könnyen befolyásolhatnak mind a betegcsoportok, mind az egészségügyi szolgáltatók lobbijai. Marylandben például 63 kötelező alapszolgáltatás van. Ez nagyban növeli a biztosítás költségeit, amit a helyi kormányzat úgy próbál csökkenteni, hogy szabályozza az árakat.

Az egészségügyi ellátás más területén, az Obama tervezet nevében a kormány betömi a fánk méretű lukakat, repedéseket a gyógyszerjuttatás rendszerében, tárgyal a gyógyszercégekkel a költségcsökkentésről és megnyitja az utat a fogyasztók számára, hogy Kanadában vagy máshol is be tudják szerezni gyógyszereiket, valamint a gyógyszervállalatok ellenzése ellenére a generikus gyógyszerek használatának elterjedését szorgalmazza. Ami a Medicare-t illeti, nincs megoldás a Medicare finanszírozására a hosszútávú programban. A jelenlegi, Medicare alapot szipolyozó magánbiztosítások problémája azonban véget érne. Az egészségügyi ellátást is kiterjesztik; a szegények esetében a Medicaid-en, a gyerekeknél a SCHIP-en keresztül az Obama tervezet szerint (SCHIP: State Children’s Health Insurance Program, azaz Állami Gyermek Egészségbiztosítási Program).

Az Obama javaslatok együttesen az egészségügyi ellátás problémáját több irányból támadó, kisebb intézkedések összevisszaságát alkotják, nem elég jelentősek ahhoz, hogy szignifikáns hatással bírjanak. Az előterjesztések és intézkedések között sok a pozitív irányú lépés, de ezek viszonylag kicsik. Egy sem célozza meg a központi probléma kiindulópontját, vagyis azt, hogy a biztosítótársaságok továbbra is évente több ezer milliárd dollárt préselnek ki magukból lényegében papírtöltögetéshez és nem nyújtanak semmilyen valódi egészségügyi szolgáltatást. A másik fő probléma az Obama egészségügyi ellátást érintő előterjesztésekkel, hogy egyáltalán nem világos, hogy a finanszírozás elég lesz-e a javaslatok fedezéséhez.

Forrás: Obama Economic Program Which one will emerge - Obamanomics 1 or Obamanomics 2? December 2008 by Jack Rasmus

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Legyen gyógyszerész a bentlakásos intézményekben is

Milyen klinikai és gazdasági előnnyel jár a gyógyszerész bevonása egy közösségi kórházhoz tartozó, betegközpontú bentlakásos intézmény működésébe?

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.