Világszerte kevés szerző örvend akkora tiszteletnek és népszerűségnek, mint Jane Austen, akiről a detektívregényeket író Lindsay Ashford most azt állítja, korai halálát mérgezés okozta. Austen népszerűsége mit sem hanyatlott, generációk olvassák újra és újra klasszikussá vált regényeit. 1817-ben, 41 éves korában bekövetkezett halála körülményeit ugyanakkor mindig is némi rejtély övezte: a szakértők nem tudták kideríteni, pontosan mi okozta korai halálát, bár elterjedt nézetek szerint rákban vagy Addison-kórban szenvedett. Ashford viszont azzal állt elő, hogy az írónő arzénmérgezésben hunyt el. Ashford meglepő elméletét az Austen levelezésében talált utalásra alapozza. A krimiszerző három éve Chawtonba, Austen falujába költözött, hogy ott dolgozzon új munkáján. A helyszínen Austen régi leveleit olvasgatva egy mondat gyanút keltett benne: "Határozottan jobban vagyok, látásom is javult kissé, ami eléggé megromlott, fekete és fehér és minden rossz színben". Mivel Ashford a krimijeihez elég sok kutatást végzett, a leírásból ráismert az arzénmérgezés tüneteire. De ez még nem minden: az írónő kapcsolatba lépett az észak-amerikai Jane Austen Társasággal, amelynek elnökétől megtudta, hogy Austen egy másik múzeumban őrzött hajtincsét megvizsgálták, és az arzénteszt pozitívnak bizonyult. Ez persze még korántsem bizonyítja, hogy szándékos mérgezésről lett volna szó. Akkoriban ugyanis például gyógyszerként is alkalmazták az arzént. Jane Austen, az író Jane Austen angol regényírónő, a különösen erős és környezetükön erkölcsi győzelmet arató nőalakok írója a Hampshire megyei Steventon falujában született 1775 december 16-án. Főszereplői főként olyan intelligens hősnők, akik környezetük kisszerűségéből emelkednek ki. Anyja Cassandra Austen, apja George Austen tiszteletes, anglikán plébános volt, a család nyolc gyermeket nevelt, melynek sorában Jane Austen a hetedik volt . Jane-re ösztönzően hatott ez az emberi tapasztalásban és érzelmekben sokszínű, élénk és gazdag érzelmi közeg, és számottevő rokoni és baráti kapcsolatai révén egyfajta világlátásra, szélesebb látókörre is szert tett. Élményei jóval messzebbre jutottak a steventoni parókiánál. Regényeinek helyszínét, szereplőit és azok konfliktusait is innen merítette. Bár voltak érzelmi kalandjai, Jane Austen sohasem ment férjhez, fiatalon eljegyezte magát Harris Bigg-Witherrel, ám később az eljegyzést felbontották. Betegségéről, melynek következtében Jane Austen visszavonultan élt, eléggé részletes képet kaphat az utókor, mert a betegség elhatalmasodása után már nem járt emberek közé, és a nővérével folytatott levelezéséből számos részletet tudhatunk meg. Az eddigi feltételezések szerint orvostudomány előtt akkor még ismeretlen és gyógyíthatatlan Addison-kórban szenvedett. 1817. július 18-án halt meg és a winchesteri székesegyházban temették el. A krimiszerző továbblép "A kutatásaim alapján rendkívül valószínű, hogy arzént tartalmazó gyógyszert kapott. Ha az ember a tüneteit összehasonlítja az arzénmérgezés tüneteivel, bámulatos egyezést talál" – mondta Ashford. A krimiszerző azonban nem állt le a bizonyítékok gyűjtésénél. Egy olyan regényen dolgozik, amely arra az ötletre épül: mi van, ha Austent meggyilkolták. MTI